Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye. A Dunától a Tiszáig nyúló rónaság közepén alakult ki. Az ország legnagyobb – 28.947 hektáron fekvő – megyéje, népesség szerint mégiscsak a 8. helyet foglalja el számos eladó ingatlannal, melyek közül válogathat honlapunkon. A város sugaras-halmazos szerkezetű, így könnyű volt városrészekre bontani. Városrészei: Alsószéktó, Felsőszéktó, Árpádváros, Hetényháza, Kadafalva, Katonatelep, Matkó, Kossuth város, Széchenyi város, Szent István város, Talfája, Máriaváros, Erzsébetváros, Hunyadi város, Szarkás, valamint a Repülőtér, ami egyben a Repülő-lakótelep. A városnak 18.590 épülete van. ebből 17.247 a lakóépület. Kecskemét lakásainak száma: 108.800, míg az ideiglenes lakásoké 3.454. 29 térrel és 797 utcával büszkélkedhet a megyeszékhely. Zászlajukat 1995-ben megújították. Tégla alakú, három egyenlő szélességű vörös-fehér-vörös a színe, a közepén a város címerével. Éghajlata szélsőséges, szárazföldi. Nincs természetes vize, esetleg pár természetesen kialakított tó. Hegyeket is hiába keresünk ezen a környéken. Igazi alföldi rónaság! Nem véletlen tehát a népesség szerinti 8. hely, hiszen az itteni lakosság számára elég nehéz a megélhetés. A földrajzi adottságból adódóan leginkább mezőgazdasággal foglalkoznak. A talaj-adottságok segítik a zöldség- és gyümölcstermelést. Az itt élő emberek szinte a mezőgazdaságból élnek. Talaja kitűnően alkalmas a gyümölcs-termesztésre, hiszen nyugodtan elmondhatjuk, hogy nincs magyar ember, aki ne ismerné a híres kecskeméti barackot. A gyümölcstermesztés magával hozza a szesz-előállítást is. A kecskeméti barackpálinka nemcsak országos, de szinte világhírű. Mindezek ellenére a város minden területen számottevően fejlődött az utóbbi másfél században. Ha valamilyen jelmondattal ezt illusztrálni szeretnénk, akkor csak annyit lehetne mondani, hogy ez a város, illetve a megye az „újrakezdés tája”. Az építőiparban is megtették a tőlük telhetőt. Nemcsak az ország, de a nemzetközi élet viszonylatában is szerepet kaptak. Az idén készült el a Mercedes gyára, ami kb. 2500 főt foglalkoztat. Ez nagyon nagy szerepet játszik a lakosság munkaerő-ellátásában. A megyeszékhely vezetőinek köszönhetően a 60-as évek második felétől a város felzárkózott a tudományos, a kulturális és a vidék-fejlesztés élvonalába. Jelentős kulturális központtá nőtte ki magát. Főiskolájának három kara működik a városban: – a Kertészeti főiskolai kar, a – Gépipari és automatizálási főiskolai kar, és a – Tanítóképző kar. Kilenc általános iskola látja el a város tanulóinak oktatását. Emellett két középiskolája, nyolc gimnáziuma és hat szakközépiskolája képezi a megye fiataljait. Sok szépséget fedezhet még fel az, aki ezt a nem mindennapi rónaságot felkeresi, hiszen az Andi Panziótól a Hotel Udvarházig 16 különböző színvonalú és nagyságú panzió – összesen mintegy 700 szoba, 2230 ágy – várja a vendégeket. Ezekről az idegenforgalmi irodák és a különböző prospektusok részletes tájékoztatást adnak. Érdemes még megjegyezni, hogy az ide érkező látogatók csaknem fele külföldi. Petőfi Sándort idézve csak annyit lehet mondani? „Szép vagy Alföld…” és ez Kecskemétre különösen vonatkozik.
A Duna-Tisza köze, a Kiskunság legnagyobb városa Kecskemét. Bács-Kiskun megye székhelye. Az ország legnagyobb területű megyéje, bár lélekszáma nem a terület nagyságát tükrözi. Lakossága csupán 111.400 fő körül alakul. A Dunától a Tiszáig nyúló rónaság közepén helyezkedik el. Igazi alföldi táj, egy-egy buckán kívül még egy dombság sem található a megye egész területén. Ezekkel a földrajzi adottságokkal és szélsőséges éghajlatával kell számolni az itt élő embereknek. Ezért is van, hogy a megyében az átlagosnál nagyobb mértékben a mezőgazdaságból élnek az itt lakók. A város határában kb. 15 ezer hektárnyi szőlő- és gyümölcsös található, és a közismert kajszibarackosok is hatalmas területet ölelnek fel. Egyenes következményként a konzervipara, szeszgyártása jelentős, de a malomipar és a baromfi-feldolgozás is sok embert foglalkoztat. A városháza a főtéren található, egy gyönyörű klasszicista épület. Múzeumai: – Katona József Múzeum, Ráday Múzeum, Magyar Fotográfiai Múzeum, Leskowski hangszergyűjtemény, Kiskun Múzeum, Naív Művészek Múzeuma, Tari László Múzeum, Kecskemét kistérség Múzeuma, és a Múzeumok Éjszakája.
Természetesen a legjelentősebb a Katona József Múzeum. Katona József a város szülötte. Itt írta 18l5-ben a Bánk Bán-t. 1826-1830-ig a város főügyésze volt, egészen 1830-ban bekövetkezett haláláig. A város másik nevezetes polgára volt Petőfi Sándor is. Ő itt járta elemi iskoláit, sőt 1843-ban itt színészkedett. Meg kell említeni, hogy Kodály Zoltán is a Kecskeméten szülötte volt. Könyvtári ellátottsága is jelentős. A legnagyobb könyvtárat is Katona Józsefről nevezték el, de mellette működik még a Református Egyházmegyei Könyvtár, a Főiskola könyvtára, de a Közművelődési Intézet könyvtára is az olvasók rendelkezésére áll. A színházi élet fellegvára a Katona József Színház, de hasonló jelleggel működik a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Tudomány és Technika Háza. A filmszínházak és mozik is jelentős számban állnak az érdeklődők rendelkezésére a szabadidő kellemes eltöltésének érdekében. A város mintegy félszáz óvodát üzemeltet. Kilenc általános iskolája, 8 gimnáziuma, 2 középiskolája és 6 szakközépiskolája gondoskodik a város fiataljainak képzéséről, a felnőttoktatásról, illetve a szakember-utánpótlásról. Azt is el kell mondani, hogy nemcsak a mezőgazdasága fejlett, de az ipar területén is felzárkózott az országos színvonalhoz. Nagy előrelépés a város életében, hogy az idén elkészül a Mercedes Gyár, ami mintegy 2.500 főt fog alkalmazni. Ez jelentős szerepet játszik a város lakosságának foglalkoztatottságában, nagymértékben javítani fogja a munkaerő foglalkoztatását. Vasúti csomópontja és buszközlekedése megfelel az ország többi megyeszékhelyének ellátottságával. A város közlekedés szempontjából teljes ellátottságot mondhat magáénak. Ha valaki kirándulóhelyül választja ezt az alföldi „fellegvárat”, akkor nem fog csalódni a vendéglátásban sem. A város központjában 8, de a közvetlen város-környéken számtalan vendéglő, étterem és szálloda áll az ide látogatók rendelkezésére. Ezekről az idegenforgalmi irodák és a különböző prospektusok részletesen tájékoztatják az érdeklődőket. Összesen 700 szoba – mintegy 2.230 ágy – áll az ide látogatni kívánó vendégek rendelkezésére. Meg kívánjuk jegyezni, hogy nagy a külföldi érdeklődés a város iránt, a turisták csaknem fele külföldi.
A 115 ezer lakosú Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye, és a nyolcadik legnépesebb magyar település. Kecskemét megyei jogú város, és a területén él a megye lakosságának majdnem egynegyede. Amennyiben itt szeretne családi házat vásárolni, akkor jó ha tudja, hogy a nagyobb városok közül Kecskemét fekszik a legközelebb Magyarország mértani közepéhez, ami Pusztavacsnál található. A település a Duna–Tisza közén helyezkedik el, és léte mellett fejlődését is kiváló helyi adottságainak köszönheti. A város már évszázadokkal ezelőtt is fontos kereskedelmi utak találkozásánál fekszik.
Kecskemét az ország szinte mindegyik pontjáról megközelíthető. A fővárosból az M5-ös autópályán háromnegyed óra alatt elérhető, az 5-ös számú főút pedig a főváros mellett Szegeddel és a szerb határral is összeköti. Fontos út még a 44-es és az 52-es főút, valamint a 441-es és az 54-es főút is.
Kecskemét közúti hálózata gyűrűs-sugaras lerendezésű, ebben hasonlít a többi alföldi városra, aminek belső és külső körútjait sugárirányú utak szelik át.
A mai napig fontos a vasúti közlekedés a város életének szempontjából, utas- és teherforgalmi szempontból is a Cegléd–Szeged vasútvonal számít kiemelkedőnek.
A településen jól megszervezett autóbuszvonal-hálózat működik, a város központjából átszállás nélkül szinte bármelyik városrész könnyedén és gyorsan megközelíthető.
Kecskeméten rengeteg látnivaló mellett számos kiváló étterem és cukrászda működik, az építészetre jellemző szecesszió pedig csodás hangulatot ad a város látképének. Majdnem az összes ingatlan esetében elmondhatjuk, hogy kiváló vételek az ár–érték arányt figyelembe véve.
Kecskeméten ugyanis a kedvező fekvés ellenére szinte az összes ingatlan értéke a megfizethető kategóriába mozog.
Ha munkája átmenetileg Kecskemétre szólítja, nézze meg ajánlatainkat, biztosan talál magának megfelelő kiadó lakást. Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye, Magyarország nyolcadik legnépesebb települése. Területe 322,57 négyzetkilométer, lakossága 114 ezer fő. A mai megye jogú város területén már a bronzkorban is éltek emberek. Később szkíták, majd hunok, gótok és avarok laktak a környéken. A XIV. században már város és egyben fontos vámszedő- és vásározóhely volt, mivel egy kereskedelmi út mellett feküdt. A török uralom idején sok környékbeli, elpusztított város lakói találtak itt menedékre. A XVI. században kézműves céhek alakultak. 1710-ben a város a Habsburgok uralma alá került, ekkoriban a városkép tipikus alföldi mezővárosként övezetes szerkezetű volt, a külső tanyavilágot befelé haladva kertek, falusias vidékek, majd kisvárosias jellegű részek követték, a központban pedig nagyvárosi jellegű berendezkedéssel találkozhattunk. A XIX. században kezdődött meg a terület felparcellázása, és a tanyák kialakulása. A század második felében a városi jelleg erősödni kezdett. A város 1950-ban Bács-Kiskun megye székhelye lett. Az 1960-as évektől újabb ipari intézmények létesültek, a lakosság száma növekedett. A nehézipari tevékenységes időközben az élelmiszer-, illetve a cipő- és ruhaipar váltotta fel. A város kereskedelme az M5-ös autópálya 1998-as átadásával megerősödött. Kecskemét tömegközlekedése sugaras rendszerű, a város központjából bármely városrész autóbusszal könnyedén megközelíthető. A település nevezetességei közé tartozik például a Cifrapalota, a Tudomány és Technika Háza, a Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark vagy a Katona József Színház.
