A XV. kerületben szeretne eladó ingatlant vásárolni? Rákospalota közepes nagyságú és lakosságú kerület, területe 26,94 négyzetkilométer, népessége 80 ezer fő. Nyugaton a IV., délen a XIV. és a XVI. kerület határolja, északi és keleti oldalán a városhatár fut végig. A városrész mai területe a Pesti-síkságon fekszik, melyet egykor a Pannon-tenger borított. Ennek üledékén és a Duna hordalékán egyes részek kiemelkedtek a mocsaras területből, ahol később települések alakultak ki. A középkorban hat falu állt itt, köztük Palota, azonban ezek a tatárjárás során elnéptelenedtek. A területen először Lóránd ispán budai bírónak volt birtoka. Az 1700-as éves elején nagy zöld területek jellemezték a vidéket. A XIX. század elején nyaralók és sörfőzdék épültek ide. 1846-ban átadták a Pest-Vác vasútvonalat, a környék ekkor már kedvelt kirándulóhely volt. 1872-ben a lóvasút is elindult. A 1890-es években a polgári és a munkás réteg számtalan képviselője költözött ide. A falutól távolabb eső községi földekből jött létre a kerület későbbi városrésze, Pestújhely, amely 1909-ben vált önálló községgé. Majd 1950-ben Rákospalotával együtt Budapest része lett, együtt alkották a XV. kerületet. A harmadik mai városrész, Újpalota egy 1968-ban felépült hatalmas lakótelep volt, ahol fénykorában mintegy hatvanezer ember élt. A XV. kerület Budapest északkeleti városkapujaként vonzóvá vált a kereskedelmi nagyberuházások szempontjából. Itt található többek közt a Pólus Center, a Metro és az Ázsia Center, illetve az M3-as autópálya bevezető szakasza. Ha a belvárostól távol, csendes környéken keresünk eladó házat, a XV. kerület jó választás lehet. Azonban innen is könnyen eljuthatunk a központba, például az 5-ös busszal fél óra alatt elérjük a Blaha Lujza teret vagy az Astoriát.
A XV. kerület, Rákospalota 26,94 négyzetkilométeres területű, 80 ezres népességű, a IV., a XIV. és a XVI. kerület által határolt. 1950-ben lett Budapest része Pestújhellyel együtt. Az Újpalota lakótelepet 1968-ban építették fel, ez tehát nem önálló településből lett a kerület része. Ma ez a három városrész együtt képezi a XV. kerületet. Az egykori Rákospalota község 1243-ban már biztosan létezett. A terület első ismert birtokosa Lóránd ispán budai bíró volt, majd a Fekete, illetve a Károlyi családé lett. A lakosok 1861-ben váltották meg magukat Károlyi Istvántól. 1923-ban Rákospalota rendezett tanácsú várossá alakult, majd 1950-ban Budapest része lett. A Pestújhely mai területén található, 1890-ben létrejött Széchenyi-telep 1909-ban vált külön Rákospalotától. Az immár önálló községet 1950-ben csatolták Budapesthez. Újpalota lakótelep nevét tudatos névadással kapta, Rákospalotáénak felhasználásával. Az építkezés 1968-ban kezdődött, az első lakó 1971-ben költözött be a mintegy tizenötezer lakásos lakótelepre, ahol fénykorában hatvanezren éltek.Ha itt keresünk eladó lakást, érdemes tájékozódnunk a tömegközlekedési lehetőségekről. A kerületből az 5-ös, a 173-as vagy a 173E busszal juthatunk be a belvárosba. A 69-es villamos Zuglón keresztül haladva az 1-es metró Mexikói úti végállomására visz. A 96-os, 196-os, 196A és 296-os busszal elérhetjük a 3-as metró újpesti végállomását, a 130-assal pedig a 2-es metró Stadionok állomását. A XV. kerületben található többek közt a számtalan szórakozási lehetőséget (jégpálya, mozi) is nyújtó bevásárlóközpont, a Pólus Center, az Ázsia Center vagy a Metro áruház.
Esetleg egy üzlethelyiség bérletén is gondolkodik, hiszen szeretné, ha munkahelye is a kerületben lenne? A kerület és annak környéke a Pesti síkságon terül el és ezt a részt anno a Pannon tenger borította be. A tatárok pusztítása után a Palota nevezetű falu elnéptelenedett és ma az 1735-ben felépült római katolikus műemléktemplom alapjainál találhatóak meg romjai. 1749-ben egy galánthai család tulajdonába kerül a terület és azok elszegényedése után kerül át a Károlyi családhoz a XIX. század elején. A palotai birtokon az 1730-as években nyaralók és vincellérházak épültek, valamint a serfőzők is virágkorukat élték. Ez a terület ma Újpest, amelynek újabb fellendülést a Pest-Vác vasútvonal átadás hozott. A vasútvonal mellett épült pihenőhelyet Rákos-Palotának nevezték el. A területen gyönyörű villák épültek sorra. A lóvasút segítségével a helyiek által termelt zöldségek szállítása is megoldódott. Rákospalotán annak idején igen jómódú réteg élt. A községbe az 1890-es években polgárok és munkások települnek be, a település ezáltal fejlődésnek indult. Ebben az időben Munkáskaszinó, Társaskör és a Rákospalotai Kaszinó is megépült. 1897-ben parcellázták fel a Széchenyi telepet, amely a falutól távol eső földeket takarta. Pestújhely kivált és önálló község lett 1909-ben. 1923. június 20-án Rákospalota várossá vált. Rákospalota és Pestújhely egybeolvasztásával 1950. január elsején jött létre a XV. kerület. 1968-ban megépült az Újpalotai lakótelep, amely 16 ezer lakást jelentett. A kerület területén helyezkedik el ma az M3-as autpálya bevezető szakasza, valamint a 2-es főút becsatlakozása is megtalálható itt. Megépült a Pólus Center és az Ázsia Központ is. Ma már kereskedelmi kerület lett a XV. kerület, amely számtalan munkahely megteremtését hozta. Albérlet lenne a megoldás az Ön részére? Tekintse meg az Ingatlanegy.hu XV. kerületi kiadó lakás kínálatát.
