A IX. kerületben próbálja megtalálni az ideális otthont. Nézzen körül az Ingatlanegy.hu eladó ingatlan ajánlatai között. Ferencváros területe 12,53 négyzetkilométer, ezzel tizenhatodik a kerületek rangsorában. Egy 2009-es adat szerint hatvankétezren lakják, népsűrűsége ötezer fő/négyzetkilométer. Városrészei a József Attila lakótelep, ahol Széchenyi István kezdeményezésére egykor lófuttatásokat tartottak, Ferencváros és a Ferencváros déli részén, a Pestszenterzsébet felé vezető út mellett található Gubacsidűlő. A Budapest pesti oldalán található Ferencvárost északon az V. és a VIII., keleten a X. és a XIX., délen a XX. és a XXI. kerület, nyugaton pedig a Duna határolja. A IX. kerület mai területén a középkorban majorságok voltak, a XVIII. században pedig egy kertes település alakult ki itt. A terület a Ferencváros nevet 1792-ben kapta I. Ferenc magyar király tiszteletére.Ferencváros épületei az 1799-es dunai árvíz martalékává váltak. Az újjáépítés eredményét nem sokáig élvezhették a lakosok, ugyanis az 1838-as pesti árvíz ismét nagy pusztítást végzett. Ezután a parton gátat építettek, és kő-, illetve téglaházakat emeltek. A XIX. században iparosodás kezdődött: malmok, raktárak, vágóhíd épült, a századfordulón pedig felhúzták a Központi Vásárcsarnokot. Az 1956-os forradalom eseményeiben a kerület is érintett volt. A kerületben található a Semmelweis és a Corvinus Egyetem, a Nemzeti Színház vagy az Iparművészeti Múzeum. Fontosabb közterületei a Ráday utca, a Boráros tér, a Ferenc körút, a Könyves Kálmán körút és az Üllői út. Az eladó lakást kereső fiataloknak jó választás lehet IX. kerület, hiszen a jó közlekedés mellett a Ráday utcában rengeteg teraszos vendéglátóhely gondoskodik szabadidejük kellemes eltöltéséről.
Ferencváros ebből a szempontból jó választás lehet. A főváros IX. kerületéből indul például a Ráday utca, tele kellemes, kiülős kávézókkal és sörözőkkel. Itt találjuk a Semmelweis Egyetemet (egykori SOTE) és a Budapesti Corvinus Egyetemet (korábbi Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem), a Nemzeti Színházat, a Művészetek Palotáját és a Központi Vásárcsarnokot is. Szintén itt működik hazánk egyik legnépszerűbb labdarúgóklubja, az FTC, melynek stadionja az Üllői úton található. A Ferenc körúton a 3-as metróra és a 4-6-os villamosra is felszállhatunk, mellyel a város távolabbi részeire is könnyen eljutunk. Ferencváros 12,53 négyzetkilométeres területével tizenhatodik a kerületek rangsorában, jelenleg hatvankétezer lakosa van. Három városrészből áll, ezek a Gubacsidűlő, a József Attila lakótelep és Ferencváros. A kerületet nyugaton a Duna, északon az V. és a VIII., keleten a X. és a XIX., délen pedig a XX. és a XXI. kerület határolja. Ferencváros nevét I. Ferenc megkoronázásának tiszteletére vette fel 1792-ben. A középkor során majorságok volt a mai kerület helyén. A később felépült házak az 1799-es és az 1838-as árvíz áldozatává váltak. Az 1800-as években induló iparosodás eredményeképp egy vágóhidat, több malmot és raktárak is építettek itt. Ferencvárosban zajlottak az 1956-os forradalom egyes eseményei, négy felkelőcsoport is működött a kerületben. A Tűzoltó utcai csoport harcolt a legtovább az egész fővárosban, vezetőjük, a később kivégzett Angyal István emlékét egy tér neve őrzi.
A fejlődése folyamatos és újra meg újra találkozhatunk a kerületben felépített új építésű ingatlanokkal. A 9. kerületet Ferencvárosként 1792 óta emlegetjük, hiszen ekkor I. Ferenc trónra lépésekor kapta meg ezt a nevet. Ferencvárost három részre osztják, úgy, mint Belső-Ferencváros, Középső-Ferencváros és Külső-Ferencváros. A 9. sorszámot 1879-ben kapta meg, amikor megtörtént Pest, Buda és Óbuda egyesítése. A Belső-Ferencváros a Kiskörút és a Nagykörút közötti rész, ahol több nagyobb intézmény is megtalálható. Itt épült fel a Vámház, amely ma a Közgazdaságtudományi Egyetem épülete valamint itt található meg a Központi Vásárcsarnok és az Iparművészeti Múzeum épülete is. A területen leginkább a századfordulón megépült bérházak találhatóak meg, bár folyik a terület fejlesztése is. A Középső-Ferencváros a Nagykörút és a Haller utca közti területet öleli fel. Az Üllői út és a Mester utca környékén mind a mai napig folynak az építkezések és egyre másra nőnek ki a földből a társasházak. A kerület középső része, több díjat is elnyert, hiszen a régi házak lebontásával igen erős felvirágzásnak indult a terület. A Lágymányosi-híd felépítésével hatalmas változások történtek ezen a részen is. A Külső-Ferencváros a tulajdonképpeni ipari terület. A Soroksári út, Gubacsi út és a Külső Mester utcai részen mind a mai napig megtalálhatóak az ipari létesítmények, amelyek állaga évről évre romlik. Sajnos a kerület ezen részének újjáépítése és felvirágoztatása még mindig nem indult be. A gyáli út mentén már új beruházások is készülődnek. A József Attila lakótelep is ezen a részen található, amely Budapest egyik legrégebbi lakótelepe. Itt leginkább az idősebb korosztály és a fiatal párok érzik jól magukat. Amennyiben kiadó lakások érdeklik, oldalunkon több száz fényképes albérlet hirdetés közül válogathat.
