ingatlan1.hu

Az ingatlan1.hu oldalon a hirdetés feladás magánszemélyek, ingatlanközvetítők részére egyaránt DÍJMENTES!

Ugyanazon ingatlan 1 éven belüli vétel-eladásának illetékkötelezettsége

utolsó módosítás: 2011. december 06. kedd - (19:45)

Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Amennyiben ugyanazon ingatlant 1 éven belül vásárolom, majd eladom, abban az esetben milyen illetékfizetési kötelezettségem keletkezik?

Illetve ezt megfordítva,milyen illeték kerül kiróvásra 1 éven belül eladom, majd újra megveszem ugyanazt az ingatlant.
Az ingatlan mindig uazon az áron kerül értékesítésre.

Ezekben az esetekben is él a magánszemélyeket illető 1 éves illetékmentesség, mely az 1 éven belüli cserére vonatkozik?

Ezt egy családon belüli kötelezettség lebonyolítás miatt kérdezem.

Előre is köszönöm válaszát

Tisztelettel:

Balázs

Tisztelt Balázs!

Cserepótló vétel esetén az Itv. 21. § (5) bekezdése a következőképpen rendelkezik. Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a kedvezmény kizárólag lakástulajdon eladása, illetve vásárlása estén illeti meg a vevőt, így egyéb ingatlanok esetén eltérő szabályok érvényesülhetnek.

Lakástulajdonnak minősül
a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.

Amennyiben az ügylettel kapcsolatosan további kérdése merül fel vagy az egyes szerződések kapcsán segítségre van szüksége, keresse irodánkat az alábbiakban megadott elérhetőségeken!

Üdvözlettel:

Település:


Ugyanazon ingatlan 1 éven belüli vétel-eladásának illetékkötelezettsége bejegyzéshez 2 hozzászólás

  • 1
    pelyhe mihály
    2011. december 21. szerda | 20:35

    tiszteletem!érdeklődnék,hogy ha a testvéremnek eladom az örökölt ingatlan 1/6-ot részét ,akkor melyik megoldás lenne az amikor nem kéne fizetnem adót,vagy illetéket,illetve melykel járok jobban?tehát,ha eladom,vagy lemondok a részére???előre is köszönöm a választ!

  • 2
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    2011. december 29. csütörtök | 16:43

    Tisztelt Pelyhe Mihály!

    Az Ön által felvázolt kérdést a részletek ismerete nélkül nem tudjuk egyértelműen megválaszolni, hiszen több megoldás is kínálkozhat.

    Annyi mindenesetre bizonyos, hogy miután a testvére nem egyenesági rokona, így az ingatlan 1/6 tulajdoni hányadának közvetlenül rá történő átruházása illeték- és adófizetési kötelezettséggel jár. Mindez megkerülhető akkor, ha van közös egyenesági rokonuk, hiszen az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 17. § (1) p) pontja alapján az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett ajándék mentes az ajándékozási illeték alól, így ajándékozással történő átruházás esetén nem kell illetéket fizetniük. Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. Hangsúlyozzuk, hogy az illetékmentesség kizárólag az ajándékozásra vonatkozik, így amennyiben az ingatlan átruházása visszterhesen történik, akkor egyenes ági rokonok között is az általános illetékfizetési szabályok az irányadóak.

    Az öröklésről való lemondás teljes egészében nem feltétlenül jelenthet megoldást, hiszen ez esetben a testvérének kell illetéket fizetnie az ingatlan szerzése után, bár kétségtelen, hogy az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket Önnek nem kell fizetnie. Ha az öröklésről történő lemondás ellenérték fejében történik, akkor az ellenérték alapulvételével kell az ajándékozási illetéket megfizetni.

    Zárójelben jegyezzük meg, hogy lemondásra kizárólag az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben van lehetőség, így Ön vélhetően az örökség visszautasítására gondolt kérdésében, melyre az öröklés megnyílta után egyoldalúan is lehetősége van. A helyzeten mindez annyiban mit sem változtat, hogy az az örökös, aki az öröklés megnyílta után az örökséget, visszautasítja szintúgy nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére. Annyit érdemes még megjegyeznünk, hogy amennyiben az örökös az öröklés megnyílta után a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag (a a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel) lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza, így az örökség esetleges korábbi elfogadása a visszautasítás lehetőségétől megfoszthatja.

    Üdvözlettel:
    Csurgay Ügyvédi Iroda
    1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

    Tel: (+36 1) 354 04 85
    Fax: (+36 1) 354 04 86
    E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

Keresés

Partnereink