Ha szívesen elköltözne a belvárosból egy csendesebb környékre, és kertet is szeretne, érdemes a XXII. kerületi ingatlanok közül például Budafok-Tétényt választania, és itt keresnie eladó házat. A XXII. kerület lakosainak száma egy 2009-es adat alapján 50 499 fő, területe 34,25 négyzetkilométer. Északon Újbuda, keleten Csepel határolja, a többi részén pedig a városhatár, illetve a Duna húzódik. A Budai-hegység lábánál található Tétényi-fennsíkon fekszik, mely egykor kiválóan alkalmas volt a szőlőtermesztésre. A területen számtalan ritka növény- és állatfaj él. Itt található a természetvédelmi területnek nyilvánított Háros-sziget is. A mai XXII. kerület környéke az újkőkortól kezdve lakott volt. A Római Birodalom idején Nagytétényben katonai tábor állt. A honfoglalás után itt helyezkedett el Tétény vezér téli szállása, innen kapta későbbi nevét a terület. A XV. században már virágzó mezőváros volt, a török hódoltság korában viszont a vidék több települése elpusztult.Budafok és Tétény a XVIII. században, elsősorban a szőlőtermesztésnek köszönhetően gyors fejlődésnek indult. Budatétény, melynek neve 1915-ig Kistétény volt, eleinte Nagytétényhez tartozott, 1873-ban váltak szét. A három települést összevonva és Budapesthez csatolva jött létre a XXII. kerület 1950-ben. Negyedik mai városrésze a Baross Gábor-telep, mely a XX. század elején alakult ki Nagytétény részeként, de attól némileg elkülönülve. Budafok-Tétényből a város belső részeibe többek közt a 41-es és a 47-es villamossal, valamint a 114-es busszal juthatunk el, előbbiek a Batthyány térig, illetve a Deák Ferenc térig, utóbbi pedig a Kosztolányi Dezső térig közlekedik.
Albérlet lenne az ideális választás az Ön számára? Érdemes a külső kerületekben keresgélnie, például Budafok-Tétényben. A főváros XXII. kerülete három önálló település, Nagytétény, Budatétény és Budafok összevonásával és Budapesthez csatolásával jött létre 1950-ben. A városrész a Tétényi-fennsíkon terül el, mely különleges növény- és állatvilágáról ismert, negyvenöt védett növény- és száztíz állatfaj él itt, köztük a pannon gyík, a zöld varangy és a vörös vércse. A vidéken egykor szőlőtermesztés folyt. A mai XXII. kerület vidékén már az újkőkorban is éltek. Az ókorban a rómaiak katonai tábora volt itt. A későbbi Tétény nevét a honfoglalás után a teleket itt töltő Tétény (Töhötöm) vezérről kapta. A XIII-XIV. században nemesi, majd királyi birtok volt. A XV. században virágzó mezővárossá változott, malmokkal, halászóhelyekkel, szőlőkkel, mészárszékekkel. A török uralom véget érte után a vidék elnéptelenedett, az újjátelepítése a XVIII. században kezdődött meg. 1861-ben és 1882-ben vasútvonalakat építettek ki. A XX. század elején a vidéken iparosodás indult, több üzem is létesült, például gyufa-, sör- és pezsgőgyár, és itt működött egy sertéshizlalda is. Ekkor kezdett el kiépülni a Baross Gábor-telep, mely ma már külön városrészt képez. A kerület látványosságai közé tartozik a Nagytétényi Kastélymúzeum, a Budafoki pincerendszer, a Törley-kastély vagy a kommunista időszak emlékeit bemutató szabadtéri Szoborpark Múzeum. A belsőbb kerületeket legkönnyebben a 41-es és a 47-es villamossal közelíthetjük meg.
Ön Budafok – Tétényben a 22. kerület környékén szeretné végre megtalálni álmai otthonát? Mi segítségére leszünk, hiszen ingatlan kínálatunkban téglaépítésű lakások, panellakások, családi házak, de akár még lakóövezeti telkek is megtalálhatóak. Budafok-Tétény a Duna jobb oldalán terül el közel 60 000 a lakosság létszáma. A kerület 1950. óta tartozik a fővároshoz. Az első feltárt leletek az újkőkorra vezetik vissza az élet jelenlétét ezen a területen. Még a rómaiak hozták létre Nagytétényt és itt egy jelentős katonai tábort alakítottak ki. A népvándorlás és a lakosság folytonossága a dunai átkelőnek volt köszönhet hosszú évszázadokon keresztül. 1279-ben a települést már Téténynek nevezték, hiszen ez volt a honfoglalás idején Töhötöm vezér téli szállása. Tétény a XV. században már Mezőváros volt és a török pusztítások során a három vidéki teleülésből csak Tétény maradt fent. 1711-ben ezt a területet Száraz György német telepesekkel népesített be, majd folytatta a betelepítést a magyar jobbágyokkal is. 1793-ban megalakult a Promontor zsellérközség és itt a Csepelről átjött német szőlősgazdák leltek otthonra. Az első házak a mai Péter-Pál utca környékén épültek fel. Tétény a szőlőtermelésnek és a kőfejtésnek köszönhetően fejlődésnek indult. Pincerendszerek alakultak ki, de az 1886-os filoxérajárvány minden eddigi munkájukat tönkretette, hiszen kipusztultak a szőlők. Budatétény ekkor már önálló település volt és itt kezdtek el házakat építeni majd később sorozatosan húzták fel a villákat is. Az iparosodás 1861-ben indult meg a déli vasút, majd később 1882-ben a pécsi vasút megépülése kapcsán. A XX. század elején sörgyárak, gyufagyár, pezsgőgyár és sertéshízlalda is segítette a területet az iparosodásban. 1899-ben még csak Budafokig, de 1909-ben már Nagytétényig is járt a HÉV. Ekkor alakult meg a Baross Gábor telep, amely külön településként létezett. Budafok 1926-ban városi rangot kapott és jelentős borászati centrummá alakult. 1987-ben Budafok még a „Szőlő és Bor Városa” nevet is elnyerte.
