utolsó módosítás: 2013. április 02. kedd – (09:50) – Archív tartalom – Archive.org
Minden ingatlantulajdonos számára fontos döntés, hogy korszerűsítés mellett teszi-e le voksát. A már hazánkban is egyre szélesebb körben kötelezővé vált energetikai tanúsítvány minősítése szempontjából valóban nem mindegy, hogy mekkora energiahatékonysággal bír az ingatlan. Nem csak a hosszú távú fenntartási költség csökkenés, hanem a piaci érték növelése miatt is érdemes a felújítás, korszerűsítés mellett dönteni.
Az Energiaklub „Negajoule” című kutatása alapján elmondható, hogy hazánkban nem csak a panelek, hanem a társasházak és a családi házak is korszerűtlenek energetikai szempontból. Az idejétmúlt fűtési rendszerek mellett a szigetelésbeli hiányosságok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a hideg hónapokban a rezsi rendkívüli módon megemelkedjen. Sajnos még mindig sok helyen játszik szerepet a melegvíz-előállításban az elektromos áram, mely szintén magas költségekkel jár. A KSH 2006-os felmérése óta a helyzet nem sokat javult az ingatlanok energiahatékonyságával kapcsolatban. Az adatok szerint a háztartások 2006-ig jövedelmük mintegy 20 %-át költötték lakásfenntartásra. Ez a szám 2010-re már több mint 24 % lett.
2012 óta építkezéskor, eladáskor, valamint egy éven túli bérbeadáskor kötelező energiatanúsítványt készíttetni, és a szabályozás 2013. januárjától csak tovább szigorodott egyes részletek tekintetében. A nemzetközileg meghatározott normák alapján A+ – tól I-ig kerülnek besorolásra az ingatlanok, és bár adásvétel alkalmával is kötelező lenne annak bemutatása, sok vásárló mégsem kéri a tanúsítványt.
Tény pedig, hogy sokat megtudhatnának belőle a vásárolni kívánt ingatlanról, és az azzal járó fenntartási költségekről. A külföldi gyakorlatot figyelembe véve az energiatanúsítvány rendszere akkor tölti be a rá szabott szerepet, ha az jogszabályban rögzítve kötelező érvénnyel bír, és ha a lakosság is hitelesnek tartja a benne szereplő adatokat. Hazánkban talán ez utóbbival kapcsolatban is vannak még hiányosságok.
Az Egyesült Államokban végzett kutatások szerint, ha a háztartások mérhető adatokkal szembesülnek az általuk elfogyasztott energiáról, és a hatékonyság tekintetében tippeket kapnak, jelentős energiafelhasználás csökkenést érnek el. A svéd eredmények szerint a tanúsítványok hiányában az emberek jóval nehezebben látják át az épületenergetikával kapcsolatos kérdéseket.
Tény, hogy hazánkban még kialakulóban van az energiatanúsítvány rendszere, de más európai országokban, mint például Hollandiában és Írországban már elemzéseket is végeztek a tanúsítványok háztartásokra, és ingatlanárakra gyakorolt hatásáról. Az eredmények mindkét esetben arról tanúskodnak, hogy az ingatlanárak növekedése egyenes arányban van azzal, hogy mennyire előkelő helyet ért el a ház, vagy lakás az energetikai tanúsítvány minősítési rendszerében. Az A-értékelés például 10 %-kal növeli a piaci árat, s a gyakorlat azt mutatja, hogy a vásárlók számára ez még 10-20 éves megtérülési idővel számolva is előnyösnek bizonyul külföldön.
