utolsó módosítás: 2013. május 29. szerda – (12:08) – Archív tartalom – Archive.org
Hazánk leginkább felújításra szoruló ingatlanjai a régi építésű, korszerűtlen budapesti és vidéki panelek mellett azok a vidéki családi házak, melyek 1945 és 1990 között épültek. A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Illés Zoltán arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy ezeknek a házaknak kezdődhet meg 2017-ben a felújítása, melynél elsősorban az energetikai szempontok játszanak majd szerepet. Nem csak az energetikai tanúsítványban elért jobb minősítés a cél, hanem az is, hogy ezek az otthonok a mindennapokban mind hőszigetelés, mind a korszerű technikák használatának terén jól teljesítsenek, ezzel kevesebb energiát felhasználva.
A Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára úgy véli, napjainkban alapvető szemléletváltás megy végbe, és az épületek leendő energiafogyasztása legalább akkora jelentőséggel bír, mint magára az építkezésre fordított költségek. Energetikai hatékonyság csak úgy érhető el, ha az építkezésnél kiemelt figyelmet fordítanak a kivitelező cégek és a megrendelők az energiafogyasztási tényezőkre. A tárca által kialakított program célja többek között az, hogy megállapítsák segítségével, mely ingatlanok alkalmasak a felújításra, korszerűsítésre.
Az Európai Unióval összhangban, hazánkban is bevezetésre kerülnek hamarosan a szigorúbb hőtechnikai előírások. Magyarországon 2015-től még csak a középületekre vonatkozóan kell magasabb mércével számolni, de 2019-től már a magánépületekre is vonatkoznak az új előírások. További lépcsőfokként említendő, hogy 2019-től a középületeket, 2021-től pedig a magánépületeket illetően is a null energiafelhasználás követelménye lesz a mérvadó az Unióban.
A legfrissebb gazdaságossági felmérések alapján egyértelműen elmondható, hogy bár kétségtelenül fontos az ablakcsere, de hatékony energia megtakarítás valójában úgy érhető el, ha ez a falak és a födém hőszigetelésével is társul. A legjobb eredmények a fűtési rendszer korszerűsítésével várhatóak, a különféle megoldások közül is a pellet-fűtés és a hőszivattyús rendszer bizonyul a legjobb döntésnek. Tény viszont, hogy ez utóbbiak kezdeti költségei igen magasak, így a beruházást nem mindenki engedheti meg magának.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nevében Horváth Attila helyettes államtitkár azon a véleményen van, hogy a korábban tapasztalt támogatásokat már az Európai Unió sem tudja nyújtani, a lehetőségekhez mérten azonban hazánk is azon lesz a jövőben, hogy a fenntartható fejlődést szem előtt tartva az állami támogatások között a megújuló energiák alkalmazását előtérbe helyező korszerűsítések is helyet kapjanak.
