utolsó módosítás: 2013. április 07. vasárnap – (09:17) – Archív tartalom – Archive.org
Végre nyilvánosságra kerültek a 2011-es népszámlálási adatok, melyek között számos információ található a lakásállományra vonatkozóan is. Bár sajnálatos tény, hogy a népesség száma tíz év alatt mintegy 260 ezerrel kevesebb, de a 2001-es adatokhoz képest a lakások szempontjából számos pozitívum tapasztalható. Alapvetően elmondható, hogy az országban egyre több lakás található, melyek felszereltségük szempontjából is mind kevesebb kívánnivalót hagynak maguk után, de mielőtt még ezt sikerként könyvelnénk el, azért jó, ha tudjuk, hogy ez bizony egy fejlődő társadalomban lezajló folyamatokba tökéletesen illeszkedik.
Ami inkább előrelépés, az az egy lakásra jutók számával áll kapcsolatban. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a népesség száma csökkent, de ezzel egyidejűleg a lakások számának növekedése arra enged következtetni, hogy a fiatal párok, házasok közül egyre többen vágnak neki a közös életnek szüleik lakásától távol. Az egyre több lakás nyilvánvalóan azt is lehetővé teszi, hogy ha mégsem az elképzeltek szerint alakulnak a dolgok, akkor legyen mód külön ingatlanba költözni a feleknek. A témát szociológiai szempontból megközelítve elgondolkodhatnánk azon, hogy miképpen is függ össze a válások számának növekedése az egyre több rendelkezésre álló ingatlannal.
A KSH adatai szerint folyamatosan növekszik azoknak az ingatlanoknak a száma is, melyek tulajdonképpen „nem lakottak”. Az üresen álló lakások mellett ide tartoznak azok is, amelyeket valamilyen más célra használnak, például irodaként, rendelőként funkcionálnak, vagy az ingázók számára nyújtanak időnként pihenési lehetőséget amellett, hogy életvitelszerűen máshol laknak. Hasonló szerep jut a nyaralóknak, melyek szintén időszakosan kerülnek használatba. Összességében 2001 óta több mint 100 ezerrel nőtt ezeknek az ingatlanoknak a száma hazánkban.
Míg Budapesten az 1946 előtti építésű villák és bérházak vannak többségben, a megyeszékhelyeken a panelek, a községekben pedig az 1990 előtt épült lakások találhatóak meg nagy számban. A rendszerváltás után átadott lakások száma a lakásállomány mintegy 16 százalékát adja. A szocializmus lakásépítési programja a panelházak sokaságával a mai napig meghatározza az ország építészeti képét, de sajnálatos tény, hogy ezzel a felújítást támogató programok is folyamatosan jelen kell, hogy legyenek az ingatlanpiacon, hiszen a korszerűsítés sok esetben csak ezeken keresztül tud megvalósulni.
A sokak számára nyilvánvalónak bizonyuló vízöblítéses Wc mindössze körülbelül 11 ezer budapesti lakásban nem található meg. A szennyvízelvezetés hálózatra való rákötése az elmúlt időszakban jelentős növekedést mutat, így 2011-re megháromszorozódott azoknak a lakásoknak a száma, ahol nincs szükség szippantós autó szolgáltatására. Miként a fentiekben említett példa is mutatja, negatívumokra is akad példa hazánkban, de a népszámlálás ingatlanhelyzetre vonatkozó információit vizsgálva elmondható, hogy alapvetően fejlődés tapasztalható ezen a területen – még az ingatlanpiac jelenlegi helyzetét látva is
