Kezdőlap településwiki Békés megye Gyula

Gyula

109
0

Békés megyében, az Alföld délkeleti részén, a Fehér-Körös bal partján, a román határtól négy kilométerre található Gyula. Az ország legmélyebben fekvő része, 88 méter tengerszint feletti magasságban. Sík vidék. A megye egyik legjelentősebb városa. Területe 255,8 négyzetkilométer, lakóinak száma: 31.900 körüli, ami most már többségében magyar, alig egy-két százalékot tesz ki az egyéb nemzetiségű lakó. Kistérség. Gyulán keres eladó ingatlan ajánlatokat? Települései: Elek, Kétegyháza és Lőkösháza. Békéscsabától 16 km-re van. Közúton innen a 44-es főút vezet a városhoz. 1970 óta fontos közúti átkelőhely. Arad – Bukarest irányában Romániával határos, fontos útvonal a Balkáni államok felé. A magyar-román szakaszon az egyetlen határátkelő, melyhez fejlett városi infrastruktúra is kapcsolódik. Vonattal a MÁV 128-as Békéscsaba-Püspökladány vonalon lehet megközelíteni. A város sok parkjával, műemlékeivel, hangulatos utcáival, de leginkább fürdő-város jellege miatt bír jelentős turisztikai szereppel. A környék is bővelkedik látnivalókban. Nyolc kilométerre van a Tanyamúzeum – lovagláshoz, kocsikázáshoz, puszta-látogatáshoz. A Szanazug és a Városerdő közkedvelt horgász- és vadászparadicsom. Feldolgozóiparának legnevezetesebb terméke a gyulai kolbász, ami országszerte ismert. Gyula Békés megye turisztikai központja és egyben az ország egyik legnépszerűbb üdülővárosa. A Várfürdő az Almássy kastély 8,5 hektár területű ősparkjában található. Az Alföld legmodernebb – európai színvonalú – strand- és gyógyfürdője. 19 medence, 25 méteres tanuszoda és 50 méteres versenyuszoda tartozik hozzá, melyek télen is a vendégek rendelkezésére állnak. Ha Gyulán szeretne lakást vásárolni biztosan nem fogja megbánni.

Az Alföld délkeleti részén, a Fehér-Körös ága mellett, a román határtól négy kilométerre, az ország legmélyebben fekvő területén terül el Gyula. Békés megye legjelentősebb városa. Sík vidék, a tengerszint felett nyolcvannyolc méter magasságú. Kistérségi település, bár csak három kistérsége van. Békéscsabától 16 km-re nyugatra érhető el. Gyula „szíve” a Kossuth tér. Uniós támogatással teljesen fel lett újítva, hiszen itt bonyolódik a legnagyobb forgalom. Körforgalmakat, szökőkutakat alakítottak ki, és egy világórát is elhelyeztek. Ezen kívül rendezvényeket szerveznek a téren. Mindezekkel elérték, hogy igazi fürdő- és fesztiválváros lett. A város a sok nevezetesség és látványosság mellett leginkább fürdő- és üdülőváros jellegét igyekszik megmutatni és ezt kialakítani.
Ez sikerült is, hiszen ma már az ország legkedveltebb üdülővárosává nőtte ki magát, a megye turisztikai központja lett. A Várfürdő vize gyógyvíz, ezért gyógyhellyé lett nyilvánítva. De nemcsak gyógyfürdő, hanem négycsillagos strand- és fürdőhely a legmodernebb felszerelésekkel. Látványossága között talán egyik legfontosabb a Gyulai Vár. Ez a vár Közép-Európai várai közül a legépebben megmaradt téglavár. Állandó rekonstrukcióknak köszönhető, hogy most itt üzemel a Múzeum és a Várszínház. Említésre méltó még a Várkert. Itt minden hónapban készül valamilyen nagyszabású rendezvény, de nemcsak a rendezvények ideje alatt van iránta érdeklődés, mert itt télen-nyáron élvezetes a környezet. Télen még korcsolyázásra is alkalmas. Gyula megér egy hosszabb megtekintést, hiszen ezen kívül még rengeteg érdeklődést felkeltő látnivalója van. Családi házat szeretne vásárolni? Az Ingatlanegy.hu kínálatában Ön is megtalálhatja az igazit.

I.e. 5000 körül a település már lakott volt, hiszen a Fehér-Kőrös vonala mellett már léteztek őskori települések. A népvándorlás korában a településre szarmaták érkeztek, majd különböző germán népek váltották fel őket. A germánokat az avarok követték, majd 1313-ban megtörtént Gyula első megemlítése is két oklevélben Károly Róbert uralkodása alatt. 1332-ben már Gyula néven szerepelt a település. 1387-ben Zsigmond, majd 1403-ban Maróti János bán a település birtokosa. Zsigmond idején vásártartási jogot kapott és a Marótiak kihalása után Mátyás király birtokába került 1476-ban. 1482-ben Mátyás fia Gyulát megyeszékhellyé tette. A Mátyás család kihalásával 1552-ben került Ferdinánd kezére Gyula. A török uralom és a mohácsi vész után gyorsan terjed a reformáció. Gyula még átélt 1705-ben egy kuruc ostromot. 1714-től számítják Gyula törökök utáni eredetét. 1715-ben III. Károly visszaállította Gyula megyei közigazgatását. 1723-tól megindult a németek betelepítése és 1734-ben Németgyula néven kiváltak a városból. A 18. században a város fejlődése beindult, bár az 1738-as pestis szedte itt is áldozatait. 1790-ben átadták az első kikövezett utat és a 19. században már megépült az első kőhíd is. Az 1782-1882-közötti időszak a tűzvészek ideje volt. A város, a templomok és a kastély is elpusztult. Megkezdték a város újjáépítését. A 18. században az állattenyésztés volt a számottevő, ám a 19. századra már a céhek megalakulása volt a jellemző. Az 1848-as szabadságharc után a kiegyezést követően királyi biztos került Békés megye élére. 1855-ben árvíz pusztított a településen ezért a Fehér-Kőröst egy városon kívüli mederbe terelték. 1887-ben a céhek megszűntek és beindult a gyáripar. Gőzmalom, gyufagyár, harisnyagyár épül fel. A világháborúk után a városiasodás folytatódott és Gyula új városrészekkel is bővült. A városrészeken több telket is kiosztottak és a házak száma gyarapodott.

Előző cikkBékéscsaba
Következő cikkKazincbarcika

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét