Ha Kiskunhalason szeretne eladó ingatlanok után érdeklődni, akkor néhány fontosabb információt mindenképpen tudnia érdemes a településről. Mit érdemes tudni Kiskunhalas településről? Bács-Kiskun megyében, a Duna-Tisza közti homokdombság legmagasabb részén fekszik Kiskunhalas. A neve onnan ered, hogy régen egy halastó mellé települt mocsaras, lápos vidék volt. Abban az időben a település lakosságának egyharmada tanyasi életmódban élt. Most Kiskunhalas kistérség. Települései: Balotaszállás, Harkakötöny, Kelebia, Kisszállás, Kunfehértó, Pirtó, Tompa és Zsana. Az 53-as főúton, Baja és Szeged felől az 55-ös főútról, Kiskunmajsa irányából az M-5-ös autópályáról lehet megközelíteni. Budapest 148, Kecskemét 63, Baja 56, Szeged 55, Szabadka 45, Soltvadkert 16 kilométerre van a várostól. Fontos vasúti csomópont. A Budapest – Szabadka – Belgrád vasútvonal halad át a városon, és ez nemzetközi összeköttetést is jelent. Az ország nagyobb városaival is van vasútvonal-összeköttetése. A halasi csipke világszerte híres köszönhetően Markovics Máriának és Dékáni Árpádnak. Ebből egyenesen következik, hogy a város egyik legfontosabb látnivalója a Halasi Csipke-múzeum. Itt a hazai csipkevarrás asszonyainak legismertebb remekművei láthatók. A Halas Galéria 48 Munkácsy és Kossuth díjas művész alkotásait mutatja be. Érdemes megnézni a Thoma Múzeumot. A város látványossága a Sáfrik-féle szélmalom is. A Tájház egy nádtetős, faoszlopos tornácú parasztház, a régi tanyasi idők emlékét idézi fel. A Végh-kúria Diószegi Balázs és Berki Ibolya festőművészek kiállításának állandó színhelye a Halas Galéria kezelésében. A Búsuló kuruc szobor is a város egyik jellegzetes látnivalója. Számos látnivaló van még a városban, hiszen ez a város is teljes mértékben felzárkózott a mostani városok színvonalához. Érdemes személyesen megtekinteni, pár napot eltölteni itt!
Eladó családi házak hirdetéseit keresi oldalunkon? : A Duna-Tisza közti homokdombság legmagasabb része, Bács-Kiskun megye egyik városa Kiskunhalas. Sem területileg, sem lakosság-szám szempontjából nem kiemelkedő jelentőségű, egy mocsaras, lápos, halastó melletti településből emelkedett erre a rangra. Az önkormányzatnak köszönhetően ma már elérte a legtöbb magyar város színvonalát. Országos szinten jó a közlekedése, közúton és vasúton is könnyen elérhető, sőt a Budapest – Szabadka – Belgrád vasútvonal a nemzeti összeköttetést is megoldja. A lakosság számára most is a feldolgozóipar jelenti a létfenntartást. Mivel a zöldség- és gyümölcstermelés biztosított, sokat jelent a magánfeldolgozás eluralkodása, ezzel sokak számára megoldódik a megélhetés biztosítása. Különösen kevés a munkalehetőség a magasabban képzettek számára. Mivel a városi gyógyfürdő 3 fedett és három nyitott medencével rendelkezik, gyógytorna, masszázs, wellness szolgáltatás, szauna, gőzkabin áll az ide látogatók rendelkezésére. Ez is nagyban segíti a helyi munkaerő-ellátottságot. Persze mindennek egyenes következménye, hogy a város éttermekkel, szállodákkal, panziókkal, apartmanokkal bővelkedik, melyek nemcsak Kft, de maszek jelleggel is üzemelnek. Ez nagy vonzerő az idegenforgalomnak. A Semmelweis Kórház látja el a város és a térség rá szoruló betegeit, nyugodtan mondhatni: kiváló színvonalon. Felnőtt- gyermekorvosi és fogászati rendelőkkel sem szűkölködik a város. Az orvosi ügyelet és a gyógyszertári ellátás is megoldott. Nemcsak a város, de a kistérségi települések is rendelkeznek ezekkel az intézményekkel. Általános- és középiskolái is kielégítik a város tanuló-létszámának igényét. Nyugodtan leszögezhetjük, hogy nem csalódik, aki meglátogatja Kiskunhalast!
Ahhoz, hogy megtalálja az ideális eladó lakást, mindenben a segítségére leszünk ingatlanegy.hu oldalunkon. Kiskunhalas térsége kezdetben egy mocsaras vidék volt és újkőkori, kelta, avar és szarmata régészeti leletek is felbukkantak. A tatárjárás végével a város területére a kunok betelepülése kezdődött meg. A kunok az 1290-es években pásztorkodásból éltek.A Halas nevet legelőször egy 1366-os oklevélben említik meg. Városként 1439-ben említik meg legelőször. Kinizsi itt verte szét 1492-ben a Fekete sereget. Halast kétszer is elpusztították a törökök és 1626-ban Baranya vármegyeiekkel telepítették be a területet. A Jászkun területe 1702-ben a Német Lovagrend tulajdonába került majd 1731-től a Pesti Inavalidusház birtoka lett. A jobbágyok 1731-től folyamatosan nyerték vissza önállóságukat. 1753-ban Félegyháza megkapta a mezővárosi rangot és a 18. század második felében görögök, cigányok, zsidók és evangélikusok érkeztek a városba. Rendezett tanácsú város 1872-ben lett és 1950-ben a megyerendezés idején Bács-Kiskun megye része lett. A város teljes arculatát a számtalan államosítás, a földreform és a kollektivizálás változtatta meg. Az 1970-es évektől megkezdődött a város iparosodása és Kiskunhalas a feldolgozóipar fellegvára lett. Kőolaj és földgáz lelőhelyeket tártak fel, amely nagyban hozzájárult a város fejlődéséhez. A híres halasi csipke Dékáni Árpád és Markovits Mária nevéhez fűződik, hiszen ők voltak a megteremtői.