Több ezer fényképes eladó ingatlan hirdetés között Ön is megtalálhatja álmai otthonát. Kőbánya 32,49 négyzetkilométeres nagyságával a kilencedik a budapesti kerületek sorában. Egy 2009-es adat szerint csaknem nyolcvanezren lakják. Északon a XIV. és a XVI., keleten a XVII., délen a XVIII. és a XIX., nyugaton pedig a IX. és a VIII. kerület határolja. A pesti oldalon található kerületet a zöldövezeti, családi házas részek és a külvárosias környezet elegye jellemzi. Így találhatunk itt az ízlésünknek megfelelő eladó lakást, akár a csendesebb környezetet kedveljük, akár a közlekedési csomópontok közelségét értékeljük inkább. A kerületben található ugyanis a kőbánya-kispesti, az Örs vezér téri vagy az Ecseri úti metróállomás, ahonnan könnyedén eljuthatunk a belvárosba. A mai X. kerület helyén a földtörténeti középkorban valószínűleg egy tengeröböl volt, a helyszínen talált csigamaradványok legalábbis erre utalnak. A Pesti-síkságból kimagasodó, 147 méter magas Kőér-hegy első említése IV. Béla korából való. A kerület nevét adó kőbányákban a XVII. századtól kezdve folyt a kitermelés. Itt bányászott mészkőből építették például a Magyar Tudományos Akadémiát, az Egyetemi Könyvtárat vagy a Lánchíd pilléreit. A bányászat 1890-ben befejeződött. A hegybe vájt üregek azonban nem maradtak kihasználatlanul, a bor- és sörkészítés helyszínéül szolgáltak. A pincerendszer teljes hossza harminchárom kilométer. A XIX. században Kőbánya szőlőtermeléséről volt ismert, és népszerű kirándulóhelynek számított. A két egykori szőlőhegy, Ó-hegy és Új-hegy emlékét városrészek neve őrzi. A borászat és a szőlőtermelés mellett a sertéstenyésztés is a település fő iparágai közé tartozott, a régi telepek egykori helyét többek közt a tevékenységre utaló Mázsa tér jelzi. A kerület népességének növekedése nyomán létrejövő lakásproblémákat az 1970-80-as években a Kőbánya különböző pontjain épített lakótelepekkel oldották meg. Egyes telepek felépítéséhez nem az akkoriban szokásos szovjet, hanem a skandináv alagútzsalus vagy csúsztatott zsalus technikát használták. Ezen ingatlanok nagy előnye, hogy a paneloknál sokkal jobb szerkezeti tulajdonságokkal rendelkeznek, ám kevesebbe kerülnek a téglalakásoknál.
Kőbánya a főváros földrajzi középpontja, 32,49 négyzetkilométeres nagyságával a főváros kilencedik legnagyobb kerülete, csaknem nyolcvanezren lakják. Keleten a XVII., délen a XVIII. és a XIX., nyugaton a IX. és a VIII., északon pedig a XIV. és a XVI. kerület határolja. Bár nagy kerület lévén természetesen nehezebben megközelíthető, kisvárosias részei is vannak, több közlekedési csomópont található a területén, így ha itt keresünk kiadó lakást, a nyugodt környezet mellett a jó közlekedés előnyeit is tapasztalhatjuk. A Kőbánya-Kispest metróvégállomáson a 3-as, míg az Örs vezér téren a 2-es metróra szállhatunk fel, és húsz perc alatt elérhetjük a belvárost. A kerület nevét adó, egykori kőbányák mellett a sörgyártás jut eszébe először az embernek Kőbányáról. A kőbányászat befejeztével üresen maradt földbe vájt üregekben pincerendszert alakítottak ki, mely összesen 33 kilométer hosszúságú. Az első sörgyárakat az 1850-as években alapították. Ezen kívül többek közt gyárak is gép-, tégla-, csokoládé- és konzervgyárak is üzemeltek a kerületben. A Richter gyógyszergyár központi épülete ma is itt található. Kőbágyán négy vasútállomás is van, Kőbánya-alsó, Kőbánya-felső, Kőbánya-Kispest és Rákos. A természetszerető albérletkeresők is találhatnak megfelelő kiadó lakást a környéken, ugyanis ebben a kerületben van a legtöbb gondozott park a fővárosban, összterületük 2675000 négyzetméter. Ezek egyike Budapest legnagyobb parkja, a Népliget, itt található a Planetárium. Az Óhegy park a hetvenes évektől a rendszerváltásig Magyar-Szovjet Barátság Park néven működött. Az Újhegy parkban található Mély-tó elnevezésű bányató a horgászok kedvelt célpontja. A Csajkovszkij parkot korábban Kőbányai Ifjúsági Parknak hívták, itt van a főváros mértani középpontja.
A főváros mértani középpontjában fekvő kerületben több közlekedési csomópont is található, mint az Örs vezér téri vagy a Kőbánya-Kispest metróvégállomás, ahonnan a belváros a 2-es, illetve a 3-as metróval tizenöt-húsz perc alatt elérhető. A természet közelségéről a parkok gondoskodnak. Kőbánya rendelkezik a főváros legnagyobb zöldterületével, mely összesen 2675000 négyzetmétert tesz ki. Itt található Budapest legnagyobb parkja, a Népliget, de a horgászni szeretők az Újhely parkban lévő bányatóhoz is szívesen járnak. A kerület egyik korábbi fő iparága, a kőbányászat „alapanyagáról” gondoskodó mészkő a földtörténeti középkorban keletkezett, amikor valószínűleg egy tengeröböl volt Kőbánya területén, legalábbis a később itt talált csigamaradványok erről tanúskodnak. Több híres épület, mint például az MTA, az Egyetemi Könyvtár vagy a Lánchíd egyes elemeihez innen bányászott követ használtak fel. Kőbányán épült hazánk első lóvontatású vasútja, az új megoldásnak számító lebegővasút, mely a bányákat kötötte össze a várossal. Az újítás azonban nem vált be, így egy év után el is bontották. A XIX. század közepétől Kőbánya rohamos fejlődésnek indult. Az 1873-as városegyesítéstől kezdve lakosainak száma egyre növekedett. A században több gyár is épült itt, az első tégla- vagy a híres sörgyárak. A Richter gyógyszergyár ma is működik. Itt található továbbá a Planetárium, a főváros egyik nagy múltú középiskolája, a Szent László Gimnázium, a Tűzoltómúzeum vagy a Dreher Sörmúzeum.
Ismerkedjen meg egy kicsit közelebbről is a kerület történelmével. Budapest 10. kerülete Kőbánya néven ismert, hiszen már a 17. században bányászat folyt ezen a területen. A bányászat Pest építőanyag igényét hivatott kiszolgálni. Budapest több nagy intézménye is az itt megtalálható mészkőből épült fel. Ilyen például a Magyar Tudományos Akadémia és a Lánchíd pilléreinek egy része is. Kőbányán még a szőlőtermesztés és a téglagyártás is virágzott a XIX század környékén. Az Ó-hegyi részen folyt a szőlőtermesztés, amely egy 148 méter magas hegy volt. Ma utca őrzi emlékét. A helyi sörgyártást nagyban segítette, hogy a bányászatból hatalmas pincerendszerek maradtak fent. 1850-ben már az első kőbányai sörgyárak is megalakulhattak. Kőbánya területén az 1840-es évek környékén sertéskereskedelem is folyt, amelynek az 1895-ös sertésvész vetett véget. Kőbánya területe az 1850-es években kezdett el fejlődni, hiszen kiparcellázták a földeket és megkezdődött azok beépítése. Az Újhegyi-lakótelep egy régebbi szemétlerakó helyén épült fel és a kerület büszkesége a híres Richter Gedeon Gyógyszergyár is. 1950. január 1-től Kőbánya Budapest mértani középpontja. Az 1970-es és 80-as évek táján a kerületben számtalan lakótelepet építettek fel, hogy a lakásproblémákat megoldják. A kerületben található meg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, az EGIS gyógyszergyár, a Globus Konzervipari Rt és a Finommechanikai Vállalat is. Reméljük, hogy a kerületben sikerül a megfelelő ingatlanmegoldást megtalálnia és Ön is végre a kerület boldog lakója lesz.
