Kispest 9,38 négyzetkilométeres területével Budapest hatodik legkisebb területe, 2009-es adatok szerint 61 610 lakosa van. Északon a X., keleten a XVIII., délen a XX., míg nyugaton a IX. kerület határolja. Városrészei Kispest és Wekerletelep. A mai Kispest területe a XVIII-XIX. században a gödöllői Grassalkovich-uradalom fennhatósága alá tartozott, 1871-ben vált önálló kisközséggé, 1874-ben pedig nagyközség lett. 1885-ben elindult a lajosmizsei vonat Kispest és Szentlőrinc határán. 1908-1909-ben Pestszentlőrinc elszakadt Kispesttől. 1908-ban kezdődött meg a mai Wekerle lakótelep építése Wekerle Sándor akkori pénzügyminiszter kezdeményezésére, aki állami pénzből építtetett ide munkáslakásokat. A nép az ő tiszteletére nevezte el a tömböt Wekerletelepnek, ahol ma több mint 11 ezer ember lakik, főleg az idősebb korosztály képviselői. A hatvanas évekre felépült egy újabb, Élmunkás elnevezésű lakótelep, a nyolcvanas évekre pedig egy harmadik a kerület központjában.Kispest 1922-ben megkapta a városi rangot. 1950-ben a várost Budapesthez csatolták, így született meg a főváros XIX. kerülete. Kispest és Kőbánya határán található a 3-as metró Kőbánya-Kispest végállomása, becenevén a KöKi, ahol nemrég bevásárlóközpont is épült. A kerületben lakók, illetve az épp eladó házat kereső leendő lakók innen könnyedén elérhetik a belvárost. Kőbánya-Kispest nemcsak BKV-, hanem Volánbusz-végállomás és vasútállomás is, itt állnak meg a többek között a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét- és a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal személyvonatai, a Budapest–Kelebia-vasútvonalnak pedig ez a végállomása. Eladó lakást szeretnbe találni a XIX. kerület területén? Tekintse meg a helyi irodák és magánhirdetők ajánlatát.
A főváros XIX. kerülete Dél-Pesten található ahonnan több ezer eladó ingatlan található oldalunkon, a IX., a X., a XVIII. és a XX. kerület zárja közre. Városrészei Kispest és Wekerletelep. Lakosainak száma 62 ezer, területe 9,38 négyzetkilométer. A kerület Kispest város Budapesthez csatolásával jött létre 1950-ben. Legjelentősebb közlekedési csomópontja a X. és a XIX. kerület határán található Kőbánya-Kispest, mely BKV-, Volán- és vasúti végállomás is. Itt van a 3-as metró déli végállomása, ahonnan könnyedén eljuthatunk a belvárosba. Több buszjárat is közlekedik itt, például a 85-ös, a 98-as, a 148-as vagy a 202 E busz, utóbbi a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről biztosítja a kapcsolatot a városba. Innen indul továbbá a Budapest–Kelebia-vasútvonal, és megállnak itt a Budapest–Cegléd–Szolnok-, illetve a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vonal szerelvényei is. A kerület mai területén a XVIII. század közepe és a XIX. század közepe között a Grassalkovich-uradalom Szentlőrinci majorsága állt. A terület eztán egy brüsszeli bank tulajdonába került, majd az is továbbadott rajta. Kispest 1871-ben önálló kisközséggé, 1874-ben nagyközséggé, majd 1922-ben várossá vált, Budapest része pedig 1950-ben lett. Az egyik városrész névadó lakótelepe, a Wekerle 1908-ban kezdett épülni Wekerle Sándor pénzügyminiszter kezdeményezésére, aki munkáslakásokat létesített itt. A lakótömbök jelenleg 11 embernek adnak otthont. Két nagyobb lakótelep is épült még a kerületben, az egyik annak központjában. Kispesten két bevásárlóközpont található, a KöKi Terminál a Kőbánya-Kispest állomásnál és az Europark a Határ úton.
A mai Kispest a 18. század közepétől egészen a 19. század közepéig szintén a Grassalkovich uradalom része volt és a Szentlőrinci majorsághoz tartozott. Az 1864-es években többen megvásárolták ezt a földterületet, többek között Lónyay Menyhért, Eggert József illetve Rózsa Lajos. 1869-ben 811 házhelyet parcelláztak fel és elindult a terület beépítése. Itt kerültek felépítésre a sakktáblaformára tervezett területen a földszintes családi házak. Ekkor a települést Colonie Klein Pesth-nek nevezték és 1871. június 11-én bírót is választottak. Kispest néven önálló kisközséggé vált a régi Grassalkovich terület. Az Üllői úton a legelső házat 1870-ben egy 48-as honvédtiszt felesége építette. 1873-ban Törökfalva, majd 74-ben Pestszentlőrinc is csatlakozott a községhez. Járdákat építettek, közvilágítást alakítottak ki és téglagyár is épült ebben az időszakban. 1885-ben a lajosmizsei vonat a község szélén haladt el. 1900-ban a községben beindult a villanyvilágítás is. 1908-ban Pestszentlőrinc elszakad Kispesttől és megkezdődött a kispesti munkás- és tisztviselőtelep építése, amely dr. Wekerle Sándornak volt köszönhető. Kispesten ekkor megközelítőleg már 10 000 kisiparos és gyári munkás élt. Kispest 1922-ben város lett, és megtörtént a kerület Művelődési Házának átadása is. Az első lakótelepet 1949 és 1964 között építették, ez volt az Élmunkás lakótelep. A 70-es évek elején az Üllői út két oldalán volt a kerület központi része. A metró kiépítésével igen gyors volt a közlekedés a belváros felé, így egyre többen választották lakhelyükül a kerületet. Amennyiben nem venne saját tulajdonú ingatlant, hanem inkább kiadó lakást, albérletet keres, akkor érdemes megtekinteni ajánlatunkat.