21. kerület

Budapest XXI. kerülete a Csepel-szigeten fekszik. Délen a városhatár övezi, a többi oldalon a Duna, annak túloldalán pedig nyugaton a XI. és a XXII., északon a IX., míg keleten a XX. és a XXIII. kerület határolja. Területe 25,75 négyzetkilométer, 76 ezren lakják. Az Ingatlanegy.hu kínálatában megtekintheti a legjobb eladó XXI. kerületi ingatlan ajánlatokat, Zöld övezeti részeket és lakótelepeket egyaránt találunk Csepelen, így könnyen találunk magunknak megfelelő ingatlant, ha itt szeretnénk eladó lakást vagy házat vásárolni. A kerület városrészei Belváros, Kertváros, Ófalu, Rózsadomb, Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor és Szigetcsúcs. A mai Csepel területe már a honfoglalás korában lakott volt, az első írásos emlék, mely említi, 1138-ból származik. Ezután azonban lassan elnéptelenedett, a XVIII. században kezdődtek meg az újratelepítések. A Weiss testvérek 1892-ben megalapították töltényszétszerelő műhelyüket, a későbbi Csepel Művek elődjét. 1912-ben indult első útjára a HÉV, mely máig összeköti a kerületet a ferencvárosi Boráros térrel. 1928-ban átadták a Szabadkikötőt, mely a hajózás központja lett. Csepel Budapesthez való csatolása előtt az ország legnépesebb faluja volt, majd városi rangot kapott, végül 1950-ben lett a főváros része. Az utóbbi évtizedekben ipari jellege jelentősen csökkent, a Csepel Művek a nyolcvanas évek végén bezárt, a helyén azóta ipari park működik, mely több vállalkozás irodájának ad helyet. Csepelről a 148-as vagy a 151-es buszokkal juthatunk el a Kőbánya-Kispest metróvégállomásra, illetve a HÉV-vel a Boráros térre, ahol többek közt a 4-6-os és a 2-es villamosra vagy a 15-ös buszra is átszállhatunk.

Csepel területe 25,75 négyzetkilométer, lakosainak száma 76 ezer. 1950-ben lett Budapest XXI. kerülete, azelőtt önálló falu, majd város volt. Ez a Csepel-szigeten fekvő egyetlen kerület, északon Ferencváros, keleten Pesterzsébet, délen Szigetszentmiklós, nyugaton pedig Újbuda és Budafok-Tétény határolja. Városrészei Belváros, Kertváros, Ófalu, Rózsadomb, Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor és Szigetcsúcs. Területén már a honfoglalás korában is laktak, a következő évszázadokban azonban elnéptelenedett, a XVIII. századtól kezdődtek meg az újratelepítések. A XIX. század végétől alakult ki ipari jellege, mely sokáig jellemezte. Ekkor alapították meg ugyanis a területén a Weiss testvérek töltényszétszerelő műhelyüket, mely a későbbi Csepel Művek alapját képezte. Csepel sokáig munkáskerület volt, a Csepel Művek bezárása után azonban ipari jellege egyre inkább elhalványult. A gyár területén ma ipari park működik, mely több cég irodájának ad otthont. A XXI. kerületet a város belső részeivel a csepeli HÉV köti össze, mely a IX. kerületi Boráros térig közlekedik. A belvárosba innen a 4-6-os villamossal, a 15-ös busszal vagy a Duna-part mentén járó 2-es villamossal juthatunk el. A 3-as metrót is elérhetjük Csepelről, a 148-as és a 151-es busz Pesterzsébeten keresztülhaladva a Kőbánya-Kispesti végállomásra visz. A XXI. kerületben a lakótelepek mellett főként zöldövezeti részek vannak, így ideális lakóhely a családosok számára, akik nyugalomra és csendre vágynak. Ráadásul külső kerület lévén alacsonyabb áron is juthatunk itt eladó házhoz.

Csepel a Csepel-sziget északi részén található meg a pesti síkság, a budai hegyek és a Tétényi fennsík találkozásában. A déli részen Szigetszentmiklós határolja, míg a többi oldalról a XXII és a XI. kerületek. Csepel, 1950. január 1 óta tartozik a fővároshoz, korábban város és falu is volt. A kerület története a honfoglalásig vezethető vissza, hiszen az első írásos emlék 1138. szeptember 3-án kelt. A történelem során bekövetkezett háborúk és viharok után a falu 1712-ben újra benépesedett, majd az 1838-as árvízben minden elpusztult. A pusztítás után Csepelt már egy magasabb helyen építették újjá, ez ma az Ady Endre, Karácsony Sándor, Láng Kálmán utca környéke. A Csepel Műveket 1892-ben a Weiss testvérek alapították és ez meghatározta a továbbiakban az egész kerület életét. 1912-bn beindult a HÉV közlekedés és 1928-ban átadták a Csepeli Szabadkikötőt. Ez lett a korai Duna-tengerhajózás központja. Az 1950-es fővároshoz való csatlakozáskor jelentős népességnövekedés következett be a kerületbe, hiszen az ipar rengeteg munkát adott a kerület lakóinak. A korábban szinte csak svábok által lakott településen megjelentek a vidéki betelepülők is. Megindult a középületek és a lakótelepek felépítése. A Csepel Művek 1980-ban bezárt és ma már a kerület már nem is tartozik a kiemelt iparterületek közé. Csepel négy városrészre bontható: Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu és Csepel Szabótelep. Kiadó lakások után érdeklődik inkább? Tekintse meg az ingatlanegy.hu fényképes albérlet ajánlatát.

Leave A Reply

Your email address will not be published.

This website uses cookies to improve your experience. We'll assume you're ok with this, but you can opt-out if you wish. Accept Read More

Privacy & Cookies Policy