Ha a külvárosban keresünk eladó házat, jó választás lehet többek közt a XXIII. kerület is. Soroksár Budapest második legnagyobb kerülete, területe 40,77 négyzetkilométer. Egy 2009-es adat szerint 20 ezer állandó lakosa van, ezzel a főváros legritkábban lakott vidéke. Nyugaton Csepel, északon Pesterzsébet és Kispest, keleten Pestszentlőrinc-Pestszentimre határolja, a többi részén pedig a városhatár fut végig. Soroksár Budapest legfiatalabb kerülete. 1994-ig Pesterzsébet része volt, ekkor szakadt le róla, és vált önálló kerületté. Városrészei a Milleniumtelep, Soroksár és Soroksár-Újtelep. Egyes feltételezések szerint a kerület nevének első része, a „sorok” sarkot, azaz kanyarulatot jelent, a „sár” pedig egy mocsaras vidékre utal. A mai Soroksár területén már a kora bronzkorban éltek emberek. A honfoglalás idején itt volt a bevándorló magyarok egyik szálláshelye. A tatárjárás során az egykori település elpusztult, a török hódoltság kora szintén megviselte, és csak a XVIII. században indult meg újra a benépesítése, főleg német ajkúakkal. Mária Terézia uralkodása alatt mezővárosi rangot kapott, majd a XIX. század végén nagyközség lett. A második világháború után a német lakosság nagy részét kitelepítették. 1950-ben Soroksárt a XX. kerület részeként Budapesthez csatolták. 1992-ben helyi kezdeményezésre népszavazást tartottak, amelyen a lakosok úgy döntöttek, szeretnék, ha Soroksár önálló lenne. Így alakult meg két évvel később Budapest legújabb, XXIII. kerülete. A belső kerületek legegyszerűbben a 6-os, azaz a ráckevei HÉV-vel közelíthetők meg, mely a IX. kerületi Vágóhídig jár, ahol például a 2-es villamosra szállhatunk át.
Soroksár a főváros legfiatalabb és legritkábban lakott kerülete. 1950-ben csatolták Budapesthez az akkori nagyközséget, akkor még a XX. kerület részeként. 1994-ben, egy népszavazás következményeképp vált ki Pesterzsébetből, és vált önálló kerületté. Mindössze 20 ezren lakják, pedig ez Budapest második legnagyobb kerülete, területe mintegy 40,77 négyzetkilométer. Ebből következően népsűrűsége nagyon alacsony, csupán egyhatoda a fővárosi átlagnak. A kerület városrészei Soroksár, Soroksár-Újtelep és Milleniumtelep. A dél-pesten fekvő XXIII. kerületet északon a XIX. és a XX., keleten a XVIII., nyugaton a XXI. kerület övezi, a többi részén a városhatár vonul végig. Területe már a bronzkorban lakott volt. A honfoglalás idején is fontos szereppel bírt: itt volt a magyarok egyik szálláshelye. A tatárjárás és a török hódoltság megtépázta a vidéket, az akkori település elpusztult, és csak a XVIII. században népesítették be újra. Ekkoriban kapott mezővárosi rangot, a XIX. században pedig nagyközséggé vált. Ha az egyik külső kerületben szeretnénk lakni, mert a csendesebb környékeket jobban szeretjük, Soroksáron is találunk eladó lakásokat. Kertvárosi jellegéből fakadóan remek kirándulóhelyeket fedezhetünk fel errefelé, itt van például a Ráckevei-Soroksári Duna-ág, a Molnár-sziget vagy a Botanikus kert, ahol tehetünk egy kellemes sétát családostul. A ráckevei, azaz a 6-os HÉV jóvoltából a belső kerületeket is könnyű elérni. Budapest elsőként kiépített és egyben leghosszabb helyiérdekű vasútvonalának végállomása a Vágóhídnál található, innen például a 2-es villamossal haladhatunk tovább a belváros felé.
Honlapunkon számos eladó ingatlant, téglaépítésű valamint panellakásokat és családi házakat, vagy akár telkeket is találhat. Soroksár határán fekszik Gyál, Alsónémedi, Dunaharaszti valamint Pesterzsébet, 18. kerület és a 20. kerület is. A kerület két városrészből áll, ezek az Újtelep és a Millenniumtelep nevet viselik. Újtelep az 1920-as évek környékén alakult ki és 1928-ban már 100 ház állt ezen a területen. Az ipari fejlődés hatására alakult ki a Millenniumtelep. A honalapítás 1000 éves évfordulójára készült el ez a városrész. A telep az 1910-es években kezdett igazán kialakulni, ekkor kezdődtek meg az építkezések is. A területet 150 és 200 négyszögöles parcellákra osztották fel és akár 10 éves részéletre is meg lehetett vásárolni. Körülbelül 10 év alatt nyerte el eredeti és mai formáját ez a városrész. A lakosság nem csak ezeket a városrészeket ismeri, hiszen használják az Apostop-hegy, Duna-hegy, Bólyai-lakótelep, Juhász-hegy, Ócsai-hegy, Molnársziget, Peres-hegy, Orbánhegy, Weselényitelep, Vargatelep, Szentlőrinci úti lakótelep és Zsellérdűlő városrész elnevezéseket is. Soroksár 1994 decembere óta önálló kerület, ekkor alakult meg Soroksár képviselő-testülete is. A területen körülbelül 22 000 fő él, mégis kicsinek számít a lakosság létszáma. A kerület leválásakor a csatornázásra és a szilárd útburkolatok lefektetésére helyezték a fő hangsúlyt. Felújították a Táncsics Mihály Művelődési házat és 5 általános iskolát is működtetnek. Az összes óvoda és bölcsőde is felújításra került. Számtalan játszóparkot létesítettek az elmúlt időszakban a gyerekeknek és a kulturális létesítményeket is felújították.
