A 8. kerület egyik legnagyobb előnye a kiváló közlekedés, így aki szereti a belvárosi nyüzsgést, és fiatalon első saját lakása megvásárlását tervezi, ideális otthonra találhat ezen a környéken, így érdemes az itteni eladó lakások között keresgélnie. A tömegközlekedés nagyon előnyös, felszállhatunk többek közt a 4-6-os villamosra, a 7-es buszra vagy a 2-es metróra is. Itt található hazánk egyik legfontosabb személypályaudvara, a Keleti. Józsefváros nevét 1777-ben, II József magyar királyról kapta. A 6,85 négyzetkilométernyi területű Józsefváros Budapest ötödik legkisebb kerülete, egy 2009-es adat szerint nyolcvankétezren lakják. Északon a VII. és a XIV., keleten a X., délen a IX., nyugaton pedig az V. kerület határolja. Itt található többek között a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Erkel Színház és a Fiumei úti sírkert is. A mai Józsefváros a XVIII. században kezdett benépesedni, az épületek többségét azonban az 1838-as pesti árvíz elpusztította. Ekkor újjáépítés kezdődött, a millenniumra a jellegzetes belvárosi bérházak is felépültek. A nagyvárosi részek mellett zöldterületeket is találunk Józsefvárosban. A kerületben mintegy háromszázezer négyzetméternyi park van, ennek felét az Orczy-kert adja ki, melyben egy futó-, egy futball- és egy kosárlabdapálya, sétautak és egy tó is található. A területet Orczy Lőrinc báró vette meg 1783-ban, angolkertnek. A fákkal beültetett kert hamar népszerű turistacélponttá vált. Itt forgatták az 1997-es Csinibaba című Tímár Péter-film egyes jeleneteit is. Két évvel ezelőtt felújították a kertet, azóta sokan járnak ide reggelenként futni, esténként sétálni.
A mai Józsefváros területe a XVIII. század elején kezdett el benépesedni. Az 1838-as pesti árvíz azonban megállította a fejlődést: a legtöbb épület elpusztult. Az árvíz utáni újjáépítéskor húzták fel a tipikus belvárosi, többemeletes bérházakat. 1866-ban elindult a lóvasút, 1899-ban pedig a villamosvasút. Az általános iparosodás ellenére Józsefváros kisiparos kerület maradt. Itt élt a pesti zsidóság nagy része, illetve sok művész is, akik a kávéházak és kertvendéglők gyakori vendégei voltak. A századforduló után azonban a növekedés lelassult, a külső részek elszegényedtek, a kisebb ipari üzemek megszűntek. Az I. világháború után a lakásépítés szinte teljesen megszűnt, a II. világháborút követően a meglévő épületek kilencven százaléka megsérült, ám az újjáépítés során a romos házakat újra lakhatóvá tették. A kerület stílusa néhol eklektikus: a századfordulós szecessziós bérházak mellett megtaláljuk az egykori iparosok földszintes épületeit is. A kerület a körúthoz közel nagyvárosi, míg attól távolodva inkább kisvárosi képet mutat. A fővárosi közüzemek központjainak egy része is a kerületben található. Józsefváros tömegközlekedése ideális: itt található a Keleti pályaudvar, illetve felszállhatunk a 4-6-os villamosra, a 7-es buszra vagy a metróra is. Fiatalok számára optimális lehet itt kiadó lakást keresni, hiszen a jó közlekedés miatt a kívánt intézmények, mint egyetemek, főiskolák, könyvtárak, vendéglátó- és szórakozóhelyek könnyen elérhetők. Ha tehát kiadó lakást keresünk az egyetemi évekre, érdemes a józsefvárosi albérleti lehetőségek között is körülnéznünk.
Józsefváros története egészen az 1720-as évekig visszavezethető, hiszen ezekben az időkben már ez a terület is kezdett benépesedni. A felvirágzásnak az 1838-as árvíz vetett végett. Minden elpusztult és kezdődhetett elölről a terület rendbetétele. A kisiparos réteg folyamatosan építette fel az új ingatlanokat és az iparos réteg mellett a muzsikus cigányok és a pesti zsidóság jelentősebb rétege is ebben a kerületben élte mindennapi életét. A terület igazi benépesedése az 1910-es évek elejére vezethető vissza. Ebben az időszakban az ipari épületek, gyárak lebontásra kerültek és a területet az iparosok is elhagyták. A lepusztult városrészben teret nyert a prostitúció és az 1930-as évekre újabb épületek jelentek meg. A következő nagy csapást a világháború kitörése hozta a kerületre, hiszen az épületek újra romba dőltek. Az 1950-es évekre elindult újra a kerület felvirágoztatása, de leginkább csak a régi épületek újították fel, újabb épületek nem kerültek felépítésre. Az 1960-as évek hozta el az igazi fellendülést, hiszen ekkor határozták el, hogy a 8. kerületet újjáépítik. A kerület mind a mai napig küzd a fellendülés beindításával, hiszen nagyon sok a leromlott állagú épület, bár a lakók igyekeznek a régi bérlakások udvarait igazán otthonossá tenni. Ha Ön ebben a kerületben keres eladó ingatlant akkor érdemesebb a Ferenc körúti részen az esetleges új ingatlanokat áttekinteni, vagy a Práter utcai új társasházak kínálatában körülnézni.
