Csongrád megye Magyarország dél-alföldi régiójában, a Maros folyó jobb partján, a román határ közelében, Szegedtől 3 kilométerre fekszik Makó. Makó kistérségi település, 16 település tartozik hozzá. Területe 230 négyzetkilométernyi, lakóinak száma 23.737 fő. Szeged – Hódmezővásárhely – Arad találkozásának közlekedési csomópontja. Legfontosabb útvonala az E-68-as nemzetközi út, ami kettészeli a várost. Ennek Szeged – Nagylaki szakasza a 43-as főút. 2011-ben ezt a főútvonalat tehermentesítették. A város mellett 7 kilométeres szakaszon az M-43-as autópályán el lehet kerülni várost. A vasúti közlekedés elenyésző. Van személyforgalmú járat is, de a vasút inkább a teher-forgalmat bonyolítja. A közlekedést inkább a Tisza Volán Zrt. autóbuszjáratai oldják meg, melyek a távolsági közlekedést biztosítják. A közeli városokba és a kistérség összes településére nagyon gyakori az autóbusz-járat. A helyi közlekedést alig veszik igénybe a városlakók. Leginkább a tanulók közlekednek autóbusszal. A város közlekedésében egyre nagyobb mértékben dominál a kerékpár-közlekedés. Az önkormányzat a kerékpár-utak bővítésén munkálkodik. Elsősorban a makói hagymáról jut a magyar ember eszébe a város, erről ismert, de turisztikai vonzerejét növeli, hogy az ország legnapfényesebb városa. A földfelszín felett 8l-82 méter, az ország legmélyebben fekvő területe, az ország legnapfényesebb vidéke. Ezekkel a természeti adottságokkal nagyon értékes lehet az ide látogatók számára, különösen azoknak, akik érdeklődnek a szélsőséges időjárás iránt.
Csongrád megye egyik leginkább említésre méltó városa: Makó. A Maros folyó jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el. Területe nem nagy, csupán 230 négyzetkilométer, lakóinak száma is csak 12.737 fő. Kistérség – 16 kistérségi település tartozik hozzá. Régebben 25-nél is több városrésze volt, de ezek közül ma már csak hatot tartanak számon, illetve van még egy hetedik, amely az ipari hasznosítású területeket öleli fel. A város a rendszerváltás után fokozatosan vált vonzóvá a befektetők és a turisták számára. Amennyiben házat, családi házat vásárolna a településen, az számos szempontból is ideális döntést jelenthet az Ön számára. A földfelszín feletti 81-82 méter feletti magassággal az ország legmélyebben fekvő, az ország legmelegebb éghajlatú területe, a legnaposabb országrész. Az iparfejlesztés, a múlti-cégek bevonulása a városba a logisztika, a szállítmányozás felé tolta el a kezdeményezést, a tennivalókat. A vállalkozások 77 %-a szolgáltató jellegű. Nagyon magasra nőtt az érdeklődés a vendéglátás iránt, de ezt jól egalizálják a vendéglátó egységek kialakításával. 2012 óta teljesen új épületegyüttessel, wellness gyógy- és élményelemekkel várja az ide érkezőket a Termál- és gyógyfürdő. Gyógyvize jótékony hatású. A városban is több nevezetesség, látnivaló van, talán legnevezetesebb az évről-évre megrendezett Hagymakarnevál, a város legnevezetesebb bálja. 1999 óta ekkor búcsúztatja a város apraja-nagyja a telet. Ez a város össznépi farsangi mulatsága. Maskarás, zenés, táncos versengés, komoly díjakkal. Makói eladó ingatlanok között böngészhet az Ingatlanegy.hu oldalain.
Már a rézkorban is lakott település volt és állattenyésztéssel foglalkoztak az itt lakók. 895-ben Makó magyar uralom alá kerül és az Ajtony nemzetség telepedik itt le. Ajtony 1027-ben a Nagyőszi csatában lelte halálát és a területen azonnal létrehozták Csanád vármegyét. Makót legelőször 1247-ben említik meg Vlnuk néven. A 16. században ugyan nem kapta meg a mezővárosi rangot, de ezt a szerepkört töltötte be. Ekkor már Makónak nevezték és közel 2000 lakosa volt. A törökök ideje alatt Makó városa hatalmas pusztítást élt át, majd 1608-ban Báthory Gábor biztosította Makó mezővárosi státuszát. A város, különböző földesurak kezében végezte a Makó család kihalása után.A város az újabb török támadások miatt teljesen elnéptelenedett és így került a Magyar Királysághoz. 1699-ben már új településrészekkel bővítették, hiszen orosz, zsidó negyed is létezett. 1730-ban Csanád vármegye székhelye lett és a 18. században már felépült a megyeháza is, valamint több templom. Mária Terézia intézkedése visszavetette a fejlődést, hiszen püspöki jobbágyok lettek az ott lakók. Urbárium fizetésére kötelezték őket. A város ekkor szőlőművelésből élt és a területen 39 malom is működött. A világháború sok kárt tett Makóban és a 20. század gazdasági világválsága tönkretette a mezőgazdaságot is. 1930-as aszály sem kedvezett a városnak és óriási lett a munkanélküliség. Az aszály után a város közélete felpezsdült, ismert tanárok érkeztek a városba. A II. világháború után a város lassan állt talpra. 1952-ben termelőszövetkezetek alakultak és létrehozták a Mezőgazdasági Gépgyárat is. Az 56-os forradalom újra nem kedvezett a város lakosságának, de az 1960-as években megkezdődött a város újjáépítése és fejlesztése is. Termál kutakat fúrtak, járdákat és utakat építettek. 1970-ben megkezdődött a tömeges lakásépítés, számtalan panelházat húztak fel. 1978-ban megnyílt az első nagyáruház is, a Maros áruház. 1998-ban Makót vállalkozási övezetté nyilvánították és az ezzel járó kedvezményeket egészen 2007. december 31-ig élvezhették. 2009-ben Befektetőbarát település címét is elnyerik. Amennyiben a makói eladó lakásokra lenne kíváncsi vagy esetleg a nagyobb alapterületű családi házak után érdeklődik, akkor oldalainkon megtalálhatja, amit keres.