Kezdőlap településwiki Fejér megye Dunaújváros

Dunaújváros

115
0

Fejér megye délkeleti részén, a Duna jobb partján helyezkedik el Dunaújváros. 1951 előtt Dunapentele volt a neve, utána 10 évig Sztálinvárosnak nevezték. 1961-ben kapta meg a mostani nevét. Megyei jogú város, a Dunaújvárosi kistérség székhelye. A megye második legnépesebb városa. Kicsivel több 52 négyzetkilométernél, lakosságának száma viszont meghaladja a 48 ezer főt. A Duna mintegy 10 kilométer hosszúságban határolja. A város három részből tevődik össze: a régi Pentele, az Óvárostól délre az Újváros, és a várostól délre a Dunai Vasmű, amit ma már ISD Dunaferr Zrt-nek neveznek. A Zrt. ma is az ország legjelentősebb ipari komplexuma. Jelentős véderők választják el a várostól. Ennek a létesítménynek köszönhetően találta meg a város a helyét az ország gazdasági, kulturális életében. A foglalkoztatottságot, a munkahellyel való ellátottságot is nagyrészt ez a Zrt. biztosítja. A Mezőföld keleti részének jelentős központja. A város lakásállománya is minden igényt kielégít. Az infrastrukturális és zöldövezeti ellátottság szinte száz százalékosnak mondható. A városképet a sétányok, fásított, füvesített parkok teszik tökéletessé. Ezek tisztasága, rendezettsége nagyon jó fényt vet a városra. Budapesttől csupán 67 kilométerre van. Remek közlekedési adottságokkal rendelkezik. A 6-os, a 62-es főút, valamint az M-8-as autópálya bonyolítja a legnagyobb forgalmat. A MÁV legutóbbi menetrend-módosításának köszönhetően szinte 2 óránként közlekedik egy-egy vonatpár a Budapest Déli pályaudvar és Dunaújváros között. A többi város is elérhető vonati közlekedéssel. Mivel a Duna a keleti részen észak-dél irányban szeli át, vízi közlekedése is megoldott. Van hajóállomása, rév- és ipari kikötője. A várostól délre – 9 kilométerre – van egy füves, 950 méteres repülőtéri kifutópálya. Ez a repülőtér a Dunaferr tulajdona, használatát Ők engedélyezik. A busz-közlekedést helyileg és távolságilag is az Alba Volán Zrt biztosítja. Budapest és Dunaújváros között 20-45 percenkénti gyorsjáratok is közlekednek. A városban hét általános iskola működik, a legmodernebb felszereltséggel, így elmondható, hogy az oktatás teljes mértékben megoldott. Tizenegy szakközép, és középiskola, valamint gimnázium van a városban, három intézmény kollégiummal is el van látva. Főiskolája a Dunaújvárosi Főiskola. Ez a belvárosban, az autóbusz-állomáshoz közel épült fel. Vadonatúj, teljesen modernizált intézmény. Nagyon sok neves hazai és nemzetközi vállalat, cég támogatását élvezi. A helyi TV-adó elsősorban a helyi regionális ügyekkel foglalkozik, a lakosság nem kis megelégedésére. Három helyen működik kereskedelmi rádió. A Dózsa mozi a legújabb, legfrissebb filmekkel igyekszik szórakoztatni a moziba járó közönséget. A város nemcsak kulturális intézményekkel van ellátva, mert nagyon sok látnivalót lehetne felsorolni. Többek között: – a Krisztus király főtemplom és plébánia, – a Dunai Vasmű ipartörténeti kiállítása, – a Duna-parti Nemzetközi Acélszobor Park, – a római kőtár és Romkert. Minden felekezet számára külön templomot építettek. Ezek is figyelemreméltó látnivalók a városban. Dunaújvárost – mivel hosszan a Duna partján fekszik, és jelentős fejlődésen ment keresztül, érdemes személyesen felkeresni, nemcsak az ismertetésből tájékozódni róla!

Dunaújvárosban keres eladó házat vagy esetleg lakást? Honlapunkon számtalan eladó ingatlan közül válogathat, és mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy Ön mindig kiemelt ingatlankínálattal találkozzon. Dunaújváros Budapesttől mindössze 67 kilométerre fekszik és könnyedén megközelíthető Székesfehérvár felől a 62-es főúton. Az első jelentősebb település létezése a bronzkorra tehető, amely 7 évszázadon keresztül virágzott is. Intersica nevű római tábor maradványait is megtalálták, ezért a rómaiak idején szintén település volt itt. Pentele feltárása után bebizonyosodott, hogy az Árpád korban is létező településről beszélünk, amely egy görög szentről Szt. Pantaleonról kapta nevét. Az 1542-1688-ig tartó török uralom alatt a lakosság végleg kipusztult. A betelepítések idején a magyar lakosság helyett rácok lakták a települést. Amikor Pentele megtagadta a labancoknak a szolgálatot, akkor német megszállás alá került és újból elnéptelenedett. A Rákóczi szabadságharc után újra magyar telepesek hoztak a községbe és a település végre fejlődésnek indult. Az 1831-es jobbágy lázadás után a község jogot szerzett 4 országos és két hetivásárra. V. Ferdinánd 1833-ban mezővárosi rangot adományozott a községnek ám az 1848-as szabadságharcok után a lakosság nagy része mezőgazdasági bérmunkásként tengette tovább életét. 1870-ben Dunapentelét a nagyközségek közé vették fel és ekkor költözött ide Rosti Pál világutazó is. 1949-ben megépült a vaskohászati kombinát és ekkor döntöttek a lakótelep felépítéséről is. A magyar-jugoszláv megromlott viszony miatt új helyszínt kellett keresni a beruházásnak, ezért az akkor még Sztálinváros névre hallgató város mellett döntöttek. 1961 óta már Dunaújváros és a Sztálin vasműből is Dunai Vasmű lett. Ez a ma is létező vasmű segíti mindennap Dunaújvárost abban, hogy a Mezőföld keleti részének meghatározó központja legyen.

Előző cikkBicske
Következő cikkSzékesfehérvár

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét