Győr-Moson-Sopron megyében, a Marosi Duna mellett, a Lajta (mely Alsó-Ausztriában ered-) torkolatánál található a Kisalföld egyik jelentős városa: Mosonmagyaróvár. A település a győri medencében található, ami egyébként a Kisalföli legmélyebben fekvő területe. A megye harmadik legnagyobb városa, (nem véletlenül szerepel a megye nevében). Területe 85, 35 négyzetkilométer, lakóinak száma majdnem eléri a 32.500 főt. Kistérség, melyhez 26 település tartozik.
1939-ben egyesült Moson és Magyaróvár. Ekkor jött létre a város. Már a római korban lakott volt. Most a természetes összekötőkapocs Szlovákia Magyarország és Ausztria között. A közelben található a a hegyeshalmi és rajkai határállomás, aminek köszöngetően fontos közlekedési, vámügy, gazdasági, pénzügyi, idegenforgalmi és kereskedelmi központ. A településnek a Budapest – Bécs nemzetközi vasútvonalon is van állomása. Itt fut össze a a Rajka Pozsony felől érkező és a Hegyeshalom Bécs felől főútvonal, és itt ágazik le az M 1-es autópálya. Közúton Győrtől 39, Pozsonyból 34, Bécsből 84, Budapestről 160 km távolságra van. Nemcsak közúton, de vasúton is könnyen megközelíthető nem csak a magyar, de az osztrák fővárosból is. Ma már az állami tulajdonnal szemben többségében a külföldi gazdasági vállalkozások működnek a városban – arányuk 50 % körüli. Ez hozzájárul a kereskedelmi, szolgáltató, infrastrukturális gazdálkodás felfutásához, hiszen a helyi adók befizetéséből a város szinte finanszírozni tudja a költségvetést. Mindezek szerint elmondható, hogy Mosonmagyaróvár egy nagyon gazdag, természeti szépségekkel megáldott város. Aki itt szeretne eladó ingatlant, használt lakást vásárolni annak érdemes személyesen is meggyőződni Mosonmagyaróvár szépségéről és vonzerejéről! Tekintse meg oldalunkon az eladó lakások és családi házak széles választékát.
Kistérség 26 településsel. Múltját és jelenét nagymértékben befolyásolja földrajzi elhelyezkedése. Itt van az egyetlen járható útvonal a Duna és a Hanság mocsarai között. A másik fontos útvonal a borostyánút, amely a Baltikumot köti össze a Földközi tenger térségével. A város nagyon jelentősen fejlődik az utóbbi időben. Az elmúlt 10 évben a kereskedelmi üzletek száma nyolcszorosára nőtt. A vendéglátás színvonala is minden igényt kielégít. A 10 napos turizmus helyett egyre növekszik a tartósan maradó vendégek száma. Az is jó dolog a város életében, hogy megjelentek a nagy bevásárlóközpontok a város területén. Felsőoktatását az 1818-ban alapított Magyaróvári Gazdasági Magánintézet utóda, a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudomány Kara képezi.
Az általános iskolák száma hét. Ez bőven kielégíti a város alapszintű oktatási igényeit. Öt szakközépiskola is működik. A város egyik nevezetessége a szélerőmű-park. A város nyugati és északi határán számos szélerőművet találhatunk, ami országosan egyedülállónak tekinthető. Megtekintésre méltó a Vár és erődrendszer, a Római katolikus templomok, a Református templom, és a Hansági Múzeum. A nevezetességek között említhetjük a Flexum Termál gyógyfürdőt, hiszen a város egyik vonzereje a termálvíz. Ma már télen-nyáron igénybe vehetik a sportolni, pihenni, gyógyulni vágyó magyar és külföldi vendégek a magas színvonalú szolgáltatást. Mosonmagyaróváron próbál eladó házat, családi házat vásárolni? Az Ingatlanegy.hu lehet a megoldás.
Mosonmagyaróvár neve két település nevéből ered és a Moson név először 1046-ban kerül megemlítésre Musun néven. A Mosonmagyaróvár név 1263-ban Ouwar alakban létezett. A területet kr.u. 1. században a Római Birodalomhoz csatolták és jelentős katonai tábornak adott otthont. A 3. századi harcok megsemmisítették a települést és a későbbi hun támadás során is menekülnie kellett a lakosságnak. I. István segítette Moson települést ahhoz, hogy új erőre kapjon, hiszen megyeközpontot és királyi várat is épített itt. A fejlődést II. Ottokár cseh király akadályozta meg 1271-ben, amikor lerombolta az erődítményt. A 14. században már álltak nagyjából a mai utcahálózatok. A lakók több malommal is rendelkeztek és Erzsébet királyné 1345-ben a királyi városok rangjára emelte. Nagy Lajos és Zsigmond idején is megmaradtak a kiváltságok egészen addig, amíg a Szentgyörgyi család kezére nem került a város. II. Lajos végül Mária királynénak adományozta és a város sorsa immáron a Habsburgoktól függött. A törökök hadjárata valamint a Bethlen Gábor általi megszállás tönkretette a várost. 1683-ban a törökök fölégették Mosont és Óvárt is. A háborúk végeztével az ipar fellendült és céhek alakultak. 1766-ban az uradalom Mária Krisztinához került és II. József egyesítette Győr és Moson megyét. Az 1800-as évek újabb fellendülést hoztak, hiszen nemzetőrség alapult, cukorgyárak épültek, gépjavító műhelyt és tölténygyárat is építettek. 1863-ban megnyílt a Karolina kórház, 1881-ben megalakult az első óvoda. A trianoni béke idején megszűnt a megye önállósága és a terület jó részét elvesztette a település. A világháborúk következtében a város fejlődött, hiszen a gépgyár és a hadiüzem folyamatosan működött. 1946-ban megindult az autóbusz közlekedés és 1948-ra hidak is épültek.
