Kezdőlap településwiki Hajdú-Bihar megye Debrecen

Debrecen

112
0

Hajdúság és a Nyírség találkozásánál, a várost délről és dél-keletről körül övező erdős pusztákkal, a bihari síkságba simulva terül el Debrecen városa. Ez a város Hajdú-Bihar megye székhelye. Budapest után az ország második legnagyobb települése, mintegy 446 négyzetkilométer. A 215 ezret meghaladó népességével az ország 2. legnépesebb városa. Budapesttől 230 km-re fekszik. Érinti a 4, 33, 35, 47, 48, 354, és a 471-es főút, illetve a M- 35-ös autópálya. Eladó lakások érdekelnék inkább a településen? Debrecen lakásainak száma egy 2011-es statisztika szerint 90.342 db. Ez a város az ország életében kétszer is betöltötte a főváros szerepét: 1849. január és május között itt székelt az Országgyűlés, 1944. decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek adott otthont a város. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Debrecen Magyarország legnagyobb vasúti csomópontja. Budapest-Záhony között az IC-járatok biztosítanak kellemes és kényelmes utazást az utazóközönségnek. A Hajdú-volán írt. is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a megye, a környék utazási feltételei meg legyenek oldva, és ez így is van. A térség vonat- és buszközlekedése nem kívánhat nagyobb ellátást, hiszen minden szinten mindent megold a város vezetése. A város egyik legszebb, legvonzóbb jellegzetessége a szokatlanul széles főutca. A Piac utca, ami a vasútállomástól a Nagytemplomig, a Petőfi térről a Kossuth térig vezet. A nagytemplomtól a Kossuth utcáig terjedő szakasz a város sétálóutcája. Az a város legjellegzetesebb része, a város jelképe. Debrecenben a legtöbb városrész neve kertre végződik. Ezek a Boldogfalvi-, a Csapó, -Homokkertek. A lakótelepek terjedésével ismét kertségek veszik körül a várost: a Biczó István kert, a Bayk András kert, a Bánk kert, a Nagycsere kert, a Bocskai kert. Ezeknek a lakótelepeknek jelentős része már a város belterületének tekinthető, hiszen közben a városhoz csatolták ezeket is. Debrecen légi közlekedése is jelentős az ország szempontjából. Nemzetközi repülőtere Magyarország legfontosabb és legnagyobb forgalmú repülőtere. A város központjától 5 kilométerre érhető el. Nagyon sok járat indul innen külföldre, de tervben van még ennél sokkal több járat indítása. Debrecen egyik legszebb részén, a Nagy Erdőben található a város legnevezetesebb intézménye a Kossuth Lajos Tudományegyetem. Az intézmény a város fellegvára. Az egyetem a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a debreceni Orvostudományi Egyetem és az Agrártudományi Egyetem összevonásából nőtte ki magát erre a magas ranglétrára. Félmillió kötetes könyvtárral rendelkezik, ami az egész város szempontjából maximális kulturális igényt elégít ki. Az egyetem legrégibb újsága az „Egyetemi Élet”, ami a napi hírekről, az intézményen belüli eseményekről tájékoztatja az egyetem lakóit, hallgatóit, de a város többi lakossága számára is jelentős információt bocsájt ki. Debrecenbe látogatva kiemelkedő jelentőséggel bír a Városháza. A Piac utcára, a Csapó utca déli sarkán találjuk az egykori Alföldi Palota jól formált épülettömbjét, majd ezen az oldalon vissza, a nagyállomás felé haladva a Városházát. Ez egy egyenletes klasszicista épület Povolny Ferenc tervei alapján. Az épület várostörténeti szempontból fontos szerepet játszik a város életében, hiszen itt volt Kossuth Lajos szállása. Ezért itt találjuk Kossuth Lajos mellszobrát. Látogasson el Debrecenbe, és személyesen győződjön meg a látnivalókról!

Debrecen Magyarország második legnépesebb, Kelet-Magyarország legnagyobb városa. Népessége több mint 208 ezer fő, jelentős többségben magyar lakossággal. Jelentős kulturális, kereskedelmi és vasúti-, illetve közlekedési központ. Budapesttől 230 kilométernyi távolságra van. Az ország alföldi jellegéből adódóan itt is csak a rónaságot, a síkságot találja az ide utazó. A város, de a megye területén sincsenek jelentősebb szintkülönbségek. Persze ha a hegyes-dombos vidéken élő ember még nem látta ezt az országrészt, Petőfi szerint is érdekesnek, szépnek fogja találni, mert itt egy-egy buckán kívül szinte teljesen sík terepet lát. Bár a város, vele együtt a megye ipara jelentősen fejlődött, ez is inkább a mezőgazdasági termelés jellegére alapozott. A kerti gazdálkodás és a gyümölcsösi rendszer a város megélhetésének alapja. Inkább a mezőgazdasági termékek feldolgozásához tartozó iparágak, a dohánytermelés, a gyógyszergyár jelenti a város ipari működését. Mezőgazdasági jellege nagymértékben befolyásolja a város és a városkörnyék megélhetését. A falusi termelés, a kiseladás, a piacra termelés nagyon jellemző a megélhetésre. Debrecen mindezek mellett nagyon sok energiát fordít a kultúrára, a sportra, és teljes mértékben felzárkózott a mai rohamosan fejlődő technikára. A Nagyerdőben üzemelő Tudományegyetem mellett 40 középfokú és 120 alsó fokú oktató intézményt működtet, ami a város oktatását, szakember-utánpótlását kielégíti. A kulturális élet szintentartása is fontos feladat a város vezetése számára. Két TV-adót üzemeltetnek: az Alföld TV-t, és a Debreceni TV-t, ezen kívül 12 rádióállomás biztosítja a helyi, és a körzetben vehető hírekről a lakosságot. A debreceni nagytemplomon kívül a város számos felekezetet és hitközséget ölel fel, melyeknek rangos épületei, intézményei díszítik a város képét, emelik a város kultúrájának terjesztését. A város sportélete hosszú évek óta jelentős szerepet tölt be az ország szempontjából is, hiszen eredményeik, sikereik az egész országot érintik. A Nagyerdei Stadion és a Vágóhíd utcai Stadion, valamint a Kinizsi Pálya kielégíti az egész város sport-érdeklődését. A DEAC (Debreceni Egyetemi Atlétikai Club) az egyetem sportjait foglalja magába. A DVSC (Debreceni Vasutas Sport Club) az országos labdarúgó listán is jelentős helyet foglal el, de a DVSC női kosárlabda csapat is büszkélkedhet ezzel az elismeréssel. Országos – de talán mondhatni nemzetközi – névvel bír a Debreceni Virágkarnevál. Ez a rendezvény Szent István Király szentté avatásához kötődik. Régen egy napos rendezvény volt, de mostanra már annyira kinőtte magát a nagy érdeklődésre, hírnévre való tekintettel, ami évről-évre nő, hogy már majdnem egyhetes rendezvény lett belőle. A felvonulás reggel 8 órakor kezdődik. A Piac utcán át, a Nagy templom előtt a Stadionba vonul a virágokkal feldíszített kocsisor. Hazai és külföldi előadók, táncosok, zenekarok, mazsorettek vonulnak végig a főutcán. A karnevált tűzijáték és másnapig tartó utcabál követi. Útvonaluk: a Piac utca, a Pláza, a Hunyadi utca, a Kölcsey központ, a debreceni Egyetemi központ, és a Nagyváradi úton vissza a Stadionig. Ez a rendezvény, de az előbb említett látnivalók is késztessék arra, hogy ismerkedjen meg ezzel a gyönyörű alföldi várossal, ami biztos nagy élményt fog nyújtani az Ön és családja számára.

A Magyarország második legnépesebb városának számító Debrecenben közel 210 ezer ember él. A település Hajdú-Bihar megye és a Debreceni kistérség székhelye; itt él a megye közel negyven százaléka.
Debrecen a Tiszántúl legjelentősebb városa, amit gyakran emlegetnek a „kálvinista Róma” néven, avagy mint „cívis város”. A település nemcsak a Tiszántúlnak, hanem a Kelet-Magyarország és az Észak-Alföld régiónak is kiemelkedő központja szellemi, kulturális, gazdasági, közlekedési és természetesen idegenforgalmi szempontból. Az ország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosának tartják, ezért szinte az összes eladó ingatlan kiváló befektetésnek számít.
A középkorban mezőváros volt, majd a 17. század végén megkapta a szabad királyi város címet. Nemzetközi szinten is ismert vására és református iskolája volt, és Magyarország történelmében is kiemelkedő szerepet játszik.
Debrecen Budapesttől 230, a román határtól pedig 35 kilométerre fekszik. A várost elérik, illetve innen indulnak ki a 4-es, a 33-as, a 47-es, a 48-as, a 534-es, és a 471-es főutak, valamint az M35-ös autópálya. Több vasútvonal megy át Debrecenen, ezért nemcsak a fővárost, hanem több más nagyobb települést is könnyű szerrel el lehet érni. Ettől eltekintve Debrecenben az összes ingatlan megmaradt elérhető áron, ár–érték arányát tekintve elfogadhatónak. Kiemelt látnivalónak számít a református nagytemplom, a kollégium, a megyeháza, az egyetem, Füvészkert, a Szent Anna-székesegyház, a fürdőközpont, a Nagyerdő, több emlékmúzeum, az állatkert, valamint az augusztus 20-án megrendezett, nemzetközileg is ismert Virágkarnevál. A helyi közlekedés jól fejlett, villamos, autóbusz és trolibusz is gondoskodik az utazókról. Az itt található összes ingatlan egyetlen helyen elérhető, így nekünk csak dönteni kell arról, hogy melyiket is választjuk, ami a leginkább passzol hozzánk. Ha az Ön igényeinek inkább a családi házak a megfelelőek, akkor honlapunkon több száz ajánlat közül biztosan megtalálja az ideális választást.

Debrecen Hajdú-Bihar megye székhelye, hazánk második legnépesebb városa. Területe 461,66 négyzetkilométer, lakossága 207 ezer fő. A mai város területén már az ókortól kezdve laktak. Az Kr. e. VIII. századik vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok és bolgárok is megfordultak itt. A város első írásos említése 1235-ből származik. 1361-ben Nagy Lajos király mezővárosi címet adományozott a településnek. A XVI. századra a város fontos kereskedelmi kapcsolatokkal bírt, lakói főként kézműiparral és állattenyésztéssel foglalkoztak. A XVI. században alapított Debreceni Református Kollégium nemzetközileg ismertté vált. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Debrecenre is nagy hatással volt, a magyar kormány néhány hónapra ide költözött. Kossuth Lajos a református Nagytemplomban mondta ki a Habsburgok trónfosztását. A szabadságharc döntő csatája is itt zajlott le 1849. augusztus 2-án. 1857-ben megépült a vasút, és nagy ipari fejlesztések kezdődtek. Dohány-, tégla-, cukor- és gázgyár, illetve járműjavító, malmok és bankok létesültek. 1865-ben megnyílt a mai Csokonai Színház. 1884-ben gépi vontatású közúti vasút épült. Az első világháború pusztításai után sor került a Nagyerdő rendezésére, klinikák, uszoda, stadionok, iskolák létrehozására. A Hortobágyot turisztikai látványossággá tették. A második világháborúban az épületek fele romba dőlt. Az újjáépítések 1944-ben kezdődtek meg, azonban a város elveszítette egyes részeit: kisebb-nagyobb területek a környező falvakhoz kerültek, Hortobágyot is elcsatolták. Az 1950-es évekre az iparosodás volt a jellemző, gyógyszer-, gördülőcsapágy- és műszergyár alakult. Amennyiben a cívisvárosban keresünk albérletet, az oldalon számtalan kiadó lakás között böngészhetünk.

Előző cikkSopron
Következő cikkHajdúböszörmény

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét