Jászberény településen szeretne új otthonra lelni és az eladó ingatlan hirdetések után érdeklődik? Néhány tudnivaló a településről: Jász-Nagykun-Szolnok megye második legnagyobb városa Jászberény. Az Észak-alföldi régióban terül el. A „Jászság fővárosa”-ként is emlegetik. A főváros tizedik kerületéből induló hosszú Jászberényi út vezet ki a fővárosból a 3l-es főútvonalra, melyről elérhető a város, de elérhető a Hatvant Szolnokkal összekötő 32-es főútvonalról is. A város területe 221 négyzetkilométer, lakóinak száma majdnem eléri a 27 ezer főt. Ez a város is kistérségi település, melynek 17 települése van. A város műemlékekben a leggazdagabb település. Nagyon sok látnivalót meg lehetne említeni, de talán a legfontosabbak az 1848-as Hősök emlékoszlopa, az Öntőmunkás szobor (Búza Barna alkotása), a Petőfi Sándor mellszobor, a Városháza épülete, a Ferences templom és kolostor, a Kálvária, és nem utolsósorban a Jász Múzeum (itt őrzik Lehel kürtjét). Vallásilag a lakosság 72 %-a római katolikus, 4 és fél %-a református, a többek fele-fele arányban görög katolikusok és evangélikusok. Ennek arányában négy plébánia van a katolikusok számra. Van görög katolikus és református templomuk is. A Baptista gyülekezet is jelen van a városban, nekik is imaházat tartanak fenn. 1990 óta működik a helyi gyülekezet Krisztus Szeretete Egyház. Mindezen látnivalókkal a város fogékony a vendégfogadásra! Az éttermek, szálláshelyek, a meszek panziók jelzik, hogy alig várják az ide érkező vendégeket, hogy vendégszeretetükkel akár vissza is csalogassák Őket! Mindenképpen megalapozott döntésnek számít, ha a települséen vásárolna magának lakást vagy családi házat.
Ismeri a várost? Szeretnénk röviden bemutatni Önnek a települést: Jász-kiskun – Szolnok megyében, a Duna-Tisza északi részén a Zagya folyó partján terül el Jászberény. Kistérség. 17 kistérségi települése van. A megye második legnépesebb városa. A megye természeti adottságai közül méltán lehet büszke természeti értékeire: a Zagyva folyó árterülete, a Hajta-mocsár Természetvédelmi Területre,- mely 117 hektáron fekszik – , a Zagyvamenti-, és a Borshalmi Természetvédelmi Területre. A város nevezetsége az Állat-és növénykert, mely nemcsak a környék, de az egész ország látogatottságát élvezi. Jászberény fürdőváros! A Termálfürdő és strand iránt nagyon nagy az érdeklődés. Itt rendezik meg a Csángó fesztivált. Jelentős létesítmény még a Lehel Sport- és Szabadidő-központ Fürdő. Ezeknek a létesítményeknek a létrehozása maga után vonzotta az idegenforgalom és a vendéglátás felfuttatását. Megszámlálhatatlan szálloda, apartman, panzió, étterem, fogadó áll az ide látogatók rendelkezésére. Egyre nagyobb számban jelennek meg a maszek jelleggel üzemelők is. Felsőoktatási Intézménye a Szent István Egyetem Bölcsészeti Kara, mely idegenforgalmi szakmenedzserek és számviteli szakügyintézők képzésére alakult. Három óvoda, 3 általános iskola egy gimnázium és általános iskola működik a városban, de ezek ki is elégítik az igényeket. A kistérség is rendelkezik ilyen intézményekkel. A város és környéke betegeit a Szent Erzsébet Kórház látja el, melynek felszereltsége magas színvonalú. A felnőtt- és gyermekorvosi, illetve a fogorvosi ellátás is megfelelő.
A Zagyva folyó két partján elterülő település élénk kulturális élettel várja az ideköltözőket. Jászberény környékén már a kőkorszakban is élet volt, hiszen számos mezolitikus telep maradványait tárták fel a környékben. A vaskorban a kelták, majd a szarmaták és avarok jelenléte is feltárásra került. A település nagy valószínűséggel az Árpád korban alakult ki, ám a tatárjárás ezt teljesen elpusztította. A Jászságot a jászok a 13. században népesítették be és Jászberény nevét először egy 1357-ben feltárt forrásban találták meg.A megyéktől teljesen független életet élő jászok adó- és vámmentességet is élveztek és ezért katonai szolgálattal tartoztak a királynak. A ferences szerzetesek a 15. század környékén telepedtek le a városban és a jászok keresztény hittérítését igyekeztek végrehajtani. Jászberény 1550-ben már elnyerte a városi rangot is. A török uralom idején palánkvárat építettek itt, de később ez le is égett. 1702-ben I. Lipót eladta a Jászság teljes területét a Német Lovagrendnek. 1745-ben a jászok visszaváltották területüket. A jászság területéről toborozták az önkéntesek jelentős részét a szabadságharc idején. Jászberényben található az ország egyik legrégebbi múzeuma a Jász Múzeum, amelyet 1874-ben alapítottak. Itt látható a Lehel kürtje is. A mai Szent István Egyetem karának épülete 1917-ben épült fel. A világháború után megalakultak az első jelentősebb ipari nagyüzemek, amely munkalehetőséget teremtett a lakosságnak. Az elmúlt évtizedekben a város hatalmas fejlődésen ment keresztül és igen jól működő vállalkozásoknak adott otthont.
