Jász-Nagykun-Szolnok megye Kelet-Magyarország, illetve az Alföld középső részén, a Tisza által kettéosztva terül el. Mivel szinte az Alföld közepe, az alföldi megyék határolják. Felszíne teljes területén tökéletes síkság. Fő folyója a Tisza, melybe a Zagyva, valamint a Tápió és a Hortobágy-Berettyó torkollik be. A folyó a megye teljes területén végig hajózható. Élénk forgalmú só-lerakó hely volt, valószínű a neve is innen ered. A Tisza-tó déli része is a megyéhez tartozik, sőt a nyugati oldalon a Hortobágy Nemzeti Park húzódik. Területe 5.581 négyzetkilométer, lakossága mintegy 391 ezer fő. Termálvizet hasznosító gyógyfürdői (Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszölő, Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve) az egész megye számára turisztikai vonzerőt jelentenek. A szálláshelyek többsége a gyógyfürdők körül, azok szomszédságában alakult ki nagyon aktív falusi vendéglátás kíséretében. Megyeszékhelye: Szolnok. A város a Tisza partján fekszik. Ez határozza meg történetét, fejlődését. Nem hiába írta Petőfi a tiszai árvízről, hogy úgy lepte el a folyó a várost, …”mint az őrült, ki letépte lánczát”. De ez már nagyon régen volt, azóta Szolnok felépítette ezt a rombolást, sőt nem csak felzárkózott, de felül is múlta az ország megyeszékhelyeinek fejlődését. A város most 187 négyzetkilométeren fekszik, közel 74.500 lakossal. Rohamos fejlődésének köszönhetően gyönyörű városrészek épültek: Belváros, Széchenyi lakótelep, Tallinn, Sandaszőlős, Tabán, Pletykafalu, Tiszaliget, Kertváros, Üdülőtelep, Ugar, Partoskápolna, Piroska és a Vegyiművek lakótelep. De nemcsak a város és a városkörnyék alakult át, és fejlődött jelentősen, hanem vele a gazdaság is. Mivel itt az éghajlat kedvező, a termőföld jó adottságú, az öntézés is megoldható, ipara fejlődésében inkább a feldolgozóipar játszik szerepet.
A valamikori ipari nagyvállalatokból, mezőgazdasági nagyüzemekből ugyanúgy, mint az ország többi területén új, kisebb vállalatok, kisvállalkozások születtek. Ezzel a város és lakossága nagyon jól gazdálkodott. Fellendült az élelmiszer-feldolgozás, a fa-, papír- és vegyipar. Megalakultak a kisebb vállalkozások, Kft-k a gyógyszergyártás és a vasúti járműjavítás területén is. Jelentős számú külföldi cég kezdte meg működését a városban. Ezek között vannak olyanok, amelyeknek már voltak itt elődei, de ezek is inkább a kisvállalkozási gazdálkodásra rendezkedtek be. Ebből a város lakosságának csak előnye származott, hiszen ezáltal nemcsak a város, de a városkörnyék munkaerő-ellátottsága is kedvezően alakult. Ezek a kisvállalkozások biztos megélhetést nyújtanak az itt élőknek. A bank-szolgáltatás, az üzlet-hálózati ellátás sem hagy kívánnivalót a város területén. Eladó ingatlanok után érdeklődik a településen? Az ingatlanközvetítés minden igényt kielégítően oldja meg a lakás vásárlást. Ez jelentős igény is, hiszen a növekvő turisztika miatt egyre sokasodnak az üdülők és a szállás-helyek. Nagyon nagy élményben lesz része annak, aki felkeresi ezt a szép Tisza-parti várost.
Családi ház ajánlatok is érdekelnék a településen? Budapesttől 100 kilométerre a Tisza partján helyezkedik el. Területe 187 négyzetkilométer, lakóinak száma 74.500 fő. Éghajlatára jellemző az állandó napsütés, de vízellátottsága sem szegény. Mivel a Tisza köré épült a város, turisztikai szempontból ez elég nagy vonzerőt jelent. Természeti értékei között található a Molnárfecsketelep, a környezet és a természet együttélésének igazi szép megjelenése. A sok fecske az erkélyek és a balkonok alatt telepedett meg, a természetimádók csodálkozására. Érdekesség még a városban a Tiszavirágzás. A kérészek élete, története szintén sok természet-rajongót vonz. A város az utóbbi évtizedekben éppen olyan nagy fejlődésen ment keresztül, mint az ország többi városa, illetve megyeszékhelye. Nyugodtan el lehet mondani, hogy egy nagyon szépen rendezett város a városrészeivel: (Belváros, Széchenyi ltp., Tallinn, Sandaszőlős, Tabán, Pletykafalu, Tiszaliget, Kertváros, Üdülőtelep, Ugar, Partoskápolna, Piroska, Vegyiművek lakótelep) együtt. Nemcsak a Belváros, de a városkörnyék rendezettségére is nagy figyelmet szentel a városi önkormányzat. A Hetényi Géza megyei Kórház a város, a városkörnyék és az egész megye betegellátását biztosítja. A felnőtt és gyermek körzeti orvosi rendelők is megfelelő számban vannak biztosítva. Kulturális életük bármelyik megyeszékhellyel felveheti a versenyt. Országosan ismert a Szolnoki Szigligeti Színház, de ezen kívül még legalább tíz kulturális intézményük van, ami a lakosság szórakoztatását, kulturálódását szolgálja. Múzeumi ellátottsága is megfelel minden követelménynek, érdeklődésnek. A Damjanich János Múzeum, a Magyar Repüléstörténeti Múzeum, a Szolnoki Művésztelep, a Szabadtéri Vízügyi Múzeum, a Szolnoki Galéria és a Tabáni Tájház minden igényt kielégít az erre érdeklődést mutatóknak. Szoborból is legalább 15 darab található a városban. Szolnok is nyugodtan nevezhető iskolavárosnak. Tizenhárom általános iskola, hat gimnázium és hét szakközépiskola készíti fel a tanulókat a főiskolára. Szakközépiskoláiban a műszeripar, a számítástechnika, a vezérléstechnika, a gépipar, az építőipar, a faipar, az egészségügy, a kereskedelem és a közgazdaságtan kap különösen nagy szerepet. Főiskolái: a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozata, a Pécsi Tudományegyetem kihelyezett tagozata, a Szolnoki Főiskola, a Repülőtiszt Intézet és a Váci Római Katolikus Püspökség Mustármag katolikus óvodája.Zeneiskola, több nyelviskola és NATO Pilótaképző Intézet is működik. A város közlekedése – földrajzi helyzete miatt is – minden szempontból kedvező, országos viszonylatban a legjobbak egyike. Pályaudvara teljesen felújított, rendezett, kiválóan alkalmas a személy- és a teherszállításra. Két közúti és egy vasúti Tisza-hídja van. Buszközlekedését a Jászkun Volán bonyolítja. 65 busszal 32 vonalon szállítja naponta a mintegy 15 ezer utast, és 6 millió utas éves igényét elégíti ki. Az egyetlen város az országban, amelyik utas-tájékoztatási rendszerrel van felszerelve, és GPS-technikával követhető. Sportélete is országos színvonalú. Legnagyobb a vízi-sportok jelentősége. A Holt-Tiszán nemzetközi kajak-kenu versenyek folynak. Erről a helyszínről sok magyar, európai, világ és olimpiai bajnok kerül ki. Tiszaliget fedett sportcsarnoka is sok sport-rendezvénynek ad helyet. Szolnok és környéke megismerése az egész családnak nagy élményt fog jelenteni!
A komoly történelmi múltra visszatekintő Szolnokon közel hetvenötezren laknak, a település maga Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye, megyei jogú város, és a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
A város Budapesttől mintegy száz kilométerre található az Alföld közepén, a Zagyva torkolatánál. Szolnok környékén országos viszonylatban kiemelkedően magas a napsütéses órák száma, a környék pedig rendkívül gazdag élővizekben.
Az ide látogatók számtalan természeti értéket láthatnak a Tisza és a Zagyva, illetve a holtágak területein, a folyószabályozások miatt pedig az összes ingatlan védettnek mondható.
A város sokat köszönhet a Tiszának, amely megélhetési forrást és védelmet is biztosított az itt lakóknak. A folyószabályozást követően kialakult Holt-Tisza pedig ma kiváló horgászó, valamint kajak-kenus helyszín.
A város környékéről számos komoly régészeti lelet került elő az őskorból, a területet már a paleolitikumtól kezdve lakták. A középkort követően a szolnoki várnak is fontos szerep jutott a török hódoltság idején, az erőd Eger után a másik jelentős védelmi létesítmény volt. Az újabb korokban a város komoly fejlődésnek indult, amit a Tisza szabályozása és a gőzhajózás tett lehetővé.
Közlekedési szempontból Szolnok nemcsak kiváló helyen fekszik, hanem jól kiépített rendszerének köszönhetően gyorsan és könnyedén elérhető. Budapestről a 4-es úton közelíthető meg, valamint két nemzetközi jelentőségű vasútvonal is összeköti a fővárossal. A városnál két közúti és egy vasúti híd is átível a Tiszán.
A helyi tömegközlekedés modern és jól kiépült, ezért az összes ingatlan Szolnokon viszonylag jól és könnyedén elérhető.
Ha Szolnokon keres kiadó lakást, mert egy időre tanulmányai vagy munkája ide szólítja, érdemes átböngésznie az oldalunkon található ingatlanajánlatot, és egyúttal egy kicsit közelebbről megismerkednie Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelyének történetével. Szolnok megyei jogú város, a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye, Budapesttől 100 kilométerre, az Alföld közepén helyezkedik el. Területe 187,24 négyzetkilométer, lakosainak száma 74 ezer fő. Az Észak-Alföldi Régió egyik legnagyobb települése Budapestről közúton egy óra alatt megközelíthető. A város területe a kőkorszak óta lakott. A honfoglaló magyarság is előnyösnek találta a tiszai átkelőhelyet, így abból a korból is gazdag emlékanyaggal rendelkezünk. 1030-ben I. István király az újonnan szervezett ispánság központjává tette Szolnokot, és várat is építtetett ide. A város első írásos említése 1075-ből származik. A tatárjárás alatt a terület elnéptelenedett. A törökök támadásának hírére I. Ferdinánd király 1550-ben vetette körbe fallal a várost, és a várat is megerősítették, a törököknek azonban végül sikerült bevenni, és 1685-ig megszállva tartották. A várat és a környéket ezután felújították, de egy XVIII. századi tűzvész és szélvihar ismét nagy pusztítást végzett. Szolnok azonban ezután ismét fejlődésnek indult, a Tiszát szabályozták, és megindult a gőzhajózás. A XIX. végén a lakosok már főként iparral és kereskedelemmel foglalkoztak. A két világháború között több üzem alakult, például mérleg-, tükör-, bútor-, vatta- és cukorgyár. A második világháború bombatámadásai súlyos károkat okoztak. Szolnok egyik legjelentősebb természeti értéke a Molnárfecsketelep: a belvárosi házak erkélyei alatt rengeteg fecskefészket figyelhetünk meg.
