Az Alföldön, a 4-es főút mentén, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Szolnoktól 20 kilométerre találhatjuk Törökszentmiklós városát. Történelmileg most már nem tartozik Nagykun-hoz, de előtte Külső-Szolnok megye része volt. Most a megye harmadik legnagyobb városa.
Közúton: a 4-es és a 46-os főútról, vasúton: a Szolnok-Záhony vonalon, illetve Budapestről a Miskolci járattal könnyen megközelíthető.
A várost leírhatatlanul szép, sík alföldi táj öleli körül. Északon az élő Tisza, keleten az alcsi Holt-Tisza határolja.
A város nevezetességei közül említésre méltó a Kálvária Kápolna, amely kalocsai falfestéssel van díszítve. Nagyon szép a Római Katolikus és a Református Templomuk, és érdemes megnézni a Helytörténeti Gyűjteményt.
Az Almássy kastély mellett van az Angol telivér ménes, az ország egyik leghíresebb ménese. A ménesről a kastély fogadótermében falfestmény készült.
A strand nemcsak fürdőzésre alkalmas 5 medencéjével. 60 fokos gyógyvizét reumatikus fájdalmak, nő- és belgyógyászati betegségek kezelésére is nagyon sokan igénybe veszik.
Télen üdülő-fürdő jelleggel üzemel, és nem kis érdeklődésre tart számot.
A strand mellett 8500 négyzetméteres fás, füves, ligetes környezetben kemping, sátor, és lakókocsi-helyekkel, faházakkal várják az ide látogatókat.
A vendéglátás is megoldott: szállodák, éttermek, szórakozóhelyek veszik körül.
Az Ipoly Arnold városi könyvtár és a város Művelődési Központ kínálja magát a kultúra iránt érdeklődőknek. Ez utóbbi a város egyik legpatinásabb épületében található. Amatőr művészeti csoportok, szakkörök működnek, és tanfolyamokat, rendezvényeket szerveznek.
Törökszentmiklós egyre szépül, ezért érdemes megtekinteni. Ha eladó ingatlan hirdetéseket keres, akkor családi ház vásárlás esetén mindenképpen érdemes átnézni az Ingatlanegy.hu kínálatát.
Az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Nagykunság szélén találjuk Törökszentmiklós városát. A megye harmadik legnagyobb városa. Északról a Tisza, és annak fegyverneki holtága határolja. Területe 185 kilométernyi, a lakosság száma: 21. 500 fő körüli. Kistérség, 7 település tartozik hozzá.
Szolnoktól 20 kilométerre van, a 4-es és a 46-os főúrtól érhető el. Vasúton a MÁV 100-as Szolnok-Záhony vonalán, Budapest Nyugati pályaudvarról a miskolci járattal érhető el. Buszközlekedését a Jászkun Volán Zrt. biztosítja, de elég kevés az érdeklődés a buszközlekedés iránt.
A város fontosabb belterületei, és külső település-részei: Óballa, Surány és Szakállas.
Óballa mindössze egy százfős település. Lakóépületei hagyományos formát mutatnak, agyagtéglából épültek. A közösségi élet egyetlen színtere a kocsma, melynek kis udvara parkokkal, virágokkal, alkalmi bográcsállvánnyal van felszerelve.
Surány leginkább a húsfeldolgozó üzeméről ismert. A Surányhús Kft termékei nemcsak a városban, de a környéken és megyeszerte egyaránt keresettek.
Szakállas a holt Tisza-part környéke. Itt nagyon sok kiadó és eladó ingatlan található, de inkább a bérbevétel a jellemző.
A 19. század közepéig a mezőgazdaság volt a meghatározó ágazat a város életében. Mostanra a földek egyéni- és vállalkozói tulajdonba kerültek. Jelenleg a szenttamási vetőmagüzem kínál új lehetőséget a termelőknek, feldolgozza termékeiket.
A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. mostanra a világ legkorszerűbb üzeme közé tartozik. Legújabban a hibridkukorica-termeléssel foglalkoznak, mert termékeik iránt világszínvonalon van érdeklődés.
Törökszentmiklós is kereste, és megtalálta az utat a jelenlegi viszonyokhoz. Ha lakást venne a településen, akkor lehet, hogy nem is kell tovább keresnie. Az Ingatlanegy.hu jelentheti a megoldást.
Törökszentmiklós a 4-es főútról könnyen megközelíthető és Szolnoktól mindössze 20 kilométerre fekszik. Északról a Tisza határolja valamint Fegyvernek, Örményes és Szajol is. Törökszentmiklós településrészei a következőek: Óballa, Surjány, Szakállas. A feltárt leletek szerint már az Újkőkorban is lakott település volt. A rézkorból maradtak még ránk kunhalmok is, valamint a kelták is itt hagyták nyomukat. 1437-től Törökszentmiklós Külső-Szolnok néven önállósult és a váci egyházmegye része lett. A tatárjárás során a terület teljesen elnéptelenedett, majd a kunok telepedtek itt le. 1399-ben említik először meg egy oklevélben Törökszentmiklóst, Zenthmyclos alakban. A legelső birtokosa nagy valószínűséggel a Bala család volt, ezért Balaszentmiklós néven is ismert volt a település. A palánkvár pusztulása 1685-ben következett be. 1685 és 1720 években Törökszentmiklós lakatlanná vált majd 1720-tól feltűntek a betelepülők. Az ide költözők taxás jobbágyok lettek, így pénzzel megválthatták a földhasználatot. 1738-ban Török Szent Miklós elnyerte a mezővárosi rangot. 1848-ban alakult rendezett tanácsú várossá és városi rangját is megtarthatta. Az iparosodás területén igen nagy előrelépések történtek ebben az időben és a gyáripar beindult. Ekekapákat, gyűrűshengereket, ekéket is gyártottak. 1857-ben megnyílt a Szolnok-Debrecen vasútvonal és a mezőgazdaság is fejlődésnek indult. 1872-ben a város visszaminősítették nagyközséggé. A téglagyár 1890-ben kezdte meg működését, amelynek egy része ma is üzemel. A világháborúk után 1950-ben a földeket államosították. Megalakultak a szövetkezetek, melynek nagy része a mezőgazdaságban tevékenykedett. A területen két állami gazdaság még mind a mai napig működik és állattenyésztéssel foglalkoznak. 1997-óta több cég is idetelepült és 1999-ben Ipari Parkká alakították át az ipari övezetet.