Komárom-Esztergom megye székhelye Tatabánya. A megyét Szent István király alapította. Az ország észak-nyugati részén terül el. Északról Szlovákia és a Duna, keletről Pest megye, délről Fejér és Veszprém megye, nyugatról Győr-Moson-Sopron megye határolja. Az ország legkisebb megyéje a területét tekintve , azonban ha megnézzük a népsűrűségét, akkor így már a második helyen áll az országos ranglistán. Területe 2265 négyzetkilométer, lakóinak száma: 312 ezer fölött van. Legnagyobb folyója a Duna, ami egyben országhatár is. Jelentősebb állóvize a tatai Öreg-tó és az esztergomi Palatínus-tó. A megye városai: Esztergom, Tata, Komárom, Oroszlány, Dorog, Ács, Nyergesujfalu, Kisbér, Lábatlan és Bábolna. A városok közül talán Esztergom a legkedveltebb idegenforgalmi célpont. Itt található Európa harmadik legnagyobb bazilikája, az ország legmagasabb épülete. Említést érdemel még Komárom. Közúti és vasúti híd közi össze a szomszédos szlovákiai Komárnoval. A két város jelentős kereskedelmet bonyolít le a hidakon keresztül. Kisbért nemcsak megyei szinten, de országosan is a „lótenyésztés fellegvára”-ként emlegetik. A mai napig Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájaként van nyilvántartva. Tata az egész ország számára köztudottan a „vizek városa”. Barokkos képét az Esterházy család uralma alatt nyerte el. Ebből az időszakból származik a Szent kereszt plébániatemplom és az Esterházy kastély. Itt található a Víztorony, az Öreg-vár, az Öreg-tó, a Pálmaház és az l510-es országgyűlés emléke, a Harangláb. A megyeszékhely: Tatabánya. A megye déli részén, a fővárostól 55 km-re helyezkedik el. Városrészei: Alsógalla, Felsőgalla, Kertváros, Óváros (ez az egykori Tata), Újtelep, Dózsakert, Újváros, Sárberek és a Gál István lakótelep. Az M-1-es autópályán haladva messziről látni a Kő-hegy magaslatán a turul-emlékművet. Ez Európa legnagyobb madárszobra. A város nemcsak megyei, de regionális szinten is forgalmi csomópont. Az M-l-es autópálya halad el Tatabányánál Budapest és Bécs között. Vonatközlekedése is a középpontban van, a Budapest-Hegyeshalom- Rajka vasútvonal szeli át a várost. Buszközlekedését a Vértes Volán Zrt. bonyolítja, megoldva a helyi és a távolsági közlekedést is. Területe alig több mint 91 négyzetkilométer, lakossága is alig haladja meg a 70 ezer főt. 1991-ben kapott megyei jogú városi rangot. 1980-ig a városban inkább az ipar jelleg volt meghatározó. Aztán csökkent a bányászat és a nehézipar jelentősége, megváltozott a gazdaság jellege. A rendszerváltás után ipari parkot hoztak létre, ahol több mint két tucat közepes és nagyvállalat foglalkoztatja nemcsak a város, de a városkörnyék és a környékbeli munkavállalókat. Sokat lendített ez a munkaerőhelyzeten. A város háztartásainak száma 30 ezer fölé emelkedett. A lakások száma 90 százalékban közművesített, 60 százalékban gázzal és telefonnal ellátott. Tatabánya nagyon gyönyörű környezetben található város! Érdemes felkeresni, és több időt tölteni azzal, hogy az összes látnivalót megtekintsük, és élmény maradjon bennünk az ott töltött idő!
A megye az ország legkisebb megyéje, de a népesség sűrűsége szempontjából a második helyet foglalja el. Területe 91 négyzetkilométer, lakóinak száma meghaladja a 71 ezret. A város már ősidők óta lakott település. Jól kiépített barna-kőszénbányászata és az ehhez kialakított ipar tette várossá. A Tanácsköztársaság idején a bányászok fellázadtak, tüntetésbe kezdtek a kevés bérért és a munkaidő-csökkentésért. A kivezérelt csendőrök ekkor nagyon sok bányász életét oltották ki, és sokan megsebesültek. A szeptember 6-a ettől az időtől a bányászok napja az országban. 1980-ig mégis az ipar és a bányászat volt a meghatározó. Aztán csökkent ezek termelése, megváltozott a gazdaság jellege. A 80-as évek végén nagy sokk rázta meg a várost. Kimerültek a bányák. A város vezetésének megoldást kellett keresni, és talált is. Létrehozták a Gazdaságfejlesztő Szervezetet, ennek keretében próbálták a külföldi befektetőket idecsábítani. Ipari parkot hoztak létre a városban, ahol a legmodernebb technikai eszközöket gyártják. Ez jelentősen változtatott a város lakosságának életén. Új, korszerű munkahelyek alakultak. Számos közepes és nagyvállalat foglalkoztatja a város és környékének lakosságát. A háztartások száma 30 ezer fölé emelkedett, kilencven százalékuk közművesített, hatvan százalékuk gázzal és telefonnal van ellátva. Elmondhatjuk, hogy ebből a szempontból az itteni lakosság életszínvonala nem rosszabb, mint bármelyik megyeszékhelyé. A bányászat miatt a 20. század végéig az általános iskolát végzettek száma jóval az átlag alatt volt, de ez ma már szerencsére nem így van. 5 bölcsőde, és 18 óvoda készíti fel a kiskorúakat az általános iskolára. Ezek száma is jelentősen megnövekedett, 16 általános iskola működik a megyében. Középfokú intézményeinek száma is kielégítő, tíz gimnázium és szakközépiskola oktatja a fiatalkorúakat. Jelentős intézmény a város kulturális életében a Jászai Mari Színház. Persze ezen kívül számos Kultúrház, Ifjúsági Központ, Könyvtár, Levéltár és Múzeum működik közre abban, hogy a városban a kulturális élet minél jobban fellendüljön. Talán a legnevezetesebb a Tulipános Ház és a Bábhidai Szent Mihály Templom. Azt sajnos elmondhatjuk, hogy iparváros, és nem rendelkezik annyi látnivalóval, mint a többi megyeszékhely, de természeti szépségei, műemlék-épületei, szobrai igyekeznek felzárkóztatni a várost a kulturális élet mai szintjére. Múzeuma közül jelentős a Tatabányai Múzeum, ami a Közművelődés Házában található, és a Szabadtéri Bányászati Múzeum – Ipar Skanzen. A város rendezettsége, vendéglátó egységei, szálláshelyei, turisztikai ellátottsága sem hagy kívánnivalót maga után. Igyekeznek megteremteni azt a színvonalat, amelyre igény van a vendéglátás és az idegenforgalom területén. A Szent Borbála Megyei Kórház és Gőzfürdő nemcsak a város, a városkörnyék és a megye, de az erre igényt tartók igényeit is igyekszik kielégíteni. Felnőtt- és gyermekorvosi rendelői elegendő számban biztosítják az erre rászorulóknak a lehetőséget.
A város területén már az ősidők laktak emberek, amit számos kiemelkedő kőkorszaki lelet is bizonyít. A honfoglaló törzsek több, különböző etnikumú törzzsel találkoztak a környéken. A várost a középkorban természeti csapások sorozat érte, a török hódoltság idején pedig átkerült az oszmánok kezébe.. A török hódoltságot követően a terület az Esterházy-család birtokába került, ezt követően pedig a korábban református hitre térők mellé több német és szlovák katolikust telepítettek be. A területen jelentősebb mértékben a 19. század és a 20. század fordulóján kezdték el bányászni a szenet, aminek hatására az addig mezőgazdaságból élő népesség élete is megváltozott. Az 1980-as években a környező kőszénbányák kimerültek, ezért sokan elköltöztek, vagy új munka után néztek. A rendszerváltás után sok helyi üzem csődbe ment, és komoly mértékűre nőtt a munkanélküliség. Az ezt orvosló intézkedések végül sikeresek voltak, a felépült ipari parkba több külföldi cég betelepült.
A város nemcsak helyi, de országos szinten is fontos forgalmi csomópont: érint az M1-es autópálya, valamint átszeli a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal is. A várost a környék minden közeli településével és a fővárossal is autóbuszjárat köti össze. Az összes ingatlan több mint 90 százaléka közművesített, 60 százaléka pedig távfűtött, valamint majdnem minden háztartásban van kábeltévé. Az utak nagy része aszfaltozott, ezért összes ingatlant könnyen el tudjuk érni és nem kell gyors értékvesztéstől tartani egy eladó lakásba vagy házba történő befektetés kapcsán.
A csendesebb, kertvárosi részen szeretne családi házat vásárolni? A város a Gerecse és a Vértes közötti fekvő völgyben, a Tatai-árokban terül el. Forgalmi csomópont, a fővárosból az M1-es autópályán könnyedén megközelíthető, és vasúton, illetve busszal is elérhető. A mai város területe már az őskorban is lakott volt. A Tatabánya felett lévő Szelim-barlang fontos régészeti lelőhely. A várost alkotó egykori települések, az 1947-ban egyesülő Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla és Tatabánya első írásos említései a XIII–XV. századból valók. A török uralom végén a területet felégették. 1727-ben Esterházy József vette meg a vidéket, és nagyszabású telepítésbe kezdett. A XIX. században megindult a szénbányászat, lassan kialakult a „magyar Ruhr-vidék”. 1947-ben egyesítették a már említett négy községet, és Tatabánya várossá alakult. 1950-ben Komárom megye székhelye lett, 1991-ben pedig megyei jogú városi rangot kapott. Lakótelepek épültek, a széntermelés tovább erősödött. Az 1950–60-as években kialakult az új városközpont. A helyi bányák 1987-re kimerültek, a szénbányászat leállt, a város múltja ezen szakaszának a Szabadtéri Bányászati Ipari Skanzen állít emléket. A rendszerváltás után új gyárak kezdték meg működésüket. A város nevezetességei közé tartozik a Tulipános ház, a Turul-emlékmű, a Szelim-barlang, a csónakázótó, a Gyémánt fürdő vagy Melocco Miklós Ady-szobra. Ha a vásárlás helyett inkább a kiadó lakásokat részesítené előnyben, oldalunkon biztosan megtalálja az ideális Tatabányai albérletet is.
