Kezdőlap településwiki Pest megye Cegléd

Cegléd

22
0

Mielőtt megtekintené az Ingatlanegy.hu eladó ceglédi ingatlan kínálatát, néhány sorban szeretnénk Önnek bemutatni Cegléd települést: Cegléd egy Pest megyei város, mégpedig a megye harmadik legnépesebb városa. A Duna-Tisza közében, Budapesttől délkeletre, 74 kilométerre épült. Út menti városként ismert, az Alföld kapujának is emlegetik. Területe majdnem 245 négyzetkilométer, lakónak száma 38 ezer főnyi.Fontos vasúti csomópont Budapest-Cegléd- Szolnok vasútvonala. A város állomásán minden gyorsvonat és IC-járat megáll. Buszközlekedése is kielégíti a város és környéke igényeit. Mind a helyi, mint a távolsági buszjáratok járatsűrűsége megfelel a lakosság igényeinek. A város is kistérség. Ebből a szempontból tehát ide tartozik: Abony, Dánszentmiklós, Nagykörös, Albertirsa, Jászkarajenő, Nyársapát, Kocsér, Tápiószőlős, Ceglédbercel, Köröstetétlen, Tördel, Csemő, Mikebuda és Újszilvás. Városrészei: a Belváros, az Északi lakótelep, a Keleti városrész, az Öregszőlő városkert, a Budai úti lakó-üdülő övezet, a Cifrakert üdülő, az Északi kereskedelmi és üdülőövezet (ennek része az ipari park és a Kernicstelep), a Nyugati városkert, a Délkeleti iparterület, és a Külterületi tanyás övezet. A 70-es években úgy tűnt, hogy a város a fejlődés útjára lép, de a rendszerváltás után gyakorlatilag megszűnt az ipar, és a mezőgazdasági is inkább visszafejlődött, mint előre haladott volna. Jelenleg a Gyógyfürdő és a szabadidőközpont fejlődése mutat jelentős előrehaladást. A város lakossága felmérte ennek jelentőségét, és igyekszik az ebbéli igényeket minél teljesebben kielégíteni. Nemcsak a belvárosi rész, de a külvárosi tanyás övezet is inkább a vendéglátásra, a külföldiek, és a turisták fogadására próbál berendezkedni, ami úgy tűnik, meg is éri nekik a fáradozást, a befektetést, mert igény van a „magyar vendégszeretet”-re.

Eladó lakások után érdeklődik inkább? Pest megye harmadik legnépesebb városa Cegléd. A Duna-Tisza köze, Budapesttől délkeletre helyezkedik el. Egyes vélemények szerint neve a „szeglet” szóból ered, ami a fontos utak találkozását jelenti. Cegléd tényleg fontos vasúti csomópont. A Budapest – Cegléd – Szolnok vasútvonal szeli át, így minden gyorsvonat és IC-járat a város megállóhelye. Ez közlekedésileg jelentős szempont. A rendszerváltás után a városban gyakorlatilag megszűnt az ipar, és a mezőgazdaság is visszafejlődött. Mindezek ellenére elmondható, hogy az oktatás, a kultúra, a művészet virágzik a városban. A Kossuth Művelődési Központ és Színház, a Patkós Irma Színház, és a Pi Dance Táncszínház messzemenően kielégíti a kultúra iránt érdeklődőket. Tizenöt óvoda és 5 napközi készíti fel a kicsiket az általános iskolára, amiből a városban tíz működik. A középoktatás is teljes ellátással várja a tanulókat az továbbtanulásra, hiszen tizenegy gimnázium és szakközépiskola nyújt a legteljesebb felszereléssel lehetőséget az ismeretek elsajátítására. Három főiskola is működik a városban: a Gábor Dénes, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Szolnoki Főiskola kihelyezett tagozata. Ezeken túl két zeneiskola is igyekszik a zene iránt érdeklődők igényeit kielégíteni, illetve segíti a zeneművészetet elsajátítani. Egy felnőtt- és egy gyermek- városi könyvtár igyekszik az arra érdeklődést tanúsítók számára az igényeket kielégíteni. A Toldy Ferenc Kórház- és Rendelőintézet nemcsak a város, de a városkörnyék, sőt a tanyavilág betegellátását is megoldja. Ehhez hozzájárul, hogy tizenegy gyógyszertár működik a városban, melyek teljes mértékben megoldják a gyógyszer-ellátást. Cegléden még számtalan nevezetesség van, érdemes megnézni!

Ha üzlethelyiséget szeretne bérelni, hiszen vállalkozását is a városba hozná, akkor arra is biztosítunk Önnek választási lehetőséget. Cegléd Budapesttől mindössze 74 kilométerre helyezkedik el és nagyon jó vasúti összeköttetéssel rendelkezik Budapest irányába. Ceglédet igen sokszor az „Alföld kapuja”-ként is emlegetik. A város határában több rézkorra utaló leletet is találtak, ezért feltételezhető, hogy már akkor is volt itt élet. A legelsők között a nomád szkíták voltak, temetőjük Tápiószelén került feltárásra. További leletek tanúsága szerint Cegléd már a honfoglalás idején is lakott volt.A város kialakulása az Árpád korra tehető, amikor oklevelekben is megemlítik. IV. László egy levelében „Chegled”ként említi, de az első hiteles oklevél 1358-ra tehető. A város földesurai egészen 1782-ig az óbudai klarissza apácák voltak. Ők katolikusokat telepítettek be a városba. A II. József által végzett felszámolás után a földesúri jogokat a Ceglédi Vallásalapítványi Uradalom gyakorolhatta. 1785-ben létrehozták Ceglédbercelt is, amely a feleslegföldeken jött létre. A lakosság tanyákra való kiköltözése a 18. században kezdődött meg ahol ridegmarhatartással és szőlőtermeléssel foglalkoztak. Az 1834-ben bekövetkezett tűzvész után kezdődött meg a mai város építése. A Pest-Szolnok vasútvonalat 1847-ben nyitották meg majd az 1848-as forradalom bekövetkeztével megalakult Cegléden is a nemzetőrség. Az addigi jobbágytelkek mindegyike a használók tulajdonába kerültek át. Cegléden beindult a mezőgazdasági modernizáció és a 19. század második felében jelentős fejlődésnek indult a malomipar. Sokan állattenyésztéssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A világháborúk után 1944-ben a szovjet hadsereg kezére jutott a város. Legközelebb a 70-es években indult őjra fejlődésnek a város, visszafejlődött a mezőgazdasága és megszűnt az ipara. Ma Cegléd csak az idegenforgalomra támaszkodhat a nemrégiben átadott Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpontnak köszönhetően. Tekintse át az ingatalan1.hu fényképes eladó családi ház kínálatát is.

Előző cikkBudaörs
Következő cikkDiósd

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét