Kezdőlap településwiki Pest megye Dunakeszi

Dunakeszi

110
0

A Dunakanyar kapujában a csodálatos Dunakeszin szeretne új otthonra lelni? Eladó lakást vagy házat keres? Honlapunkon többféle kondíció közül is választhat. Reméljük, hogy eladó ingatlan kínálatunk elnyeri majd az Ön tetszését is. Dunakeszi a fővárostól mindössze 15 kilométerre fekszik és lakóinak száma jelenleg 30 000 fő. A város története az őskorra nyúlik vissza és a romai kor nyomai is felfedezhetőek a régi leletekben. 1255-ben IV.Béla Kezew néven említi a várost. Az 1715-ös népesség összeírás idején már Dunakeszi néven emlegetik. 1890-ben itt kezdett el építkezni a lovaregylet. A lakosság zöme mezőgazdasági munkákból élt és 1844-ben megindult a vasútépítés is. 1862-ben a jobbágyság megszűnt és ezáltal a mezők, a falu tulajdonába kerültek. Az 1870-es években Dunakeszin paradicsomot termeltek és az 1900-as években kiadott helységnévtár szerint Dunakeszi már község volt. Az 1900-as évek az építkezésekkel teltek. Felépült a községháza, a Banktelep, az alagi Lovásztelep, az új vasútállomás. Alag ekkor még különálló község volt és sorra érkeztek ide a zsokék és a trénerek Angliából. A MÁV Főműhely felépítésével megkezdődött a község iparosodása is. A konzervgyárat 1910-ben építették és 2 angol tréner volt a tulajdonosa. 1950-ben egyesítették Alagot és Keszit és 1950. október hónapjában megalakult Dnakeszin az első tanács is. 1955-től 1960-ig évente 4-5 alkalommal is rendeztek lóversenyeket Alagon. Gróf Széchenyi István volt az első elnöke a Magyar Lovasegyletnek. 1957-ben a helyiségbe tette át székhelyét a Mechanikai Laboratórium és a konzervgyár is bővült. 1970-ben a Magyar Hűtőipar dunakeszi gyára is felépült és a konzervgyár már megnyitotta tésztaüzemét is. Szövetkezetek alakultak és Dunakeszi elnyerte a városi rangot 1977. áprilisban.

Dunakeszi egy kistérségi város Pest megyében, a Duna bal partján, Budapest szomszédságában, a pesti síkságon. Északról Göd, keletről Fót, délről a főváros, nyugatról a Duna határolja. Országszerte a „Dunakanyar kapujá”-nak is emlegetik. Területe harmincegy négyzetkilométer, lakossága majdnem eléri a 39.500 főt. Jellegzetes munkástelepülés. 1977-ben avatták várossá, és 1984 óta látja el a körzetközponti feladatokat is. Kistérségi települései: Fót, Göd és Mogyoród. A város jól felszerelt rendelőintézete és szakrendelője látja el ezeknek a településeknek a lakosságát is. Közlekedése minden formába megoldott. Közúton az M-0-ás autópálya jelenti az összeköttetést mind a főváros, mind a közeli városok irányba. Ebből adódóan buszközlekedése is minden igénynek megfelel. A szentendrei szigettel rendszeres kompjárat köti össze, és ez nemcsak a közlekedés, de a kirándulás szempontjából is jelentős az itt tartózkodók számára, hiszen egy Dunai hajóút élményt jelent. Ebben a városban a munkanélküliek aránya és száma alacsony, köszönhetően a a magas színvonalú és fejlettségű ipari, kereskedelmi és a szolgáltatási ágazatnak. A helyi lakosság igyekszik kielégíteni az ide látogatók igényeit, jelezve ezzel a vendégfogadást. Mindezek ellenére a város lakóinak többsége számára Budapest jelenti a munkahelyet, az elhelyezkedést. Aki nem ingázik Budapestre, az megtalálja számítását a helyi vendéglátásban, elszállásolásban, mert a városkörnyék miatt erre elég nagy kereslet mutatkozik. Egyik híressége a városnak a lóversenypálya és tréningcentrum. 1994. óta minden tavasszal rendeznek Dunakeszi városában lovas-majálist. Aki egyszer már részt vett ezen, szinte késztetést érez az újbóli részvételre.

Pest megyében, a Duna bal partján, a főváros közvetlen szomszédságában épült Dunakeszi. A város kistérségi feladatokat is ellát. Kistérségi települései: Göd, Fót, Mogyoród. Területe mindössze 31 négyzetkilométer. Délről a főváros, nyugatról a Duna, keletről Fót, északról Göd határolja. A Duna-part talán a város egyik legkedveltebb része, ahol kellemes perceket, talán órákat lehet tölteni. Éttermek, cukrászdák, szórakozóhelyek várják azokat, akik ebben a látványban akarnak részt venni. A szentendrei szigettel rendszeres kompjárat köti össze. Innen indul elég gyakori járattal a Horányi rév, és a kerékpárútnak is ez a rész a kiindulópontja. Jelentősebb látnivalói a Szent Márton templom, a Hősök Szobra, a Kegyeleti Park, a Duna-part (gyönyörű zöldövezeti sétány, itt éttermek, cukrászdák találhatók), a Késő római kikötő és révhely, a Jézus Szíve és a Szent Imre templom, a Városháza, az Árpád emlékmű, a József Attila Művelődési Ház, és a Kölcsey Ferenc Könyvtár. A városban 2 bölcsőde és 7 óvoda üzemel. Hat általános iskola készíti fel a fiatalokat a gimnáziumi és szakközépiskolai oktatásra, melyből egy-egy működik a városban. A felsőoktatás – a város közelsége miatt – inkább a fővárosban valósul meg. A hitélet minden követelményének igyekszik a város eleget tenni. Három római katolikus, egy evangélikus és egy református gyülekezetnek van önálló temploma. A város élete önállóan is jelentős, de nagyon sokat jelent a főváros közelsége, hiszen a lakosság életére inkább az ingázás, a pesti munkahely a jellemző. Aki a városban éli az életét, kellemesen megél a város iránti turizmusból, hiszen a főváros-közelség és a Duna nagyon vonzza a kikapcsolódni vágyókat. Tekintse meg mindenképpen az Ingatlanegy.hu fényképes eladó családi ház ajánlatát is.

Előző cikkDunaharaszti
Következő cikkÉrd

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét