Kezdőlap településwiki Pest megye Halásztelek

Halásztelek

117
0

A kiemelten nagy népsűrűségű település a Csepel-sziget északi részén található közel a Nagy-Dunához. Autóval az M0-s autóútról közelíthetjük meg. A város Budapest közvetlen szomszédja, északon és a Duna túloldalán nyugatról is a főváros határa következik. Halásztelek területén a honfoglaló magyarok szálláshelyet létesítettek, így jött létre Szőlős, Háros és Tököl. A település még az 1800-as években is kicsinek számított, és csak a 20. század fordulóján kezdődött meg a fejlődés. A gazdasági világválság után a helyi földbirtokos földjeit szétosztották a csepeli gyárak dolgozói, illetve bolgár családok között, ezért is írják ki a város nevét ma cirill betűkkel is az útmenti táblákra. A második világháború után a település egyre népesebb lett, több távoli megyéből is érkeztek betelepülők; 1955 körül a lakosság száma gyorsan megduplázódott Budapest közelsége miatt. A várost folyamatosan kezdték el infrastrukturálisan fejleszteni. Kiépült a csatornahálózat, és a burkolt utak száma is elérte a száz százalékot. Budapestről a rendszerváltozást követően már csak Volánbusszal lehet kijutni Halásztelekre, ettől függetlenül egyre többen költöztek ki az agglomerációba. A város főbb nevezetességei a Molanyai-kastély, a Bolgárkerék Emlékmű, a Kisiskola, valamint a Szent László szobor. Halásztelek testvérvárosai az olasz Oggiono, a német Leisnig, a cseh Rousinov és a romániai Illyefalva. Azok, akik költözni vágynak, Halásztelek városában jól megközelíthető, frekventált helyen lévő és csendes eladó házak és eladó lakások közül is kedvükre válogathatnak. A sok eladó ház tökéletesen kielégíti a fiatalabb generációk igényeit, és a legtöbb igényesen és szépen van kialakítva.

Halásztelek Pest megyében, a Ráckevei kistérségben, a Csepel-sziget északi részén található. Területe 8,64 négyzetkilométer, 8900 fő lakja. A mai város területén már a kőkorszakban éltek. A Duna áradásai miatt a terület a rómaiak számára nem bizonyult ideálisnak, így sosem lett belőle hídfőállás. Attila hun uralkodó innen indított támadást a mai Százhalombatta területén álló római erődítmény ellen. A térség a honfoglalás korában nyári szálláshely volt. A XII. századra a vidék mezőgazdasága fejlődni kezdett. A török uralom idején a terület elnéptelenedett, az üres területeket Szigetszentmiklós és Tököl osztották fel maguk között. A XIX. században legelőnek használták, illetve gabonát termeltek rajta. Warmann Ernő, a birtok új tulajdonosa egy vízművet és csatornahálózatot létesített a területen. A következő tulajdonos, Sándor Pál kertészetet hozott létre, és dinnyét termesztett, majd eladta a birtokot a Tököli Dunamenti Kertészeti Rt.-nek.Néhány további tulajdonosváltás után a területet felparcellázták, és csepeli és tököli gyári dolgozók vásárolták meg, akik főként zöldséget termeltek itt. 1941-ben elkezdődött a Dunai Repülőgépgyár és a repülőtér megépítése. 1942-ben létrejött a Fogaskerékgyár, illetve a csepeli Weiss Manfréd Rt. egy kisebb üzeme. A második világháború idején hadiipari tevékenységgel is foglalkoztak. A munkalehetőségeknek köszönhetően a település lélekszáma egyre nőtt. 1950-ben Halásztelek nagyközség lett (akkor még Herminatelepnek hívták), de végleges nevét csak egy évvel később nyerte el. Az 1990-es évek óta egyre többen költöznek az agglomerációba, így a város népessége továbbra is növekszik. Ha önnek is hasonló tervei vannak, nézze meg az összes halásztelki eladó ingatlant, és válassza ki leendő otthonát! Esetleg a jövőben szeretne ide költözni és építkezni és most csak egy eladó építési telket keres? Tekintse meg ajánlatunkat.

Előző cikkGyömrő
Következő cikkIsaszeg

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét