Leányfalu egy nagyközség Pest megye Szentendrei kistérségében. Háromezer-ötszázan lakják, és a Dunakanyar egyik páratlan szépségű településeként kedvelt választása a beköltözőknek. A Visegrádi-hegység lábánál lévő Leányfalu a Vöröskő, a Nyerges hegy és a Duna között fekszik, Budapesttől a 11-es főúton mintegy huszonhét kilométer a távolsága. A nagyközség kiemelt üdülőterületnek számít, és tovább növeli népszerűségét az a tény is, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A 20. századi régészeti kutatások szerint a római korban már voltak itt épületek és castrumok, sőt, később egy őrtornyot is felfedeztek, ami a 4. században épülhetett. Később a területen a hunok rohamai söpörtek végig, a római világ kultúráját a népvándorlás szétdúlta. Az első oklevél a 15. századból említi, később a terület gróf Esterházy János birtokába került. Több betelepülési hullám is volt, a 20. században pedig már egyre több híresség fordult itt meg, és számos mulatság, fesztivál kapott helyet a nagyközségben. A második világháború után Leányfalu önállósodott, a hatvanas években pedig termálvizű strandfürdő épülhetett négy medencével. A különböző időszakok alatt olyan hírességek töltöttek itt hosszabb-rövidebb időt, mint Móricz Zsigmond, Gyulai Pál, Karinth Frigyes, Márai Sándor, Gyarmati Fanni, vagy Horváth Tivadar. Leányfalu testvérvárosa a németországi Penzing. A Leányfalun eladó ház után kereső ingatlanvadászok kedves, nyugodt vidéki települést találnak, innen pedig egyszerűen és gyorsan juthatunk el a fővárosba, viszont elég messze vagyunk ahhoz, hogy ne zavarjon Budapest zaja. Az eladó házakat megtalálja egy helyen, és játszi könnyedséggel választhatja ki a tökéletes otthont nemcsak magának, hanem egész családjának.
Az 1990-es évektől kezdve egyre többen költöznek ki a fővárosból az agglomerációba, mert nyugodtabb, csendesebb környezetre vágynak. Ha ön sem szereti már a pesti nyüzsgést, érdemes Leányfalun is körülnéznie, tekintse át összes ingatlanajánlatunkat! Leányfalu Pest megyében, a Szentendrei kistérségben található, Dunakanyarban, a Visegrádi-hegység lábánál. Területe 15,36 négyzetkilométer, lakosainak száma 3500 fő. A nagyközség mai területét az I. században szállták meg a rómaiak, és a Pannónia provincia része lett. A Duna mentén erődrendszert, őrtornyokat, dunai átkelőket és hadiutat építettek. Az V. században a hunok támadásai miatt a vidéket tűzvész pusztította el. A honfoglalás korában Kurszán kündü a Szentendrei-szigeten telepedett le.A település első írásos említése 1407-ből származik. A XVI. században a birtokok a törökök kezébe kerültek. A XVIII. században Esterházy János grófé lett a terület. 1728-tól a lankákat szőlővel telepítették be. A virágzó szőlőtermelő vidéket a XIX. század végén azonban súlyos csapás érte: a filoxéra (szőlőgyökértetű) elpusztította a szőlők nagy részét, a pincék, borházak elárvultak. A XX. század elején elindult egy betelepülési hullám. Itt építtetett házat híres írónk, Móricz Zsigmond is. Leányfalu 1949-ben önálló község, 1970-ben pedig nagyközség lett. Az 1970-as években megépült a termálvizes strandfürdő, aminek következtében a község idegenforgalma fellendült, sok ismert ember is választotta pihenőhelyül a települést, többek között Márai Sándor, Szepes Mária vagy Déry Tibor. Leányfalun általános iskola, orvosi rendelő, gyógyszertár, könyvtár és posta működik. A településen eladó telkek számos fényképes ajánlatait is megtekintheti oldalunkon.
