Nagymaros Pest megyében, a Váci kistérségben, a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Területe 34,37 négyzetkilométer, lakossága 4700 fő. Maros vidéke már az Árpád-korban lakott volt. A tatárjárás idején jelentős pusztítások érték, a lakosság helyére német telepesek érkeztek. A XIII. századtól a Rosd nemzetség birtoka lett. Az Anjou-korban a település gyorsan fejlődött, szabad bíró- és lelkészválasztási jogot, önálló törvényhatóságot és vámmentességet kapott. Károly Róbert korában létesült a ma is termő, híres szelídgesztenyés. Az 1709-ben dúló pestisjárvány miatt megfogyatkozott a lakosság, a XVIII. század során ismét németeket telepítettek be ide. Ekkoriban épült ki a mai Nagymaros központja. A XX. század elején több ipari létesítmény, papír-, kanál- lenszalma-, tégla- és gépgyár alakult. Az ipar mellett a gyümölcstermelés is virágzott, a szőlőből és a málnából még Berlinbe és Prágába is szállítottak. 1996-ban Nagymaros városi rangot kapott. A település nevezetességei közé tartozik az Ereklyés Országzászló és Seregi György szobrász a Csodaszarvast felidéző alkotása, az Élet fája-kút. A városban hunyt el 1958-ban Kittenberger Kálmán híres Afrika-kutató, egykori otthona, a Sylvia Lak ma is megtekinthető. Ha szívesen laknánk a Dunakanyar festői szépségű vidékén, keressünk eladó házat Nagymaroson. A település a fővárosból könnyedén megközelíthető. Vonattal a Budapest–Szob fővonalon haladva a Nagymaros–Visegrád vagy a Nagymaros állomáson kell leszállnunk. Autóval a 12-es országúton utazhatunk el ide, de kirándulóhajóval, szárnyashajóval vagy komppal is megközelíthetjük.
