Kezdőlap településwiki Pest megye Pilis

Pilis

104
0

Piliscsaba nagyközség Pest megyében, területe 25,57 négyzetkilométer, népessége 8 ezer fő. A legenda szerint itt volt a hun vezér, Attila két fiának, Csabának és Aladárnak az összecsapása, innen ered a település neve. Érdemes megtekintenie az összes piliscsabai ingatlant, amennyiben szívesen lakna vidéken, nyugodt környezetben, munkája azonban Budapesthez köti. Piliscsabáról a főváros a Budapest–Esztergom-vasútvonalon, illetve a 10-es főúton könnyen megközelíthető. A Pilisvörösvári kistérségben található település a Pilis, a Budai-hegység és a Gerecse által körülölelt Dorogi-medencében fekszik, Budapesttől mindössze 25 kilométerre. Piliscsabán a régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban lakott volt. A Római Birodalom évszázadaiban hadi út futott végig a vidéken. A török uralom korában a vidék elnéptelenedett, XVIII. század során települt be ismét. A Piliscsabáról 1925-ben levált, majd 1950-ben visszacsatolt városrész, Klotildliget a nevét József Károly főherceg feleségéről, Klotild hercegnőről kapta. A XIX. század végén a legnagyobb helyi birtok József Károlyé volt. 1895-ben kiépült az Esztergom–Budapest-vasútvonal. Az 1945-ös földosztással a területet kisebb birtokokra tagolták. Az 1980-as évektől többen költöztek ide a fővárosból, így a község lakosainak száma növekedni kezdett. 1994-ben ide költözött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara. A vidék kedvelt kirándulóhelyei közé tartozik a Garancsi-tó, az Iluska-forrás, a Csabai-torony dolomitszikla és a Nagy-Szénás-hegy is, így, ha szívesen járjuk a természetet, érdemes ellátogatnunk ide.

Pilis Pest megyében, a Monori kistérségben található, Budapesttől 46, a Liszt Ferenc repülőtértől 26 kilométerre. Területe 47,3 négyzetkilométer, lakosainak száma 11 ezer fő. Középső és déli részén homokos síkság, északi részén pedig dombok és völgyek terülnek el. Megközelítése a Budapest–Záhony-fővasútvonalon, a 405-ös bekötőúton, valamint a 4. sz. főúton haladva lehetséges. A város környéke természeti értékekben gazdag, így népszerű a túrázók körében. Ha épp új otthont keres, és a választásnál fontos az ön számára a csend, a nyugalom és természet közelsége, érdemes körülnéznie a pilisi eladó házak között is. A Gerje-patak és vidéke várja a kikapcsolódásra vágyó társaságokat. Pilis területén már az Kr. e. VI. évezredben is laktak. Kr. u. 20. körül szarmaták, a VI. században pedig avarok érkeztek a vidékre. A honfoglalás korában is lakott volt a terület, mely nevét a Pylis nemzetségről kapta. A török uralom idején a település elpusztult. A XVIII. század elején Pilis a Beleznay családé lett, és fejlődésnek indult: felépült egy kastély és egy evangélikus templom. 1848 után a Budapest–Cegléd-vasútvonal szerelvényei már Pilisen is megálltak. A két világháború között bevezették a villanyvilágítást, és egy strandfürdő is épült itt. 1931-ben megépült a 4. sz. főútvonal. A második világháború előtt fonó- és szövőműhelyek alakultak, és megkezdte működését a sertéshizlalda is. A háború azonban nagy pusztításokat okozott, 1944-ben indult meg a település helyreállítása. 1972-ben Pilis nagyközségi rangot kapott, és Nyáregyházával közös igazgatás alá vonták. A két település 1990-ben vált külön.

Pilis Budapesttől 46 kilométerre délkeletre, a Gödöllő-Ceglédberceli dombság területén helyezkedik el. Területe 47,3 négyzetkilométer, 11 ezer lakosa van. A természetszerető családok szívesen költöznek ide, ugyanis a környéken rengeteg kiránduláshoz ideális hely található, például a Gerje-patak és forrásvidéke. A patakban számtalan halfaj él, a környéken pedig védett madarak is költenek. Itt található Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő égererdeje, illetve egy ritka orchideafaj is terem. Ha ön is egy nyugodt, csendes városban keres otthont, nézze meg az összes ingatlanajánlatot a környéken! A város a nevét a honfoglalás kori Pylis nemzetségről kapta. A szőlőtermesztésnek a település északi részén elterülő domboldalakon régóta nagy hagyománya volt. Pilis területének egy százaléka, a Gerje-patak és forrásvidéke természeti védelem alatt áll. Pilis területe már az őskorban lakott volt, első írásos említése 1326-ból származik. Az I–VI. században szarmaták és avarok éltek itt. A török korban a település elnéptelenedett, majd a XVIII. században indult fejlődésnek, többek közt a Beleznay család kastélya és egy evangélikus templom épült fel itt. A környéken élő befolyásos családoknak köszönhetően a XIX. végén a Budapest–Cegléd-vasútvonal vonatai már itt is megálltak, így a főváros és már települések is könnyebben megközelíthetővé váltak. 1931-ben átadták a 4. sz. főútvonalat, 1940-ben megkezdte működését az ország második legnagyobb üzeme, a helyi sertéshizlalda. 1972-ben Pilis megkapta a nagyközségi rangot, és összevonták Nyáregyházával, melytől aztán 1990-ben szakadt el, és vált önálló településsé.

Piliscsaba Pest megyében, a Pilisvörösvári kistérségben, a Gerecse és a Budai-hegység közrezárta Dorogi-medencében található. Területe 25,57 négyzetkilométer, lakosainak száma 8 ezer fő. A Budapest–Esztergom-vasútvonalon, illetve a 10-es főúton könnyen megközelíthető. Ha gyönyörű, csendes környezetben, mégis a fővároshoz közel szeretne lakni, keressen eladó házat Piliscsabán. A nagyközség nevének első része a Pilis hegységre utal, a második része pedig a török eredetű, ajándék jelentésű személynévből ered. A legenda szerint ezen a területen volt Attila két fia, Csaba királyfi és Aladár összecsapása. A település területén már az őskorban éltek emberek. A római korban hadi út vezetett keresztül a vidéken. A török hódoltság alatt a vidék elpusztult, és csak a XVIII. században települt újra be. 1848 után a nagybirtokok voltak meghatározók a településen, a legnagyobb József Károly főhercegé volt. Az ő felesége volt Klotild hercegnő, akiről a Piliscsabáról 1925-ben levált Klotildliget a nevét kapta. A területet később Pilisligetnek nevezték el, majd 1950-ben visszacsatolták Csabához. 1895-ben elindult az Esztergom–Budapest-vasútvonal, a település mellett található hazánk egyik leghosszabb vasúti alagútja. Az 1980-as években sokan, főleg az értelmiségi réteg képviselői költöztek Budapestről Piliscsabára. 1994-ben ide helyezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karát, melynek tíz év múlva már 2500 hallgatója volt. A környéken több kirándulóhely található, érdemes ellátogatnunk a Garancsi-tóhoz, a Nagy-Szénás-hegyhez, az Iluska-forráshoz vagy a Csabai-torony dolomitsziklához is.

Előző cikkPécel
Következő cikkPócsmegyer

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét