Néhány fontosabb információ Szentendre településről: Pest megyében, a Duna kanyar kapujában, a Kőhegy és a Duna-kanyar találkozásánál, a Szentendrei szigettel szemben, földrajzilag gyönyörű környezetben helyezkedik el Szentendre, a megye egyik legszebb városa. Budapestről Hév-közlekedése van, de autóbusszal és sétahajó-járattal is megközelíthető. Kedvelt kirándulóhely. A város kistérségi település. Települései: Budakalász, Csobánka, Kisoroszi, Leányfalu, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pócsmegyer, Pomáz, Szigetmonostor, Tahitótfalu és Visegrád. A város területe 43,8 négyzetkilométer, de lakosságának száma majdnem eléri a 25 ezer főt. A lakosság száma egyre növekszik, mert Pest-közelség, a város iránti érdeklődés maga után hozta a vendéglátást, a turisták fogadását. Elsősorban kultúrájával és művészetével ragadja meg az ide látogatókat. Elsődlegesen említésre méltó a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Magyarország tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi nép életmódját, kultúráját örökíti meg. Itt található a Skanzen és a Galéria is. A Skanzen Európa leghosszabb múzeumi vasútvonala, (2,2 kilométer). Ezen a szakaszon öt megállóval láthatók a tájházak. Érdekes látnivaló az Ámos Imre- Anna Margit Emlékmúzeum a festőházaspár festményeivel, képeivel. A Barcsay Jenő Múzeum a festőművész munkáit mutatja be. A Ferenczy Múzeum is nagy érdeklődés tárgya, hiszen itt a festészet, a szobrászat, és különösen a gobelinművészet a kiemelkedő, ami nem kis érdeklődésre tart igényt. Nem kis jelentőséggel bír Kovács Margit keramikus-művész kiállítása, aki az elkészített műveinek jelentős részét Szentendrének adományozta. Szentendrét nemcsak a Duna-kanyar, a festői környezet, de a város látnivalói is megérdemlik.
Az alábbiakban néhány rövid gondolat Szentendre településről: A Dunakanyar kapujában, a Pilis és a Duna, valamint a sík vidék találkozási pontjának egyik kedvenc kirándulóhelye, Pest megye egyik legimpozánsabb városa Szentendre. A Dunakanyar kapujában, a Pilis és a Duna, valamint a sík vidék találkozási pontjának egyik kedvenc kirándulóhelye, Pest megye egyik legimpozánsabb városa Szentendre. 1979-ig a megye legkisebb települése volt, de hozzácsatolták a környező településeket, így aztán az idő folyamán a legszebb várossá fejlődött. A Duna-kanyar kapujában, a Pilis hegységgel, és a Szentendrei szigettel szemben, gyönyörű környezetben helyezkedik el. A város területe 43,8 négyzetkilométer, lakossága majdnem eléri a 26 ezer főt. Környezete, turisztikai érdeklődése mesze kiemelte a megyei városok közül. A munkahelyek száma sajnos egyre csökken, „alsóváros” jellegűvé alakul. Ezt próbálja az önkormányzat és a város lakossága egalizálni azzal, hogy kihasználja azt a tényt és lehetőséget, hogy a város iránt turisztikailag nagyon nagy az érdeklődés. A városban nemcsak az önkormányzat által létesített vendéglátó-egységek, szállodák, éttermek, panziók üzemelnek, de a lakosság rátapintott a maszek vendéglátás lehetőségére is. Számtalan vendégfogadó és étkezési ellátás hirdeti magát – talán kedvezőbb áron is – a jelentkező turisták számára.Említésre méltó megtekintenivaló a Keresztelő Szent János-, Szent András-, és a Péter-Pál római katolikus templom, a Református, és Evangélikus Templom, a Baphista Imaház. Természeti adottságokból leglátványosabb látnivaló a Visegrádi vár. Budapesttől 30 kilométerre a Dunakanyar legszebb látványa: csodálatosan ívelt, hatalmas zöldellő hegyekkel körülvett sziklacsúcs. Budapestről állandó sétahajó-járat közlekedik, ami az érdeklődők teljes mértékű kielégítését szolgálja. A hosszú ideig működött itt a Kossuth Lajos Katonai Főiskola most a Kinizsi Pál tiszthelyettes Szakképző Iskola. Nagy az érdeklődés az oktatásuk iránt.
A fővárostól északra, a központtól körülbelül húsz kilométernyire található Szentendre könnyedén megközelíthető Budapest felől. Autóval, HÉV-, autóbusz, valamint sétahajó járatokkal is gyorsan és zökkenőmentesen kijuthatunk a Szentendrei-szigettel szemben fekvő csodás kisvárosba.
A művészeti és kulturális szempontból is elragadó, valamint csodás természeti adottságokkal rendelkező Szentendre egy város Pest megye Szentendrei kistérségében. A település a Dunakanyar kapujában található a pilisi Kőhegy és a Duna találkozósánál, és napjainkban mintegy huszonötezren lakják.
Története a római időkre nyúlik vissza, de a népvándorlás korában már nem volt lakott. A 12. században a veszprémi püspökség oklevél-kiállító székhelye Szentendre lett, a török korban pedig a város ismét elnéptelenedett.
A 19. század végén visszakapta a rendezett tanácsú város jellegét, a 20. században pedig művésztelep jött itt létre. A hangulatos és nyugodt kisvári lét azóta is Szentendrére vonzza a művészeket. Népszerűsége az 1980-as évektől lett igazán nagy, onnantól rohamos léptekben bővült a lakossága.
A városban több múzeum és kiállítás található, valamint nemzetközileg is híres a Szentendrei Skanzen, amelyben Európa leghosszabb múzeumi vasúthálózata található meg.
A templomok és egyéb látnivalók mellett a csodálatos Dunapart szolgál még kiváló kikapcsolódási lehetőségekkel.
Szentendrének kiváló a fekvése, ezért az összes ingatlan értéke jelentősen megemelkedett, azonban még így is kiváló befektetésnek számít ide költözni. A Szentendrén eladó ház vagy használt lakások után kutatók kedves, nyugodt vidéki várost találnak, és innen rövid idő alatt el lehet érni a környező településeket, a fővárost és a Dunakanyart. Az összes ingatlan Szentendrén megtekinthető egy helyen, így gond nélkül és kényelmesen ki tudjuk választani álmaink otthonát.
Ha Szentendrén keres eladó telket, oldalunkon számtalan ajánlatot talál, érdemes átböngésznie őket. Szentendre Pest megyében, a Szentendrei kistérségben található, lélekszáma 26 ezer fő, területe 43,82 kilométer. A város területén már a római korban is éltek, a Duna volt a Római Birodalom keleti határa, a szentendrei Farkasvár pedig az e mentén húzódó védelmi vonal fontos részeként szolgált. A rómaiak emlékét azóta is több utcanév – Őrtorony utca, Római sánc utca, Római temető utca, Római várkert utca – őrzi. Az V. századtól a területen hunok, longobárdok, majd avarok éltek. A honfoglalás korában a mai várost Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán foglalta el. Ezután a vidék a királyok pihenőhelyéül szolgált. A török uralom alatt Szentendre majdnem teljesen elpusztult, felszabadulása után újjáépítették. Az kézműipar fejlődésével szabók, kalaposok, szőnyegkészítők, kárpitosok, kádárok, aranyművesek, kerékgyártók dolgoztak a településen. A természeti adottságokból kifolyólag természetesen hajósok, révészek és hajóvontatók is szép számmal tevékenykedtek itt. A XVIII. században a település a magyarországi szerbek egyházi és kulturális központja volt. Az 1838-as árvíz elpusztította az alacsonyabban fekvő házakat, 1882-ben pedig a virágzó szőlőkultúrának vetett véget a filoxéra. A XIX. század végére a lakosság száma nőtt, és a település városias jellege egyre erősödött, 1872-ben meg is kapta a városi rangot. 1929-ben létrejött a szentendrei művésztelep, ma is számtalan művész él és alkot Szentendrén. A város nevezetességei között érdemes megemlíteni a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, az ismert keramikus munkáit bemutató Kovács Margit Múzeumot vagy a Szentendrei Képtárat.
Reméljük, hogy segítségünkkel Ön is megtalálja meghitt otthonát. Szentendre a rómaiak korában fontos helyszín volt, hiszen itt húzódott a Farkasvár amely az 5. századig állt fent. A rómaiak idejében már utak, vízvezeték, kőház is megtalálható volt a területen. A 12. században Szentendre már említésre kerül az oklevelekben Sanctus Andeas néven és Pilis vármegye egyházi központja volt. 1541 után a törökök ide is betörtek és a város majdnem teljesen a földdel lett egyenlő. 1690-ben érkezett ide III. Arsenije Carnojevics pátriárka és új templomot építettek majd letelepedtek. Szentendrén több templom is megtalálható, melyet belgrádiak, szerémségi csiprováciak, opováciak építettek. A szerb templomok mind a 18. században épültek fel és az akkori Szentendre egy virágzó polgárváros lett, ahol a szőlő és bortermelés valamint az ipar és a kereskedelem is virágkorát élte. A 19. századi tüzek és árvizek szinte teljesen elpusztították Szentendrét. A következő csapás a filoxéra járvány volt, amely a szőlőtermesztést tette teljesen tönkre. Szentendre hanyatlása megindult. A Szentendre határán fekvő mocsaras terület lecsapolásával Dumtsa Jenő megmentette Szentendrét, hiszen így szántóföldekhez jutottak. A szőlők helyére gyümölcsfákat telepítettek. A szerbek kitelepedésével a városba a német és szlovák nemzetiségűek költöztek. A két világháború közötti időszakban alakult ki az iskolarendszer és létrejöttek a polgári iskolák is. Szentendrén ebben az időszakban kőbánya, és több gyár is működött és egészen elterjedt a kertgazdálkodás is. A 2. világháborút követően több híres ember is megfordult Szentendrén. Hamvas Béla, Németh László, akik mind itt írták meg remekműveiket. 1967-ben Szentendre határában elindul a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felépítése és kulturális központként tartják nyílván Pest megyében Szentendrét. A turisták közül egyre többen látogatnak el Szentendrére és keresik fel a műemlék épületeket vagy kedvtelve nézegetik a helyi festők alkotásait a Duna partján.
