A Pest megyei Váci kistérségben található Sződ községben alig laknak többen háromezer embernél, és talán ennek is köszönhető, hogy a hangulatos kisváros szerethető élet alakult ki.
Sződ Budapesttől északra, a fővárostól mintegy harminc kilométerre fekszik a Gödöllői-dombság peremén, valamint a Duna régi árterében.
A főváros felől az 2-es és az M2-es főút felől közelíthető meg, a települést pedig Sződliget, Göd, Csörög és Vácrátót fogja közre. Vonattal a Vác felé tartó vasútvonalon juthatunk el, a Duna mellett pedig kerékpárút fut.
A községet említő első írásos emlék a 13. századból származik, és az oklevelek alapján arra lehet következtetni, hogy Sződ már az államalapítás idején is létezett. A középkorban a terület a Szécsi család birtoka volt, a török portyázást pedig a község is megszenvedte.
Az oszmán uralom idején a város fejlődni kezdett, a Rákóczi-szabadságharc azonban sok más település mellett Sződöt is kivéreztette. Az első világháborút követően megkezdték a villamosítást
A 20. században Sződliget kivált Sződből, és önálló község lett. A rendszerváltás utáni munkanélküliség miatt sokan beköltöztek a fővárosba, és a település legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat és intézményei lettek.
Ma inkább fordítva történik, és a megfizethető áron kínált eladó házak miatt már javarészt Budapestről érkeznek betelepülők, akik szeretik azt, hogy egyszerre van közel, de mégis megfelelő távolságban a főváros zaja és lüktetése. Sződ eladó házai közül könnyedén kiválaszthatjuk a számunkra megfelelőt, és itt megtalálhatják számításait nemcsak a családok, de a fiatalabb generációk is.
A legtöbb itt található eladó ház összkomfortos, ezért nem kell feladnunk semmilyen kényelmet.
Sződ Budapesttől 30 kilométerre, Pest megyében, a Váci kistérségben található. Területe 15,76 négyzetkilométer, lakossága 3300 fő. Ha az agglomerációba költözne, nézze meg az összes ingatlanajánlatunkat Sződön is! A község már a XIII. században létezett, ám ekkor még Szendennek hívták. A XVI. századig a terület a Szécsi család birtoka volt. A török uralom alatt népessége növekedett, és a neve már Sződ volt. A Rákóczi szabadságharc alatt a terület egy része elpusztult. Ezután sokan ide települtek a Felvidékről, így 1728-ban már főként szlovákok lakták. 1736-ban a Grassalkovich család vásárolta meg a birtokot, ebben a korban alakult ki a község mai arca. Mária Terézia uralkodása alatt lakosainak száma jelentősen növekedett. Az első világháborút követően megkezdődött a villamos hálózat kiépítése. A második világháború előtt több szikvízüzem alakult. A település egy része, Sződliget 1950-ben levált, és önálló község lett. A mezőgazdaságon kívül nem sok más munkalehetőség volt itt, így a lakosok a környező településekre jártak dolgozni. Az ingázás a rendszerváltást követően is jellemző maradt. A község nevezetességei közé tartozik a Szalachy-kúria. Szalachy Sándor 1860-ban vásárolt birtokot Sződön, ahol 1872-ben építtette fel a kastélyt. A neoklasszicista stílusú épület később fia, Szalachy Béla huszárfőhadnagy tulajdona lett. Az épületet azóta kívülről felújították. 1945 és 2004 között a kastély egy részében a helyi termelőszövetkezet műhelye működött. Itt található még az egykoron a törökök által épített Török-kút is, mely a XIX. században egy korabeli feljegyzés szerint még az egész falut ellátta vízzel.
