Kezdőlap településwiki Pest megye Üllő

Üllő

115
0

A bő tízezer lakosú Üllő Pest megyében, a Monori kistérségben található. A város Budapest agglomerációjához tartozik, és a Pesti-síkság szélén fekszik.
Üllő a főváros központjától mintegy huszonöt kilométerre terül el, és közel található Vecséshez, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérhez is.
Budapest felől a 400-as főúton (a régi 4-esen) közelíthető meg, de itt van az M5 és M3 autópályákat összekötő 4063-as út is. Vonattal a Nyugati pályaudvarról mintegy harminc perc alatt elérhető, Budapest Kispest végállomásról pedig autóbusz is megy a városba.
A település a nevét Árpád fejedelem Üllő nevű fiáról kapta, aki nagy haditettet hajtott végre a Keleti Frank Birodalom seregei ellen.
Az Üllő környékén folytatott régészeti leletek szerint a környéken már az őskorban is laktak emberek. Az első írásos emléke a tatárjárás utáni időkből származik, a település pedig a török uralom is végig lakott maradt. Fontos kultúrtörténeti pont a város életében, hogy járt itt Petőfi Sándor és Blaha Lujza is, valamint emigrálása előtt egyik utolsó műsoros estéjét itt adta Karády Katalin.
Üllő a városi rangot 2005. július elsején kapta meg, és fontosabb látnivaló a két templom harangja, valamint a honfoglalás emlékezetére készített emlékszobor.
Üllő kedvező helyen fekszik és nem mondható drágának sem, ezért remek lehetőségeket kínál azoknak, akik eladó lakásokat keresnek. A városban több eladó lakás megfelel a legmodernebb igényeknek, és kiváló lehetőséget jelentenek azoknak, akik szeretnének távol lenni a nagyvárostól.

A Pest megyei Monori kistérségben fekvő Üllőben mintegy tízezren laknak. Üllő a főváros központjától mintegy huszonöt kilométerre terül el, és közel van Vecséshez, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérhez.
A Pesti-síkság szélén lévő települést a 400-as úton, vagyis a régi 4-es út elkerülő szakaszán közelíthetjük meg a legkönnyebben, de a közelben halad az M5-ös és az M3-as autópályát összekötő 4063-as út. A Nyugati pályaudvarról vonattal mintegy harminc perc alatt eljuthatunk Üllőre, a közelebb fekvő Budapest Kispest végállomásról pedig autóbusz is megy a városba.
A település a nevét Árpád fejedelem Üllő nevű fiáról kapta, aki nagy haditettet hajtott végre a Keleti Frank Birodalom seregei ellen. Üllő és több más testvére elhunyt a hadjáratban, azonban hősiessége és neve fennmaradt.Az Üllő környékén folytatott régészeti leletek szerint már az őskorban is laktak embereka környéken. Az első írásos emléke a tatárjárás utáni időkből származik, a település pedig a török uralom is végig lakott maradt. A város életében jelentős dolog, hogy itt adta utolsó műsoros estjét Karády Katalin, mielőtt emigrált volna az országból, valamint az is, hogy járt itt Petőfi Sándor és Blaha Lujza is.
A városi rangot Üllő 2005-ben kapta meg. Nevezetesség és fontosabb látnivaló a két templom harangja, valamint a honfoglalás emlékezetére készített emlékszobor.
Kedvező fekvése ellenére az eladó házak értéke nem mondható drágának Üllőn városában. Az errefelé eladó ház után kutatók megtalálhatják számításaikat Üllőn, ahova könnyű eljutni, viszont még könnyebb ottmaradni és beleszeretni. Ajánlott azoknak, akik olcsó eladó házat keresnek és a vidéki nyugalomra vágynak családdal vagy baráttal, barátnővel.

Üllő Pest megyében, a Monori kistérségben, a Pesti-síkság szélén fekszik. Területe 48 négyzetkilométer, lakossága 11 ezer fő. Mindössze 25 kilométerre fekszik Budapesttől, így ha szívesen kiköltöznénk a fővárosból, de munkánk továbbra is oda köt, nézzük meg az összes üllői ingatlanajánlatot, biztosan találunk köztük nekünk tetszőt. A város neve személynévi eredetű, Árpád fejedelem harmadik legidősebb fiától származik. A területen már az őskorban éltek emberek. A honfoglalás idején is használták, a régészek egy temető nyomaira bukkantak itt. 1252-ben elhagyott pusztaként említik, 1289-ben viszont már újra lakott volt. A XVI. században Üllő törvénykezési székhely volt. A török uralom végén a település lakatlanná vált, de gyorsan újra benépesült. A lakosság gabona- és szőlőtermesztéssel, sertés-, és birkatenyésztéssel és méhészkedéssel foglalkozott. Több helyi férfi részt vett a Rákóczi szabadságharcban, melyet követően a népesség száma növekedésnek indult. 1847-ben kiépült az Üllőn is áthaladó Pest–Szolnok-vasútvonal. 1862-től fellendült a zöldségtermesztés, a terményt pesti piacokon adták el. A XX. század elején létrejöttek az első helyi polgári egyesületek, önképző körök. Üllőt az első és a második világháborúban is jelentős pusztítások érték. 1949-ben emigrációja előtt itt tartotta egyik utolsó előadóestjét Karády Katalin színésznő. A XXI. század elején a település északnyugati részén számtalan fontos gazdasági és kereskedelmi övezet épült ki. Üllő 2005-ben városi rangot kapott. 2007-ban egy nemzetközi méretű küzdőtérrel rendelkező, többfunkciós sportcsarnok épült itt. A város látványosságai közé tartozik a honfoglalási emlékszobor, valamint két templomi harang.

Előző cikkTörökbálint
Következő cikkVác

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét