Kezdőlap településwiki Pest megye Visegrád

Visegrád

33
0

Az alig kétezer lakosú Visegrád Magyarország legkisebb, ugyanakkor legrégibb városa, amely igazi kuriózuma nem pusztán a Szentendrei kistérségnek, hanem az egész Dunakanyarnak és az országnak is. A város népszerű kirándulóhely, és kiemelkedő régészeti szerepet tölt be hazánk történelmében.
Visegrád Pest megye északi részén, a Duna jobb partján, a Dunakanyar egyik legszebb pontján fekszik. Távolsága a fővárostól mintegy harminc kilométer, Budapesttől a 11-es főúton negyvenkét kilométert kell megtennie annak, aki autóval vagy autóbusszal szeretne eljutni a Visegrádi-hegység koszorújában fekvő településre.
Visegrád története egészen az őskorba nyúlik vissza, és már a római korból is találtak már itt lelőhelyeket. A magyar királyok korában fontos pontja volt az országnak, de az igazi fénykorát az Anjou-királyok idején élte a 328 méter magas Várhegyen található királyi vár.
Politikai szerepe is van: a város nevét viseli Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország vezető politikusainak találkozója.
A 13. századi Fellegvár mellett fontos látnivaló még a 4. századból való római erőd, a 13. századi Salamon-torony (azaz az Alsóvár), a katolikus templom, Visegrád-Lepencei Strandfürdő, illetve a Pálfy-kastély.
Visegrád és környéke kedvelt kirándulóhely, ezért szinte mindegyik évszakban sokan keresik fel a környéket, vagy jönnek át a Duna bal partjáról (többek között Nagymarosról).
Mivel kiemelt turisztikai szereppel bír, az összes ingatlan ára drágább a megszokottnál, ugyanakkor kiváló befektetési lehetőséget kínálnak annak, aki házat venne a környéken. Legyen szó családi házról, telekről, ezek megtekinthetőek egy helyen.

Ha szívesen lakna a Dunakanyarban, gyönyörű természeti környezetben, keressen eladó házat Visegrádon! A város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre, a Szentendrei kistérségben található. Területe 33,27 négyzetkilométer, lakossága 1864 fő. A város neve magas várat jelent. Visegrád mai területén már az újkőkorban is laktak. Rómaiak, kelták, germánok, avarok éltek itt. A honfoglalás korában Árpád testvérének, Kurszánnak a szállása volt ezen a területen. A vár építését 1250-ben kezdte el IV. Béla, a királyi palotáét pedig 1320-ban Károly Róbert. 1335-ben itt kapott helyet a híres visegrádi királytalálkozó, melyen Károly Róbert magyar király, Károly morva őrgróf, Wittelsbach Henrik bajor herceg, János cseh király, Rudolf szász herceg és Kázmér lengyel király vett részt. A XV. században Mátyás király nagyszabású építkezésekbe kezdett a városban. A török időkben azonban a település szinte teljesen elpusztult, és csak a XVIII. században kezdődött meg újbóli fellendülése. A dunai gőzhajózás megindulásával a terület népszerű kirándulóhellyé vált. 2000-ben Visegrád városi rangot kapott. Ma is rengeteg turista utazik el ide, a viszonylag alacsony lakosságú településen mintegy 300 ezer látogató fordul meg évente. A város nevezetességei közé tartozik a Fellegvár, a Királyi Palota, a Salamon-torony, a Pálfy-kastély, a Görgey-ház vagy a Mátyás Király Múzeum. A természetkedvelők tehetnek egy túrát a Pilisben, és láthatnak gímszarvast, őzet, vaddisznót, muflont, rókát és vadmacskát is. Mátyás király korában még bölény, farkas, medve és hiúz is élt itt, velük ma már nem találkozhatunk.

Előző cikkVecsés
Következő cikkZebegény

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét