Az alig kétezer lakosú Visegrád Magyarország legkisebb, ugyanakkor legrégibb városa, amely igazi kuriózuma nem pusztán a Szentendrei kistérségnek, hanem az egész Dunakanyarnak és az országnak is. A város népszerű kirándulóhely, és kiemelkedő régészeti szerepet tölt be hazánk történelmében.
Visegrád Pest megye északi részén, a Duna jobb partján, a Dunakanyar egyik legszebb pontján fekszik. Távolsága a fővárostól mintegy harminc kilométer, Budapesttől a 11-es főúton negyvenkét kilométert kell megtennie annak, aki autóval vagy autóbusszal szeretne eljutni a Visegrádi-hegység koszorújában fekvő településre.
Visegrád története egészen az őskorba nyúlik vissza, és már a római korból is találtak már itt lelőhelyeket. A magyar királyok korában fontos pontja volt az országnak, de az igazi fénykorát az Anjou-királyok idején élte a 328 méter magas Várhegyen található királyi vár.
Politikai szerepe is van: a város nevét viseli Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország vezető politikusainak találkozója.
A 13. századi Fellegvár mellett fontos látnivaló még a 4. századból való római erőd, a 13. századi Salamon-torony (azaz az Alsóvár), a katolikus templom, Visegrád-Lepencei Strandfürdő, illetve a Pálfy-kastély.
Visegrád és környéke kedvelt kirándulóhely, ezért szinte mindegyik évszakban sokan keresik fel a környéket, vagy jönnek át a Duna bal partjáról (többek között Nagymarosról).
Mivel kiemelt turisztikai szereppel bír, az összes ingatlan ára drágább a megszokottnál, ugyanakkor kiváló befektetési lehetőséget kínálnak annak, aki házat venne a környéken. Legyen szó családi házról, telekről, ezek megtekinthetőek egy helyen.
Ha szívesen lakna a Dunakanyarban, gyönyörű természeti környezetben, keressen eladó házat Visegrádon! A város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre, a Szentendrei kistérségben található. Területe 33,27 négyzetkilométer, lakossága 1864 fő. A város neve magas várat jelent. Visegrád mai területén már az újkőkorban is laktak. Rómaiak, kelták, germánok, avarok éltek itt. A honfoglalás korában Árpád testvérének, Kurszánnak a szállása volt ezen a területen. A vár építését 1250-ben kezdte el IV. Béla, a királyi palotáét pedig 1320-ban Károly Róbert. 1335-ben itt kapott helyet a híres visegrádi királytalálkozó, melyen Károly Róbert magyar király, Károly morva őrgróf, Wittelsbach Henrik bajor herceg, János cseh király, Rudolf szász herceg és Kázmér lengyel király vett részt. A XV. században Mátyás király nagyszabású építkezésekbe kezdett a városban. A török időkben azonban a település szinte teljesen elpusztult, és csak a XVIII. században kezdődött meg újbóli fellendülése. A dunai gőzhajózás megindulásával a terület népszerű kirándulóhellyé vált. 2000-ben Visegrád városi rangot kapott. Ma is rengeteg turista utazik el ide, a viszonylag alacsony lakosságú településen mintegy 300 ezer látogató fordul meg évente. A város nevezetességei közé tartozik a Fellegvár, a Királyi Palota, a Salamon-torony, a Pálfy-kastély, a Görgey-ház vagy a Mátyás Király Múzeum. A természetkedvelők tehetnek egy túrát a Pilisben, és láthatnak gímszarvast, őzet, vaddisznót, muflont, rókát és vadmacskát is. Mátyás király korában még bölény, farkas, medve és hiúz is élt itt, velük ma már nem találkozhatunk.
