Tolna megye székhelye Szekszárd. A megye a Dunántúl középső része, a Duna jobb oldalán terül el. A megye területe 3.703 négyzetkilométer, lakóinak száma: 233.650 fő. Folyói a Duna, a Kapos és a Sió. A Sió – aminek vizét még a Kapos is gyarapítja – és a Duna közti terület Mezőföld. Ez a térség helyenként vastag lösztakaróval van borítva, másutt homok-fennsík. A dombvidék legmagasabb része a Dobogó (593 m). A Duna Dunaföldvártól Bátáig a megye határa. Ásványkincsekben szegény, egyedül Nagymányok környékén bányásznak szenet. Az erdőségek aránya alacsonyabb az átlagosnál, a dombvidék talajai miatt inkább a szántóföldi gazdálkodás került előtérbe. Turisztikai szempontból fő vonzerő a Duna, az erdőségek, a népművészet és a szekszárdi dombság borvidéke. A Gemenci erdő országos hírű vadrezervátum. Gímszarvasai ugyanúgy világhírűek, mint a gyulaji rezervátum dámvad-állománya. Városai: Bátaszék, Dombóvár, Simontornya, Nagymányok, Gyönk, Bonyhád, Paks, Tamási, Balatonföldvár és Tolna. Pakson áll az ország egyetlen atomerőműve, amely az ország villamos energiájának felét biztosítja. Turisztikai szempontból említésre méltó a dunaföldvári Gunaras gyógyfürdő, fürdőtelep. Gyógyvize mozgásszervi betegségek, gyomor-, bél-, és epebántalmak, nőgyógyászat, fogíny- és szájbetegségek kezelésére alkalmas. Felkeresik légzőszervi, szív- és érrendszeri, bőrgyógyászati betegek is. A megyeszékhely – Szekszárd – az ország legkevesebb lakosú városa, Tatabánya és Eger után a területe is a legkisebb. Területe 96 négyzetkilométer, lakóinak száma: 33.720 fő. Neve egyes feltételezések szerint I. Béla nevére utal, aki barna bőrű és kopasz volt. Ezek akkori megnevezése: szög és szár. Ebből alakították ki a Szekszárdot. A Dunántúl délkeleti részén, a Duna jobb partjától 15 kilométerre található. Eredetileg a Duna árterületétől nyugatra, a magasabb részre épült, ma is ez a város központi része. A lakótelepek, lakónegyedek a mélyebb szinteken lettek kialakítva, észak-dél irányban hosszan elnyújtva. Szekszárdot borvárosnak is hívják, mintegy 4.500 borospincével. Ez a szekszárdi borvidék központja. Az itt előállított borfajták: Bíbor kadarka, Blauberger, Cabernet franc, Cabernet savignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt, és egyéb kékszőlő. A város vendéglátását, idegenforgalmát, turisztikai érdeklődését ez határozza meg. A helyben megtermelt borokat az egész városban és városkörnyéken a szépen kialakított vendéglátó egységek árusítják. Ezek az egységek a nagy érdeklődésre való tekintettel direkt erre vannak berendezkedve. Szálláshelyekkel, fogadókkal ellátottak. Szinte kínálják magukat az ide látogatóknak. Megközelítési lehetősége autóval az M-6-os autópálya, Budapest és Pécs között a 6-os főútról, Szeged irányából az 55 és 56-os közúton. Vonattal a MÁV 46-os vonalán a Sárbogárd – Szekszárd – Bátaszék szakaszon érhető el. Vasútállomása korszerűen kiépített. Két busz-pályaudvara van: a Pollach Mihály utcában és a Tesco áruháznál. A városban és a városrészek között csak autóbuszok járnak. Az országban egyedülállóan itt növekszik a legnagyobb mértékben a busszal utazók száma.
Gazdasági életében az ipar jelentéktelen, inkább a mezőgazdaság képezi a város megélhetését. Talajadottsága a mezőgazdasági termelésre, ezen belül is leginkább a szőlőtermelésre alkalmas. Persze a szőlőtermelésen kívül más növénytermesztéssel is foglalkoznak, hiszen ez képezi a megélhetést. Országos szinten leginkább borvárosként emlegetik, ami nem csoda, hiszen Szekszárd a borvidék központja, mintegy 4.500 borpincével. Borfajtái nemcsak országos, de világhírűek. A városkörnyék és a megye megélhetését legnagyobbrészt a bortermelés biztosítja. Ebből alakult ki a magas színvonalú vendéglátás, hiszen a bor utáni érdeklődés, borkóstolás megköveteli az igényes vendéglátást. A város környékén 20-30-ra tehető a borházak, borpincék nagyüzemi termelése. Ezek a bortermelések saját értékesítéssel, szállással, panziókkal várják az idelátogatókat. Ezeken kívül a város is tele van porpincékkel, borkóstolókkal, Szekszárdon nincs olyan vendéglátó egység, ahol ne lehetne szekszárdi bort kapni. De a város fejlődése nemcsak a bortermelést jelenti. Sok múzeum található itt, ezekből talán a legjelentősebb a Babits Mihály Múzeum, a Mézeskalács Múzeum, a Babits Emlékház, a Liszt Ferenc emlékkiállítás és a Hímzés Múzeum. A Művelődési Ház is Babits Mihály nevét viseli. A Múzeumok mellett a Német színház szórakoztatja a város és a megye közönségét, nem kis megelégedésre. Művelődési házai és filmszínházai is látogatottak. A lakosság kulturális igénye számottevő. Fel nem lehet sorolni, mennyi nevezetes épület, oszlop, szobor, templom, park található a város egész területén. Aki a kultúra igénye szerint látogatja a várost, nem is gondolja, mennyire elképesztően sok ilyent talál. Jelentősebb épületei talán a Garay téren, a város központjában vannak, itt van Garay János szülőháza is, melyen emléktábla van elhelyezve. Említésre méltó az Evangélikus Templom, a Belvárosi Katolikus Templom, a régi Megyeháza, a Püspöki apátság, a Luther tér. Garay János szobra is itt áll, sőt róla pincét és éttermet is neveztek el. A Balassa János Kórház és Rendelőintézet a város megyei kórháza. Korszerűsége, jó felszereltsége az egész megye egészségügyi feladatait megoldja. Az egészségügy minden területén létezik osztály a kórházban. Ezen kívül 14 felnőtt körzeti orvosi rendelő üzemel, ami a járó betegellátást messzemenően megoldja. Nyolc gyermek körzeti és két iskola-egészségügyirendelő is üzemel. A fogászati ellátást két felnőtt és vegyes, valamint három ifjúsági fogorvosi rendelő biztosítja. Felsőoktatási intézménye a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kara. Az épület előtt Illyés Gyula szobra áll. Négy középiskola és gimnázium készíti fel a tanulókat ebbe az intézménybe. Az általános iskolák száma sem több mint az előbbi középfokúaké. Most van tervben a városi bölcsőde férőhelybővítése (25 fővel). Óvodái Waldorf óvodák, az egyik Szekszárdon, a másik Tamásiban. Közlekedési szempontból vonattal, autóbusszal egyaránt megközelíthető, minden igényt kielégítő a város fogadó-képessége ezekből a szempontokból. Keresse fel ezt a gyönyörű borvidéket, és érezze jól magát!
Az M-6-os autópályán, Budapest és Pécs között a 6-os, Szeged felől az 55, 56-os főúton közelíthető meg. Vonattal a MÁV 46-os számú vonalán érhető el. Távolsági buszközlekedése országos viszonylatban a legjobbak között van.
A helyi közlekedés teljes mértékben busszal bonyolódik. Országos szinten a helyi buszt használók száma itt emelkedik a legnagyobb mértékben. Két pályaudvara van: A Pollach Mihály utcai és a TESCO. Az 1794-es tűzvész után a 19. században indult újra fejlődésnek. Ekkor épültek fel a város jelentős épületei: a Városháza, a Megyeháza, a Kórház és a Nagytemplom. A városban 9 múzeum található, mindegyik magas színvonalon mutatja be a kiállítások anyagát és a magángyűjteményeket. A nagyon sok látnivaló közül talán a leginkább említésre méltó a Luther tér, ahol az Evangélikus templom és a Millenniumi kapu 2000 is található, a Szent István tér, a Garay tér – Garay János szobrával, akiről pincét és éttermet is elneveztek. A Béla király tér, amit városszerte inkább csak Béla térként emlegetnek. A Gyűrűkert, a Borkút. A Mohácsi vész emléktáblája és a Bencés apátság megyeháza udvarán. A Kálvária kilátó a Bartina hegyen. A várost megszámlálhatatlan szobor és emlékmű díszíti. Felsorolásuk reménytelen, ezért inkább érdemes felkeresni és személyesen megtekinteni!
A város legnagyobb eseménye a minden év szeptemberében megrendezett Szüreti fesztivál. A Szüreti Napok igazi összművészeti alakítás. Négy napon keresztül különböző kiállításokkal, koncertekkel, kézműves vásárral várják az érdeklődőket. Hagyományőrző tájegységi ételeket kínálnak utcai borkóstolással egybekötve. A rendezvény legimpozánsabb része a szüreti felvonulás. A Gemenc vidéke és a Dunántúli dombság igen sok turistát is vonz a környékre. A szekszárdi borkultúra világhírű és számtalan borpince, borászat található meg a környéken. A Szekszárd név először 1015-ben kerül elő, amikor Szent István alapító levelet ír a pécsváradi apátságnak. A tatárjárás majdnem teljesen elpusztította a várost, ám 1485-ben már mezővárosi rangot kapott. Évente már 5 vásárt tarthatott, ahová egészen Pozsonyból is érkeztek kereskedők. Később elnyerte a város a nagyközség, majd a rendezett tanácsú város címet és folyamatosan fejlődött. A 18. században vált megyeszékhellyé és folyamatosan alakultak meg a céhek és a város címert is kapott. Az 1794-es tűzvész nagy károkat okozott a városnak, de a fejlődés a 19 században újra beindult. Számtalan középület épült ebben az időben és a német lakosság lassan teljesen elmagyarosodott. Szekszárd területén a kereskedelem soha nem volt jelentős, leginkább a szőlő- és bortermelés volt jellemző rá. Az elmúlt években sajnos lakossága folyamatosan csökken. A város felsőoktatását a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kara képezi. A bölcsődék itt úgy működnek, hogy közben a szociális intézetek, és az öregek napközi otthonai lakóinak ellátását is biztosítják. Óvodával, általános iskolával is ellátott a város. Középfokú oktatási intézményei a többi város színvonalán működnek. A szórakozást, művelődést a Német Színház biztosítja. Mellette hasonló rendezvények színhelye a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza. A Családbarát strand és Élményfürdő (7 medencével, óriási csúszdákkal, hatalmas zöldövezettel) szintén a szórakozást, pihenést segíti elő. A Tolna megyei Balassa János Kórház nemcsak a megyeszékhely, de a megye lakossága betegeinek fogadására is maximális felszereltséggel van felkészülve. Szekszárdot nemcsak a borváros jelleg, de a természeti szépségek miatt is érdemes megtekinteni!
Vonattal a MÁV 46-os vasútvonalán érhetjük el, Budapestről és több más vidéki városból pedig távolsági autóbuszok járnak Szekszárd felé. A helyi közlekedés is jól kiépültnek számít: Szekszárdnak két buszpályaudvara van, átszállással mindenhonnan mindenhova el lehet jutni, és kiváló utastájékoztató segíti az eligazodást.
A városban rengeteg a látnivaló: a Belvárosban több csodás tér és utcácska kiváló a hosszú sétákra. Szekszárdon rengeteg csodás templomot, kápolnát is meglátogathatunk, a Kálvária kilátóról csodás panoráma tárul elénk, és több múzeumot, valamint rendezvényt is meglátogathatunk.
A továbbtanulásban a különböző iskolák és szakiskolák mellett a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kara is segíti a fiatal növendékeket.
Szekszárdot sok dolog teszi közkedvelt, szeretett várossá: sok más mellett élhetősége és családias hangulata is közrejátszik abban, hogy többen keresik az itteni lehetőségeket. A kínált összes eladó ingatlan összkomfortos vagy komfortos, legyen szó családi házról vagy lakásról. Kedves és családias házak, valamint kényelmes eladó lakások várnak azokra, akik kíváncsiak a városban található összes ingatlanra.
A város első írásos említése 1015-ből származik. I. Béla király 1061-ben bencés apátságot alapított itt. Fia, Szent László ma a város védőszentje. A tatárjárás nagy pusztítást hagyott maga után a környéken, de lassan megindultak az újjáépítések. A település 1485-ban kapott mezővárosi rangot. 1543-ban foglalták el a törökök, a hódoltság ideje alatt sok épülete elpusztult. A XVIII. században Szekszárd megyeszékhellyé vált. A század végén tűzvész tarolta le a vidéket, de az újjáépítések után a város tovább fejlődött. A XIX. században számos fontos intézmény létesült itt, templomok, városháza és kórház. A lakosság nagy része főként szőlőtermesztéssel és kézműiparral foglalkozott. 1905-ben Szekszárd rendezett tanácsú város, 1994-ben pedig megyei jogú város lett. A település nevezetességei közé tartozik Babits Mihály szülőháza, a Mézeskalács Múzeum, a holokauszt-emlékmű vagy a város legrégebbi szobra, a Szentháromság-szobor. Szekszárdot legkönnyebben az M6-os autópályán közelíthetjük meg, vonattal pedig a Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék-vonalon utazhatunk el ide. A városban buszközlekedés működik, egy átszállással a település szinte bármely pontjára eljuthatunk.
