Kiskunfélegyháza

Engedje meg, hogy néhány mondatban bemutassuk Önnek a várost: Bács-Kiskun megye egyik városa Kiskunfélegyháza. A Duna-Tisza közi homokhátság középső részén helyezkedik el. Területe 256 négyzetkilométer. Lakóinak száma 30.300 fő. Így is a megye 3. legnagyobb városa. Sokáig abban a köztudatban volt a magyarság, hogy Petőfi Sándor szülővárosa, de a mostani hivatalos álláspont szerint nem itt született. Gyerekkorát töltötte ebben a városban, és „félegyházinak” érezte és vallotta magát. A várost Petőfi és Móra városának is nevezik. A fővárostól alig 100 km a távolság. Az 5-ös főútvonal és az M-5-ös autópálya érinti. Vasúton a Budapest-Szeged vonalon lehet megközelíteni a várost. Országszerte jelentős iskolavárosnak ismerik el. Ugyan csak 5 általános iskolával rendelkezik, de ezek a legújabb technikával oktatják a tanulókat. Több gimnáziuma és szakközépiskolája van, melyek közül e legjelentősebb a Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, melynek kollégiuma is van. Ugyanilyen jelentőséggel bír a Móra Ferenc Gimnázium. Középiskolái még: a Kossuth Lajos Szakközép- és Szakiskola, a Mezőgazdasági-, és a Közgazdasági Szakközépiskola, valamint a Constantinum Katolikus Gimnázium. A város nemcsak az iskolák miatt ismert, de a rendezvényeknek, fesztiváloknak is teret szentel. Említésre méltóak a Kiskun Napok, a Gasztronómiai Fesztivál, a Libafesztivál, a kiskunfélegyházi Zöld Nap, valamint a Reptéri Fesztivál. A fesztivál iránt az egész környéken nagy az érdeklődés. A város gyógyvizes strandja és uszodája reumatikus betegségek gyógyítására alkalmas. Hét medence üzemel, és nagyon sok gyógyítási eljárást alkalmaznak. A fürdő vendéglátói ellátottsága sem hagy kívánnivalót maga után. Az ide érkezők minden igényét igyekeznek kielégíteni. A településen számos eladó ingatlan közül válogathat az Ingatlanegy.hu oldalain.

Ismeri már a várost? Esetleg most szeretne ide költözni? Eladó családi házakat keres? Kiskunfélegyháza Bács-Kiskun megye harmadik legnagyobb népességű városa. A várost ősidők óta a kereskedelem emelte a többi kiskun település fölé. Tizenhárom elkülönült városrésze van, de ezen kívül még hat külterületi városrész is tartozik Kiskunfélegyházához. Ipara jelentős. Legfontosabb feldolgozási ágak ezen belül a baromfitenyésztés, cipőipar, élelmiszeripar, gépgyártás, húsfeldolgozás, műanyagipar, tejipar és a zöldségtermesztés. A lakosság munkalehetőségét ezek az iparágak szinte teljesen kielégítik. Sok cég foglalkozik termelői tevékenységgel. Mindezen tevékenységekből hatalmas szuper- és hipermarketek széles skálája alakult ki a városban, ami nagyon sok vásárlót, látogatót vonz. Ezek eléréséhez alakították ki a helyi buszjáratokat. Szállodák, éttermek és szálláshelyek is bőven állnak az ide látogatók rendelkezésére, mert a közelben van Bugac, a Híres Kiskunmajsai fürdő, a Tőserdő és Tősfürdő, Ópusztaszer, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park. A lakosság maszek alapon is felkészült a turizmusra, a vendégfogadásra, mert egyre többen keresik fel a Városi Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központot, amely nemrégen lett teljesen korszerűsítve. Itt szálláshely, étkezés, teljes ellátás, és persze az igazi magyar vendégszeretet várja a kikapcsolódni vágyókat. Az M-5-ös autópálya Budapest felé vezető szakaszán áll a 162 méter magas URH-torony. Ezt jelenleg az Antenna Hungária üzemelteti. Városi TV-csatornája a Trió TV (Félegyházi TV), és két rádió-állomása (Sirius és Rádió Smile) szórakoztatja és értesíti a város ér környéke lakosságát a helyi eseményekről. A városban mintegy harmincnyolc különböző szobor látható. Említésre méltó, hogy ezek közöl kettő Móra Ferenc, három Petőfi Sándor szobor.

Amennyiben egy kedves mezőgazdasági városkában kíván letelepedni, és eladó lakások után érdeklődk, úgy Kiskunfélegyháza kiváló választásnak bizonyulhat. 1239-ben IV. Béla király telepítette le itt a kunokat és IV. László királytól kiváltságokat is kaptak katonai szolgálatuk fejében. Félegyháza környékén éltek az Alföld magyarok, akik időközben telepedtek le. „Feledhaz” néven legelőször 1389-ben említik egy királyi oklevélben. Zsigmond király a települést feleségének Borbálának adományozta. Az 1526-os török megszállás után közel 200 évig teljesen lakatlanná vált a település. A törökök távozásával a teleépülés a Német Lovagrend birtokába került és 1743-ban megindult a benépesítés. A település lakói a tulajdon szabad bírhatását, a személyes szabadságot és folyamatos fejlődést tudhattak magukénak. Ez annyira vonzotta az akkori népet, hogy egyre többen települtek be. 1753-ban 8 kiskun település és 34 puszta igazgatási központja lett. 1774-ben megkapta a mezővárosi rangot is és 1774-től 4 országos vásár megtartását is engedélyezték a település számára. A város igen gyors fejlődésnek indult és a külterjes állattartás volt a helyiségre a jellemző. Fejlődött a kereskedelem és a malmok is igen sűrűn őrölték a gabonát, valamint a céhes ipar is fejlődésnek indult. 1772-ben megépült a kereskedőház és a mészárszék is. A település városias jellegét a paraszt-polgári házak kúria jellege, valamint a díszes emeletes házak adták meg. 1876-ban Félegyháza járási székhely maradt és a kerület beolvadt a vármegyékbe. A századfordulón Félegyháza iskolavárossá nőtte ki magát és a villanymalmok valamint a pénzintézetek is sorra nyitották meg kapuikat. 1949 után elkezdődött a lakótelepek építése is és az egészségügyi ellátás köre is bővült.

Leave A Reply

Your email address will not be published.

This website uses cookies to improve your experience. We'll assume you're ok with this, but you can opt-out if you wish. Accept Read More

Privacy & Cookies Policy