Baja Kecskemét után a megye második legnagyobb városa. A Duna árterének peremén épült fontos átkelőhely. Azon túl, hogy jelentős forgalmat bonyolít a Dunán más tekintetben is közlekedési csomópontnak tekinthető. A Duna bal partján fekszik, a Mohácsi szigettel szemben, Budapesttől délre, 167 kilométerre. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán. Hazánk két legnagyobb tájegységét, az Alföldet és a Dunántúlt köti össze, az ország legfontosabb déli kikötője. A dunai hidat 1909-ben építették. Területe 177 négyzetkilométer, lakosság 37.500 fő, akik többsége (95 %) magyar. Amennyiben Kecskemét felöl szeretné a települést megközelíteni, akkor az 51-es úton tudja azt elérni. Ha Budapestről érkezik, akkor az 51-esen kell haladnia, az 55-ös út pedig Szeged és Bátaszék felől az teszi megközelíthetővé a várost. A város helyi közlekedését a Bács Volán Zrt. bonyolítja. Tizenegy járatot üzemeltetnek, ami teljes mértékben megoldja a város buszközlekedését. A földrajzi helyzetből adódóan a város megélhetésének jelentős alapja a halászat. Nincs az országban ember, aki ne hallott volna a „bajai halászlé”-ről. A halászat a lakosság megélhetésének jelentős része, ami úgy alakult ki, hogy nagyon nagy igény mutatkozott rá. A Duna-parton egymást érik a halászcsárdák, a különböző vendéglátóhelyek, a halpiacok. Nemcsak az éttermek, hanem a különböző maszek panziók is ezzel foglalkoznak, és számtalan módját találták meg a minél változatosabb halételek elkészítésének. Az ide látogatók, – akik pár napot itt is töltenek -, megtalálják számításukat a szórakozás szempontjából. Számtalan sportolási lehetőség van a városban: labdarúgás, kosárlabda, röplabda, vízilabda, asztalitenisz, sakk, stb. A Duna jelenléte kialakította az úszók és az evezősök kiváló eredményeit, mellyel a város büszkélkedhet.
Mielőtt megtekinti oldalunkon az eladó bajai ingatlanokat, néhány gondolattal szeretnénk ismertetni a város legfontosabb ismertetőjegyeit: Magyarország legfontosabb déli átkelőhelye a Duna bal partján Baja. Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa. Területe 177 négyzetkilométer, 37.500 lakossal. A városnak 19 kistérségi települése van. A két nagy tájegységet, az Alföldet és a Dunántúlt választja el, illetve köti össze. A legforgalmasabb, és a legszebb látvánnyal bíró átkelőhely a Dunán. A város lakosságának életmódja ezekre a körülményekre alapozódik. Legnagyobbrészt a halászatból élnek. A megélhetés jelentős részét a Duna halállománya biztosítja az itt lakók számára. Ennek megfelelően alakult ki a város vendéglátása, vendégfogadása, idegenforgalma. Nagyon nagy kereslet mutatkozik a művészi szintre emelt halászlé-főző tudomány iránt. Nincs olyan látogató, aki nem hagyja el a várost anélkül, hogy nem kóstolja meg a híres bajai halászlét. Persze az idelátogató a város jelentős nevezetességeivel is megismerkedhet. Érdemes megnézni a Türr István Múzeumot, a Nagy István Képtárat, a Kálvária Kápolnát, a Bajai Zsinagógát, a Bunyevác Emlékházat, a Szent István szobrot, a belvárosban: a Szent Péter és Szent Pál templomot. Említésre méltó látványosság a Szentháromság tér a Sugovica folyóval, a Városházával és a Szentháromság szoborral. A város oktatási centrum 15 éve kialakított akkreditált felnőttoktatási intézménnyel. Bölcsődei, óvodai, általános iskolai ellátottsága is megfelelő. Szakközépiskolái és gimnáziumai az Eötvös József Főiskola hallgatóit készítik fel a továbbtanulásra. A színházi érdeklődést leginkább a Musical Színház és a Bajai Fiatalok Színháza elégíti ki. 1968 óta a Duna-menti Folklórfesztivál egyik jelentős színhelye. Baját a festői látvány miatt érdemes felkeresni, amit a Dunáról elénk táruló kép nyújt a két nagy magyar tájegység között.
Baján szeretne eladó lakást vásárolni? Esetleg bajai családi házak érdekelnék? Vágyik Ön is az itt virágzó életre, a rengeteg vásárra és a folyamatos fesztiválhangulatra? Esetleg eladó lakást vagy családi házat vásárolna a településen? Ha tényleg egy kellemes hangulatú városban szeretne élni, akkor Baja bizony jó megoldásnak bizonyulhat. Baja már az őskorban is lakott helynek számított és sokakat vonzott már akkor is, hiszen a Duna mellett elhelyezkedő terület gazdag volt a legelőkben és az erdőkben is.A honfoglalás utáni időkben már igen fontos átkelőhely volt és a törökök idején itt egy erődítmény és egy óriási kikötő is állt. A 18. és 19. század környékén forgalmas kereskedelmi központtá vált az Alföldön. Baja első elismert birtokosai a Bajai család tagjai voltak ezt egy 1323-ból származó oklevél is bizonyítja. A török hódoltság idején a város teljesen elnéptelenedett és a 17. században beköltöző nagyszámú horvát és szerb lakosoknak köszönhetően indult újra virágzásnak. Az 1686-os felszabadulás után a kincstár tulajdonába került a teljes település. I. Lipót császár 1696. december 4-én kamarai mezővárossá nyilvánította Baját. A város legutolsó földesura Zichy Ferraris Félix volt, akitől 1862-ben sikerült a városnak megszabadulnia. A kereskedelem a 18.-19. században nagymértékben fellendül és a vízi szállítás is fejlődésnek indul. 1873-tól vált várossá és 1990-től Baja Város Önkormányzata már önállóan gondoskodik a városról. Bajai albérletek közül is széles választékot talál oldalunkon.
