Pestszentlőrinc-Pestszentimre 38,6 négyzetkilométeres területével Budapest negyedik legnagyobb, 93 ezres lakosságával pedig a hatodik legnépesebb kerülete. Északon a X. és a XVII., délen a XXIII., nyugaton pedig a XIX. kerület határolja. Keleti oldalán húzódik Budapest határa. Ismertebb városrészei Ferihegy vagy a Havanna lakótelep. A kerület két önálló település, Pestszentlőrinc és Pestszentimre egyesülésével keletkezett. Főként lakóövezetként funkcionál, csak néhány ipari létesítmény található itt, így ideális azok számára, akik leginkább a csendes környezetet, a nyugalmat és a természet közelségét tartják szem előtt, amikor az eladó lakások között keresgélnek. A mai Pestszentlőrinc már a vaskor óta lakott. Honfoglalás kori emlékeket is találtak a területen, mely a kora középkorban királyi birtok volt. A XVIII. században majorsági központ létesült itt, Ferihegyen, a mai repülőtér helyén pedig egy szőlőfajta-gyűjtemény. A XIX. században eleinte elsősorban lakó- és nyaralóövezet volt, majd több gyár is létesült itt, mely az ipar fellendülését hozta magával. A két világháború közti időszakban népessége jelentősen megnövekedett. Pestszentimre 1930-ban vált önálló községgé, majd 1950-ben egyesítették Pestszentlőrinccel, így együtt alkotják a mai XVIII. kerületet, ahonnan számos eladó ingatlan ajánlatot találhat oldalunkon. Itt található többek közt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelzője. A kerületben 28 óvoda, 21 általános iskola, 6 középiskola és 3 könyvtár működik. A sportszeretőket több uszoda, teniszpálya, kerékpáros akadálypálya, műfüves sípálya és két sportcsarnok várja.
Budapest XVIII. kerülete, Pestszentlőrinc-Pestszentimre elsősorban lakóövezetként szolgál, így ideális hely lehet azok számára, akik nem bírják a belváros zaját, ezért egy csendes, nyugodt környéken keresnek eladó házat vagy lakást. A kerület 1950-ban alakult ki a két korábbi önálló település, Pestszentlőrinc és Pestszentimre összevonásával. Budapest negyedik legnagyobb kerülete, területe 38,6 négyzetkilométer. 2009-es adatok szerint 93 ezer állandó lakosa van. Keleti oldalán a városhatár vonul végig, délen a XXIII., nyugaton a XIX., északon pedig a X. és a XVII. kerület határolja. Területén már a vaskor óta élnek emberek. A kora középkor idején királyi birtok volt. A XIX. századig elsősorban lakó- és pihenőhelyként funkcionált, ekkor azonban több gyárat is alapítottak itt, melynek következtével ipari jellege némileg felerősödött. Az 1870-es évektől tégla-, textil-, hordó- és gépgyár, egy kavicsbánya, valamint fémfeldolgozással, vasúti kocsik és repülőgép-karosszériák összeszerelésével foglalkozó üzem létesült a területen. A XVIII. kerület városrészei az Alacskai úti lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett-telep, Halmierdő, a Havanna lakótelep, Kossuth Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep és Újpéteritelep. Itt található többek közt a Liszt Ferenc Repülőtér, az OMSZ Központi Előrejelzője, több uszoda, tenisz- és sípálya, illetve két sportcsarnok is.
Honlapunkon eladó téglalakások, családi házak és panellakások közül is válogathat. A mai 18. kerület az 1950-es években jött létre Pestszentlőrinc és Pestszentimre egyesítésével. A kerület jelenleg 22 lakónegyedet ölel fel és a két városrész között található meg a Péterhalmi-erdő is. A 18. kerület egy tipikus peremkerület ahol leginkább lakónegyedek találhatóak meg. Ezek a következőek: Erzsébettelep, Lakatostelep, Bélatelep, Rendessytelep, Lónyaytelep, Szemeretelep, Miklóstelep, Ganzkertváros, Ganztelep, Bókaytelep, Liptáktelep, Szent-Imre kertváros, Szent-Lőrinc telep, Havanna lakótelep, Gloriett-telep, Almáskert, Alacskai úti lakótelep, Belsőmajor, Kossuth-Ferenc telep, Új péteritelep, Erdőskert. Számtalan bölcsőde, és már 28 óvoda várja a csöppségeket a kerület, különböző részein, valamint két művészeti iskola és 6 középiskola is működik. A sportok kedvelői is megtalálhatják itt számításaikat, hiszen két sportcsarnok és egy sportkomplexum is a kerület lakinak rendelkezésére áll. Ha még ez sem elég, akkor több uszoda és teniszpálya is van, valamint a Bókay kertben egy kerékpáros akadálypálya is működik. A kerülethez tartozik a Liszt Ferenc repülőtér és az Országos Meteorológiai Szolgálat Főobszervatóriuma is. A kerület története már a honfoglalás idejére is visszavezethető. A terület a XVIII. században I. Grassalkovich Antal tulajdonában állt és ő alakította ki a Szentlőrinc pusztán a majorsági központot is. 1799-től Széchenyi Istvánnak köszönhetően felvirágzásnak indult a terület. A XIX. században intenzív fejlődésnek indult a terület a négy vasútvonal segítségével. Ekkor indultak meg a házhely parcellázások is és kialakult a mai település központja a Gyöngyvirág utca körül. Itt nyaralótelepet építettek. Csak néhány a neves nyaralóhely tulajdonosok közül: Fedák Sári, Margó Tivadar, Eötvös Lóránd. 1870-től téglagyárak lepték el a kerületet és beindult a fémfeldolgozás is. A világháborúk idején itt óriási üzemek voltak, amelyek teljesen a haditermelésre álltak át. A 2. világháború környékén a terület fejlődése megállt és az újjáépítést követően 1950-ben már XVIII. kerületként emlegették a területet. A Havanna lakótelep az 1970-es évek környékén épült meg többi társával egyetemben. Lapozza át oldalainkat és válogasson albérlet ajánlatunkból.
