Kezdőlap településwiki Csongrád megye Szentes

Szentes

111
0

Ismeri a települést? A következő néhány sorban szeretnék Önnek röviden bemutatni a várost: Csongrád megye jelentős városa Szentes. 1883 és 1950 között a város megyeszékelye volt. A megye északi részén, a dél-alföldön, a Tiszától keletre helyezkedik el. A városon keresztül folyik a Kurca folyó a Körös régi torkolata mellett. Területe több mint 353 négyzetkilométer, lakossága 28.780 fő, akik szinte mind magyarok. Kistérségi város. A kistérségbe tartozó települések: Árpádhalóm, Derekegyház, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Eperjes és Szegvár. Tiszai átkelőhely. A tiszai híd közúti és vasúti közlekedést is biztosít a városnak. Közúton a 45-ös, illetve a 451-es főúton közelíthető meg. Vasúton négy irányból érhető el. Korszerűen berendezett, vasútállomása van. Buszközlekedését a Tisza Volán Zrt bonyolítja, melynek elterjedésével a vasúti közlekedés egyre nagyobb háttérbe szorul. A közlekedést a vízi közlekedés egészíti ki. A hajóállomás alkalmas a tiszai kirándulóhajók kikötésére, és egyre keresettebb turisztikai szempontból. Ennek következtében alakult ki a vendéglátás, az idegenforgalom fogadása ezen a részen. A nagy érdeklődés maga után vonzotta a vendéglátóegységek létrehozását. A város nevezetességei: az Ecseri templomrom. A Szentesről Szarvas felé vezető mellékút Kajánújfalui szakaszán, az északi oldalon található. Megtekintésre méltó még a Szent Anna római katolikus templom, a Református nagytemplom, a Zsinagóga, – ez a látnivalókon kívül a város életében a könyvtár szerepét is betölti -, a Koszta József Múzeum, melyben állandó kiállítás van a helyi festő műveiből. A Megyeháza a város dísze! Érdekes látnivaló még a Tévétorony, mely a település szélén található. A magassága 241 méter. Az üzemeltetését az Antenna Hungária látja el.

Az ingatlanegy.hu oldalain magánszemélyek és szentesi ingatlanközvetítő irodák ajánlatai közül választhatja ki a megfelelő eladó ingatlan hirdetéseket. A város közúton és vasúton egyaránt könnyen megközelíthető, sőt a szentesi hajóállomás alkalmas a tiszai kirándulóhajók kikötésére is. A 45-ös főút mellett van egy repülőtere, ahol a füves kifutópályán kisebb motoros repülőgépek is leszállhatnak. Ez nagyon nagy vonzerő az ez iránt érdeklődést mutatóknak. A Tisza közelsége a vendéglátás és a turisztika szempontjából is nagyon fontos a város életében. Ehhez alakították a vendéglátást, a vendégfogadást. Szállodák, éttermek, vendéglők, cukrászdák, szórakozóhelyek sokasága várja az ide látogatókat. 1996 óta a „Nemzet Sportvárosa” címmel van felruházva, ami joggal kiérdemeltek. A városban szinte minden sportág képviselteti magát. A városi önkormányzat nagyon sokat fáradozik azért, hogy ez a város is elérje ugyanazt a színvonalat, amit a többi magyar város. Nyugodtan el lehet mondani, hogy ezt meg is valósították. Oktatási területén 6 általános iskolát üzemeltetnek, szakközépiskolájuk száma jelenleg csak három, mert kettő-kettőt összevontak. A Dr. Bugyi István Kórház a város és a kistérsége összes betegeit igyekszik olyan színvonalon ellátni, ami jelenleg elvárható. A kórház osztályai minden betegségre rendelkezik alosztállyal. A városban 13 felnőtt-, 6 gyermekorvosi-, 7 fogászati rendelő üzemel. Mindezek mellett maszek rendelők is állnak a páciensek rendelkezésére. Szentes Fürdőváros! Gyógyfürdő, strand és élményfürdő, üdülőközpont van kialakítva. Szállodák, apartmanok sokasága várja azokat, akik elhatározták, hogy megtekintik Szentest! Amennyiben eladó lakás vagy családi ház lehetőségeket keres, akkor tekintse meg ajánlatunkat is.

A Kurca folyó két oldalán elhelyezkedő település az M5-ös autópályáról valamint hajóval is igen könnyen megközelíthető. A város története egészen az újkő korra tehető. A népvándorlás időszakában többféle népcsoport is élt Szentes területén. Jazigok, szarmaták, hunok és avarok is. Ond vezér és fia népesítette be a települést szláv őslakossággal. Egy 1332-es birtokosztás révén előkerült okiratban már Scenthus néven említik a települést. A mai Szentes név 1665-től létezik. Az ún. Petrák Krónika szerint Zendus János magyar hadvezér nevéhez kötik Szentes város nevét, amely többek szerint nem igaz. Ezen a vidéken az 1526-os mohácsi csata idején 3 felé kellett adóznia a lakosságnak, ezért aki tehette nagyon gyorsan elmenekült innen. Szapolyai János, ifj. János Zsigmond és I. Habsburg Ferdinánd is ura volt a településnek. Az 1556-os török hadjárat során a város végleg elpusztult. 1570-ben már szentesen 106 fejadófizető volt, ám 1599-ben a krími tatárok újabb pusztítást végeztek. 1703-ban a város még túlélte a nagy kuruc offenzívát is és a város felesküdött II. Rákóczi Ferencre. Az országos 1708-as pestis járvány Vásárhelyet is elérte. Szentes az mentette meg a teljes kipusztulástól, hogy az 1716 és 1718-as délvidéki török hadjárat során a császári hadak élelmezési központja volt. 1730-ban 3 országos vásártartást nyert el a város. Szentes lakossága folyamatosan gyarapodott és a szentesiek újjáépítették városukat. A korábbi Harruckern báró 800 000 holdját a Károlyi család kapta meg. 1820-ban a lakosságot tekintve zsellérből volt a legtöbb és őket követték a házatlan zsellérek. 1848-ban Szentes elnyerte a rendezett tanácsú város címet és ekkor már 22 000 lakosa volt. A szabadságharc után legközelebb az 1867-es kiegyezés segítette hozzá a várost újra a városi jogállásához.

Előző cikkSzeged
Következő cikkBicske

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét