Vas megyében, a nyugati osztrák-magyar határon található egy gyönyörű város, melyet Kőszegnek hívnak. A településről számos eladó ingatlant ajánlunk Önnek honlapunkon. Ez a város is kistérségi település, kistérsége: Kőszegfalva. Területe: 54,66 négyzetkilométer, lakossága alig 12 ezer fő. Nyugatra Bécstől 110, Budapesttől 260 km, északra Graztól 130, Szombathelytől 18 km, délre az osztrák Felsőpulyától 15 km-re helyezkedik el. Szombathely felől a 87-es főútvonalról, Bécs irányából az A-3-as autópályáról közelíthető meg. Vasúton a GYSEV vonala érinti a várost. Buszközlekedést a Vasi Volán Zrt. biztosítja. Mind helyileg, mind távolságilag megoldott a közlekedés, az összes környékbeli településre van buszjárat. 100 kilométeres körzetben nemzetközi repülőterek találhatók. Kőszeg repülőteréről elérhető: Bécs, Graz, Pozsony. Az Alpok keleti nyúlványaként a kőszegi hegyek lába, legmagasabb pontja az Irottkő, ami 882 méter magas. Ez egyben a Dunántúl legmagasabb pontja, de országos szinten is a 43. helyet foglalja el magasság szerint.
Legelső említésre méltó látnivalója az Óvárosban található Vár, amely, – talán a várkapitány neve miatt – „Jurisits vár”-ként ismert az országban. Felújították, és itt kapott helyet a Várszínház. A várbéli nyári programok jelentős produkciókkal és ismert színészek fellépésével szórakoztatják az ide látogatókat. Egész nyáron nagy érdeklődés kíséri az előadásokat.
A Jurisits tér egykor a város központja és vásártere volt, ma közigazgatási központ. A tér arculatát a Hősök kapuja uralja. Itt székel a Levéltár, az Arany Egyszarvú Patikamúzeum, a Szent Imre és a Szent Jakab Templom, a Tábornokház és a Városi Múzeum.
Kőszeget nem leírás alapján, hanem személyesen kell megismerni, mert egy élményt fog jelenteni! Lakást vásárolna itt? Használja keresésére az Ingatlanegy.hu adatbázisát!
A város területe már a római korban is lakott volt. A mai várost Kőszegi Henrik és fia, Iván építtette a XIII. században. 1289-ben I. Albert osztrák herceg elfoglalta a birtokaikat, Kőszeget III. András szerezte vissza nekik 1291-ben. 1327-ben Károly Róbert elvette tőlük Kőszeget, mely 1328-ban királyi városi címet kapott. 1392-ben Zsigmond király Garai Miklós nádornak ajándékozta a települést. Az új tulajdonos jelentős építkezéseket kezdeményezett a területen. 1445-ben III. Frigyes német-római király foglalta el a várost, mely kisebb megszakításokkal 1647-ig a Habsburgoké maradt. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a várvédők visszaverték a túlerőben lévő török sereget. Az ostrom után a várat újjáépítették, ekkor nyerte el mai arcát. Kőszeg rohamos fejlődésnek indult, a Bécs és az Adriai-tenger közti kereskedelmi útvonal egyik fontos állomása lett. A XIX. században jelentős intézmények, óvodák, iskolák létesültek itt. Az első világháború után a kőszegi járás nagy részét Ausztriához csatolták. 1971-ben nagy építkezések kezdődtek, egy lakótelepet húztak fel a város déli részén (a mai újvárosi lakótelepet). 1996-ben elkészült az Óház-kilátó. Keszthelyen a kezdetektől szőlőtermesztés folyt, illetve a mező- és erdőgazdálkodás mellett a céhes kézműipar volt a jellemző. A város nevezetességei közé tartozik a Kőszegi vár, a Jurisics tér, a Zsinagóga vagy az Arborétum.
Vas megyének a megyeszékhelyen kívül 10 városa van, és elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy a legszebb: Kőszeg. Ezt a kivételes szépségét földrajzi adottságának köszönheti. Az Alpok keleti nyúlványa a kőszegi hegy lábánál.
Itt található az Irottkő 882 méter magasságban, ami országos szinten a 43. magassági szintet foglalja el.
Mivel a nyugat részen, az osztrák határ mellett van, klímája szubalpin. A tél havas, a nyár hűvös, csapadékos. A mezőgazdaság ehhez az időjáráshoz igazodik. A városban nagy múltja van a szőlőtermelésnek. 1985-ben megkezdődött a 16 hektáros szőlőtelepítés a Napos tetőn.1971-től a városrendezés is elindult. A déli részen lakótelep létesült Kiss János altábornagy elnevezéssel. A névadónak emlékszobrot is avattak.
A többi területen is egyre nagyobb fejlődés mutatkozik. Ma már két ipari park működik: a Kőszegi- és az Alpok Ipari Park. 2011-ben megépült a TESCO is.
A város a Váron és a Jurisits téren kívül számtalan látnivalóval rendelkezik.
A fő tér meghatározó épülete a Jézus Szíve templom. Az ország legrégebbi, ma is funkciójának megfelelően üzemelő épület a Városháza.
A város sok gyűjteményt tud felmutatni a múlt, a történelem iránt érdeklődőknek. Ezek közöl egyik a Jurisits Miklós Vármúzeum.
Ugyancsak nagy érdeklődéssel bír a Főnix-ház, amelyben a Szamos Marcipán Mesegaléria működik.
A Kálvária aljában van a Csónakázótó. A pihenésre, szórakozásra, friss levegőre vágyók kedvelt kirándulóhelye. Nagy az érdeklődés iránta.
Egész évben különböző rendezvényekkel szórakoztatják a lakosságot, a vendégeket, az ide kirándulókat.
Ilyenek: a Concordia bál, a Farsang farka, a Szent György Nap, a Madarak és fák Napja, a Históriafutás, a Kőszeg Szüret és Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó.
Ismerkedjen meg Kőszeggel személyesen! Válasszon családi házat kínálatunkból!
A mai várost Kőszegi Henrik és fia, Iván építtette a XIII. században. 1445-től 1647-ig rövid megszakítással a Habsburgoké volt. Kőszeg egyik legjelentősebb történelmi eseménye a török uralomhoz kötődik: 1532-ben a Jurisics Miklós kapitány vezette várvédő vitézek visszaverték a többszörös túlerőben lévő török hadat. Az ostrom Kőszeg rohamos fejlődésnek indult, hamarosan a Bécs–Adria útvonal egyik fontos kereskedelmi állomásává vált. A vár 1695-től 1931-ig az Esterházy család birtokában volt. A kiegyezés után számos új, jelentős intézményt alapítottak. Az első világháborút követően a város elveszítette vonzáskörzetének nagy részét. 1971-ben egy új lakótelepet építettek Kőszeg déli részén, ez a mai Újvárosi lakótelep. A város látványosságai közé tartozik a Kőszegi vár, a Zsinagóga, a Jurisics tér, a Jézus Szíve templom vagy az Arborétum, utóbbi az 1980-ban megalakult Kőszegi Tájvédelmi Körzet központja. Itt található az Arany Egyszarvú Patikamúzeum is, mely a XVIII. században épült jezsuita patika emlékeit őrzi. A történelmi sétákat kedvelők ideális otthonra találhatnak Kőszegen, érdemes megtekinteniük az itteni eladó lakásokat. A természetbarátok is találnak maguknak kikapcsolódási lehetőséget, hiszen itt a Kőszegi-hegység a Dunántúl legmagasabb pontjával, az Írott-kővel és az Óhegy-kilátóval, több forrás, illetve egy csónakázótó is. Sétánk során megtekinthetünk egy 500 éves gesztenyefát is, azaz már csak a törzskorongját, mely azonban hűen mutatja a fa egykori méretét.
Ha eladó nyaralót keres, akkor Kőszeg friss levegője és csodálatos hegyoldalai miatt tökéletes választás lehet.
Ha Vas megyébe szeretnénk költözni, nézzük meg az eladó telkeket Kőszegen is. A település környéke már a Római Birodalom korában lakott volt. A várost a XIII. században Kőszegi Henrik és fia, Iván alapította. 1328-ban Kőszeg királyi városi címet kapott. 1445 és 1647 között a település Habsburg kézben volt. A törökök ostroma után a várat újjáépítették, és a város fejlődésnek indult, fontos kereskedelmi központ lett. A XIX. században számos intézmény, többek közt óvodák és iskolák épültek. 1856-ban katonai nevelőintézet nyílt, mely helyén 1957 óta gyógypedagógiai intézet működik. 1868-ban elkészült a megye egyik első óvodája, az Elisabethinum. 1881-től helyi újság jelent meg, ez ma már havilap. Az első világháború után Kőszeg vonzáskörzetének egy részét Ausztriához csatolták. A második világháború komolyabb pusztításokat nem okozott a területen. 1966-ban egy síugrósáncot, 1972-ben pedig egy sípályát adtak át. Az osztrák határátkelőhely 1968-ban új épületet kapott, melyet 2007-ben zártak be. 1971-ben egy lakótelepet húztak fel a város déli részén. 1996-ben felépült az Óház-kilátó. A város nevezetességei közé tartozik a Kőszegi vár, a Zsinagóga, a Jurisics tér, az Arborétum vagy a Szamos Marcipán Mesegaléria. Kőszeget a természet szerelmesei is szívesen látogatják, és tesznek egy túrát a Kőszegi-hegység erdeiben, vagy másznak fel az 882 méter magas Írott-kőre, a Dunántúl legmagasabb csúcsára.