Szeretnénk néhány mondatban megismertetni Önnel a várost: Komárom-Esztergom megye leggyönyörűbb városa a Duna partján Esztergom. A Duna félkörben fogja körül a várost, két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. A Duna-kanyar legfelsőbb rangú városa a Dunántúlon, a Pilis hegység lábánál. A város területe 100 négyzetkilométernyi, lakossága 30.800 fő körüli, de a kistérségben 56.840-en élnek. Itt született Szent István. 1242-ig ez a város volt az ország fővárosa. Földrajzi helyzetéből adódóan kedvelt idegenforgalmi célpont. A belvárosban van a Mária-Valéria híd, ami Szlovákiába vezet át. Itt alakult meg az ország első autóipari klassztere. 49 cég telepedett itt meg. Ezek a cégek alkatrészeket és a kész autókat is gyártanak, biztosítva ezzel a város lakosságának munkaerő-ellátását. Ezzel elérték, hogy elenyésző a munkanélküliek száma. A megye látogatottságát és idegenforgalmát számos látnivaló idézi elő. A várhegyen, a Szent István téren található a legnevezetesebb épület, a Bazilika. Ez egyben a város jelképe is. Biztos nincs ember az országban, aki ne hallott volna az Esztergomi Bazilikáról! A világ bazilikáinak sorában a 18. helyet foglalja el. A Bazilika környékén található a vár, az Ószeminárium Bazilika és a Sötétkapu. Számos múzeum található itt, talán a legjelentősebb a Keresztény Múzeum. Ez az ország leggazdagabb, a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma. Megtekintésre méltó még a Főszékesegyházi Kincstár és a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma. Könyvtárai számokban kifejezhetetlen gyűjteménnyel rendelkeznek. Talán az Érseki Simor könyvtár, és a Főszékesegyház könyvtára a legszámottevőbb, de ezen kívül megszámlálhatatlan a megtekintendő ilyen intézmény. Három Levéltárában is nyomon követhető az elmúlt időszak. Autóval Budapestről a 10-es, Dorogon, Visegrádon és Dobogókőn keresztül a 11-es főúton lehet megközelíteni. A buszok Esztergom és Budapest Árpád-híd között napi 50-60 járattal közlekednek. A város helyi és távolsági közlekedését a Vértes Volán Zrt. biztosítja. Az igény szerint itt is 200 körüli járat van biztosítva. Vasúton közvetlen vonat-járat van a Nyugti pályaudvarra. Ezen kívül a többi várossal is számtalan vasútvonal köti össze. Vízi-közlekedése a turizmus igényei szerint van kialakítva. Visegrádra és Szentendrére új hajójáratokat indítottak a nagy érdeklődésre való tekintettel. A közvetlen kompjáratok is elég gyakran indulnak a Duna másik oldalára. Ezt is az igények szerint alakították így. A megyében két repülőtér van, az egyik az esztergomi. A 111-es főúttal párhuzamosan halad, kifutója ezerszer nyolcvan méter. Hét általános iskola, és ugyanennyi gimnázium és szakközépiskola készíti fel a fiatalokat a felsőoktatásra, ami a városban jelentős.A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kara, és Információs Technikai Kara az egyik felsőoktatási intézménye a városnak. Itt működik még a Gábor Dénes Főiskola Esztergomi Konzultációs Központ, az Esztergomi Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet, valamint a Széchenyi István Egyetem kihelyezett tagozata. Magyarország egyik ékkövét, Esztergomot az előbb említetteken kívül személyesen érdemes megtekinteni!
Esztergom városában keres eladó családi házat vagy lakást? Esetleg üzletet vagy üzlethelyiséget keres? Eladó ingatlanok után kutatva honlapunkon reméljük, hogy megtalálja a megfelelő ingatlanmegoldást, amely majd segít Önnek problémái megoldásában is. Amennyiben ebben a csodálatos királyi városban szeretne végre élni, úgy költözzön bátran ide családjával. Esztergom Magyarország egyik legnagyobb történelmi múlttal bíró városa. A régi Esztergom a török uralom alatt megsemmisült és annak romjai most a város alatt nyugszanak. A régészeti leletek mind azt bizonyítják, hogy már a jégkor végétől lakott település volt. Az első itt élő népek a kelták voltak és i.e. 350 körülire tehető az ittlétük. A rómaiak idején Solva néven Pannonia provincia egy igen fontos határ menti település volt. A népvándorlás idején hun, germán, avar és frank lakosok is éltek a régi Esztergom területén. Géza uralkodó 960-ban költözik Esztergomba és itt születik meg fia Vajk is, aki későbbi Szent István királyunk. István király a bazilikát és a palotát Szent Adalbert tiszteletére építtette, aki a magyar egyház feje volt, esztergomi érsek. 1000-ben megtörténik István királlyá koronázása. Az esztergomi vár Esztergom vármegye központja lesz 1241 után. A Várhegy alatti részen kézművesek, kereskedők és királyi szolgálónépek laktak. A latinusok a távolsági kereskedelemmel foglalkoztak és a város leggazdagabb polgárai voltak. A tatárjárás során a város elpusztul és IV. Béla a királyi palotát és a várat is az érseknek adományozza, majd áttelepül Budára. Az árpád-ház kihalása után 1304-ben Vencel király hadai elfoglalják a várat. A 14. és 15. század környékén Esztergom Buda egyik legfontosabb fellegvárává válik. Királyi vendégek is gyakran megfordulnak itt, mint Mátyás király, Georg Peuerbach, Paolo Vergerio, Nagy Lajos, Zsigmond király. 1530-ban Ferdinánd kezébe kerül a vár, amely azután a törökök kezére kerül 1543-ban. A várat, csak 1595-ben sikerül újra visszafoglalni. A törökök idején számos dzsámi, mecset és minaret is épül. Az újra telepített város 1725-ben visszakapja végre szabad királyi városi rangját és Esztergom megerősödik. 1761-ben újra az érsekség tulajdonában van a vár és megkezdődik az újjáépítés is. A 20. század elejére csak közigazgatási székhely és kulturális valamint oktatási intézményei miatt ismert Esztergom.
