Kezdőlap településwiki Komárom-Esztergom megye Tata

Tata

112
0

Tatán tervez a közeljövőben új lakás vagy családi ház vásárlását és az eladó ingatlan hirdetéseket böngészi? Komárom-Esztergom megye egyik városa Tata. A megye észak-nyugati részén, a Duna, a Gerecse hegység és a Vértes által határol területen található. Országos szinten az „Élővizek városa”-ként emlegetik. Vonzerejét is ez az idilli természeti környezet adja. Legmagasabb pontja a Kálvária domb – 166 méter. Legalacsonyabb a Fényes fürdő, ami 120 méter a tengerszint felett. Tatabányától, a megyeszékhelytől kilenc kilométerre fekszik. A városon halad át az 1-es főút, a város mellett pedig az M-1-es autópálya. A Budapest – Hegyeshalom – Rajka vasútvonal a városon halad át. Területe alig több 78 négyzetkilométernél, a lakosság száma is csak 25 ezer fő körüli. Tata kistérség. Települései: Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Neszmény, Szomód, Tardos és Vértestolna. Egyik legnagyobb turisztikai jelentőséggel Dunaalmás bír. Az önkormányzat a természetes hőforráson alapuló fürdőélet felújítását tűzte ki célul, ami jelentős igényre tart számot. Naszály természeti értéke a halastó-rendszer, mely nagyon sok védett madár fészkelő-helye. Az ez iránt érdeklődők nagyon szívesen keresik fel és töltenek el itt egy kis időt. Neszmény már a középkorban is, de az óta is bortermesztéséről híres. A falu szélén sorakozó lyukpincék sajátos színt adnak a Duna-parti településnek. Nagyon sok érdeklődője van az érdekes látvány és a finom borok miatt. Tardos a malomvölgyi horgásztóval, a hozzá tartozó játszótérrel, és az egyre bővülő turisztikai létesítményekkel vonzza az ide látogatókat. Vértestolna a falusi üdülést kedvelők figyelmét keltette fel. Múzeumai: a Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma, a Kuny Domonkos Megyei Múzeum, a Természetvédelmi Terület és Geológiai Múzeum.

A Kisalföld és a Északi-középhegység találkozásánál, a Tatai-árok észak-nyugti kapujában fekszik. Tata is kistérségi település. A település fényképes eladó lakás hirdetéseit megtekintheti honlapunkon. Az Árpád-házi uralkodók idején királyi birtok volt. A város belterületei: Kertváros, Óváros, Remeteszeg, Tóváros, Újhegy, Újtelep, Agostyán. Külterülete: Dióspuszta. A város közepén terül ez Öreg tó, ennek partján áll a Tatai Vár. E mellett a Tanoda tér, ahol gimnázium épült kollégiummal. Az Óváros központja a Kossuth tér, ahova a Római Katolikus Plébániatemplomot és a Városházát építették. A város központjától másfél kilométerre van a Fényes fürdő. Kiemelt rendezvények: Barokk Fesztivál, Minimaraton, Tó-futás, Víz Zene Virág Fesztivál, Tatai Patara (török kori történelmi fesztivál). Kórháza az Árpád házi Szent Erzsébet Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet, amely 2012. május elsején került állami tulajdonba. Városi ranghoz méltóan több felnőtt, és gyermekorvosi rendelője, fogászata, orvosi ügyelete működik. Tizenegy óvoda, 5 általános iskola, 4 gimnázium és 4 szakközépiskola és kollégium, 3 művészetoktatási intézmény, 1 autósiskola, 1 logopédia és egy zeneoktató készíti fel a fiatalokat a továbbtanulásra. A felsőoktatást a megyeszékhelyen, illetve a kiválasztott oktatási intézményben folytathatják. A Shakespeare Színház, Magyary Zoltán Művelődési Központ, valamint a Petőfi Sándor Művelődési Ház szórakoztatja a kultúra iránt érdeklődőket. A Móricz Zsigmond Könyvtár és a Kuny Domonkos Múzeum szintén a kulturális érdeklődést szolgálja.

Nézzen alaposan szét eladó családi ház kínálatunkban is és válogasson kedvére. A Gerecse hegység lábánál fekvő város igen kedvező természeti környezetben fekszik. Tatához közel már a rómaiak is tábort helyeztek el, hiszen a Látó-hegy oldalán futott végig a római vízvezeték. Az Árpád ház uralkodása idején királyi birtok volt Tata és a bencések a 11. században egy monostort is építettek ide. Az első írásos emlék 1221-ben említi Tata-ként a várost. A Csák család tulajdonába tartozó város egy várat is kapott az 1326-ig tartó uralkodásuk idején és 1387-től mezővárosi jog is megillette, amelyet Zsigmond ajándékozott a városnak. A vár erős pusztulásnak indult, de Mátyás király megváltotta a Rozgonyiaktól és saját rezidenciájának alakíttatta át 1467-ben. A tatai vár, 1494-ben már II. Ulászló tulajdona, amely egyben a királyi birtok is volt. Tatát sem kerülte el a törökök hódítása és a 145 éves török uralom alatt 16 évig volt török kézen a vár. 1568 és 1577 között a várat újjáépítették a vár bástyákat is kapott, melyek mind a mai napig láthatóak. 1727-ben az Esterházyak birtokába került a vár és az általuk hívott építészeknek köszönhetjük a Tóváros és a Váralja kialakítását. Az Esterházyak uralkodása idején Tata, uradalomigazgatási központ volt, és igen jómódú mezővárossá fejlődött. Csak a kiegyezés után kezdődött meg Tata igazi fejlődése és városiasodása. Ebben az időben épültek a gyárak, a vasútvonal, amely Bécset Budapesttel kötötte össze. 1938. június 1-jén a Tóváros és Tata egyesítése is megtörtént majd következett az orosz megszállás. Az újabb fejlődésre igen sokat kellett várni, hiszen az csak 1954-ben következett be. Tatán gyönyörű árnyas parkok, számtalan felújított épület, rendezett utak és természetesen a tatai tó is hívogatja az itt letelepedni szándékozókat.

Előző cikkEsztergom
Következő cikkTatabánya

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét