Kezdőlap településwiki Pest megye Monor

Monor

110
0

A tizennyolcezer lakosú Monor a Pest megyei Monori kistérségben található. A város Budapesttől mintegy huszonöt kilométerre, az ország mértani középpontjától pedig húsz kilométerre fekszik. Monort érinti a 4-es számú főút, valamint átszeli a Budapest–Cegléd–Szolnok vasútvonal.
A hagyomány szerint onnan kapta a nevét, hogy a török hódoltság idején erről a területről kémlelték a környéket. A terület igen szegény felszíni vízfolyásokban, ráadásul a környéken nagy területeket takar a lösz. A város maga a Gödöllői–Monori-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik,az éghajlata pedig átlagos, ugyanakkor gyakoriak a ködök, amiket oklevelek is megemlítenek.
Monort először a 14. század végén említik egy oklevélben, a település a török uralom alatt lassan fejlődött. A felszabadítás előtt a reformáció sok hívőre talált a környéken, ugyanakkor a törökök kiűzésekor elnéptelenedett egy időre.
A 18. századra Monorban egyre jelentősebb lett a gabonatermesztés, a fejlődést elősegítette a megépült vasútvonal is. Rövid időre a 19. század végén még Ferenc József is ellátogatott ide.
A 20. század végére komoly mértékben fejlesztették az infrastruktúrát, és kiépült a városban a földgázhálózat is. napjainkra a településen szinte minden lakás be van kötve a vezetékes víz- és csatornarendszerbe.
A város fontosabb nevezetessége a református és a római katolikus nagytemplom, a Nepomuki Szent János szobor, valamint a Strázsa-hegyi pincesor.
Monor közkedvelt jó elhelyezkedésű ingatlanjairól, és a költözködők több családias hangulatú eladó ház közül választhatják ki a helyet, ahol folytatni szeretnék életüket.
Az élet túl értékes ahhoz, hogy ne a megfelelő helyen éljük le perceit, ezért egy jól kiválasztott eladó ház többet ér, mint gondolnánk.

Monor Pest megyében, a Monori kistérségben található. Területe 48,29 négyzetkilométer, lakosainak száma 18 ezer fő. Elnevezése valószínűleg a török eredetű, köd jelentésű személynévből ered. Ha egy budapesti környéki településen képzeli el az életét, tekintse át az összes monori eladó ingatlan listáját! A mai település területe az őskor óta lakott. Az Kr. u. első évszázadokban iráni eredetű szarmaták éltek itt, majd a honfoglalók telepedtek meg a környéken. Az Árpád-kori települések a tatárjárás alatt elpusztultak, egy részük helyén új falvak alakultak. Monor első írásos említése a XIV. századból származik. A török uralom alatt a vidék elnéptelenedett, ezután szép lassan visszatértek az elmenekült lakosok. A XVIII. században szlovákok telepedtek meg a környező falvakban. A helyi lakosok szerepet vállaltak az 1848–49-es szabadságharcban. A lakók főként növénytermesztésből éltek, a juh-, marha- és lótenyésztést később a baromfi- és sertéstenyésztés váltotta fel. A XIX. század során több üzem is létrejött, például egy kefe- és egy téglagyár. 1907-től kezdett el kialakulni Monor új településrésze, az Újtelep. 1912-ben kiépítették a villanyvilágítást, 1913-ban megindult az áramszolgáltatás. Az 1950-es évektől már több ipari létesítmény működött itt, többek közt egy vasipari, építőipari és vegyipari szövetkezet. 1956-ban több monori is részt vett a fegyveres harcokban. 1970-ben Monor nagyközséggé vált, 1989-ben pedig városi rangot kapott. A földgázhálózat kiépítése 1984-ben kezdődött meg. A város nevezetességei közé tartozik a Strázsa-hegyi pincesor, ahol több eredeti, XIX. századi borospincét is megtekinthetünk.

Előző cikkMaglód
Következő cikkNagykőrös

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét