Kezdőlap településwiki Pest megye Maglód

Maglód

117
0

A Pest megyei Maglódon tizenegyezer fő lakik, a település pedig a Monori kistérséghez tartozik. Maglód városának nevét először 1200 körül említette Anonymus az elbeszélésében, aki szerint honfoglalók egyik vezérének, Téténynek az unokáitól származott Maglód nemzetsége. A város a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság találkozásánál terül el, a főváros központjától körülbelül harminc kilométerre fekszik. A főváros határa azonban csak három kilométerre található, ezért budapesti agglomerációs településnek számít, amit könnyen és gyorsan el lehet érni. Közvetlen szomszédja Maglódnak Gyömrő, Ecser, Üllő, Pécel és Mende.

A város északi részén fut át a 31-es autóút, ami Budapestet Jászberénnyel köti össze, délen pedig a Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonal található.

A Keleti pályaudvar Maglódról mintegy harminc perc alatt érhető el, a településen áthaladó autóbuszjárattal pedig a környező települések is gyorsan elérhetők.
Közvetlenül Maglód mellett két kőolajvezeték és egy földgázvezeték is halad, és a közeli völgyben épült fel az M0-s körgyűrű egyik szakasza.
A város főbb nevezetességei közé tartozik a római katolikus templom, az evangélikus templom, a Wodianer-kastély, a Petőfi-szobor, a történelmi sétány, valamint a Trianon-emlékmű és az országzászló. Maglódnak két testvérvárosa van, a romániai Lövéte, és a szlovákiai Vámosladány.
Maglódon az összes ingatlan könnyen és egyszerűen felkutatható, és ha sikeresen magunk mögött tudjuk ezeket, nem marad hiányérzetünk.
Keressünk lakást vagy családi házat, eladó vagy bérbe vehető üzletet, Maglódon az összes ingatlan közül kedvünkre bogarászhatjuk ki a lehető legjobb, és számunkra lehető legideálisabb választást.

Maglód Pest megyében, a Monori kistérségben fekszik. Területe 22,36 négyzetkilométer, lakosainak száma 11 ezer fő. A településen már a késő bronzkorban is éltek emberek. Később kelták, szkíták és avarok telepedtek le itt. Valószínűleg a honfoglalás korában is lakták. Maglódot írásos emlékekben először a XIV. században említik. A török uralom alatt az akkori falut feldúlták. A XVI. században a helyiek nagy része juhtenyésztéssel és búzatermesztéssel foglalkozott. A török kiűzése után a falu eleinte néptelen volt, majd hamarosan elindultak a betelepítések. A Rákóczi-szabadságharc alatt aztán ismét kihalt a település, ezt követően főként szlovákokat telepítettek be. 1816 és 1818 között itt éltek és ismerkedtek meg egymással Petőfi Sándor szülei. 1882-ben elkészült a Budapest–Maglód–Újszász–Szolnok- vasútvonal, így ettől kezdve sokan tudtak a fővárosban munkát vállalni. Maglódon ekkor egyetlen gyár, egy vasforgácsoló és vasöntő üzem működött. A földművesek nagy része áttért a zöldség- és gyümölcstermesztésre, terményeiket vasúton szállították a pesti piacokra. 1913-ban Maglód nagyközséggé vált. Új óvodák és iskolák épültek, sportegyesület alakult. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett a település, és az 1956-os forradalomból is kivette a részét. Az 1990-es években kiépült a községi gázhálózat, a vezetékes telefonhálózat és a kommunális csatornahálózat. A 2000-es években fejlesztették az úthálózatot, illetve számtalan új üzlet létesült. 2007-ban Maglód városi rangot kapott. Nevezetességei közé tartozik a Wodianer-kastély, a Trianon-emlékmű és országzászló és a történelmi sétány. Ha vonzza a vidéki élet, de nem szeretne messzire kötözni a fővárostól, nézze meg a maglódi eladó házakat!

Előző cikkLeányfalu
Következő cikkMonor

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét