Kezdőlap településwiki Nógrád megye Salgótarján

Salgótarján

103
0

Az Észak-Magyarországon található, 38 ezer lakosú Salgótarján megyei jogú város, és Nógrád megye székhelye. Népességét tekintve a második legkisebb megyeszékhely hazánkban.
A település három hegység, a Karancs, a Medves és a Cserhát találkozásánál, a Tarján-patak és a Zagyva vízgyűjtőjének völgyében fekszik. A városrészek a völgykatlanokban helyezkednek el, a város ennek is köszönheti egyedi hangulatát és látványos panorámáit.
Salgótarjánt autóval vagy busszal a kétszer kétsávos 21-es főúton,valamint a 22-es főúton közelíthetjük meg. Budapest körülbelül száztíz kilométerre fekszik, a fővárost leggyorsabban az M3-as autópályán és a 21-es főúton célozhatjuk meg. Vasúttal a 81-es vasútvonal segítségével juthatunk el Salgótarjánba, Budapest irányából két és fél óra, Hatvan felől másfél óra a menetidő. A településen egy pályaudvar, egy állomás és egy megállóhely található.
A távolsági járatok a várost több másik településsel is összekötik, és a városon belül is megoldott a tömegközlekedés, így szinte az összes ingatlan gyorsan és egyszerűen megközelíthető így is. A régi bánya idején felépített bányavasutat ma közlekedési eszköznek használják,
Salgótarján korábban fontos bányaváros volt, de 1970-ben a szénbánya bezárt, azóta a területen bányamúzeum működik. A város iparára a gépipar és a könnyűipar jellemző.
A település hosszú időre visszatekintő múltja ellenére az ipari és bányászati háttér miatt régebbi kultúrákkal nem rendelkezik, de a jelenkorban több fesztivál, művelődési központok és múzeumok próbálják pótolni a hiányt. Salgótarján összes eladó ingatlanja összegyűjtve megtekinthető egy helyen, így könnyítve meg döntésünket.

A település fényképes eladó lakás vagy családi ház hirdetéseit megtekintheti z Ingatlanegy.hu ingatlan portálon. A település területe 101 négyzetkilométer, lakosainak száma 37 ezer fő. A település nevének első része, a Salgó ragyogót, fényeset jelent, az ótörök eredetű, fejedelmet jelentő Tarján pedig a honfoglaló magyar törzsek egyikének neve volt. A terület a X. század óta lakott. A honfoglalás korában a Tarján törzs birtoka volt. 1450-ben a cseh husziták elfoglalták, Mátyás király azonban visszaszerezte tőlük. Salgó várát 1593-ban foglalták vissza a törököktől. A XVII. században malom és kovácsműhely létesült itt. Jelentős számú szlovák és ruszin érkezett a vidékre. A XVIII. század közepén csaknem száz évre a Jankovich család tulajdonába került a község. A XIX. században elindult a barnaszénbányászat a közeli Inászó pusztán, az erre épülő ipar központja a község lett. Salgótarján 1950-ben vált megyeszékhellyé, 1960-ban újjáépítették a városközpontot.Salgótarjánhoz hét városrész tartozik, Baglyasalja, Idegér, Salgóbánya, Somoskő, Zagyvapálfalva, Zagyvaróna, illetve Somoskőújfalu, mely 2006-ban önállósult. A Mátra és a Bükk állatvilága jellemző Salgótarjánra, egyes állatok az erdőkből még a városba is bemerészkednek. A tölgyesekben találkozhatunk szarvassal, őzzel, vaddisznóval, nyúllal, rókával. A madarak közül a fogoly és a fácán a legjellemzőbb. A terület látványosságai közé tartozik a Salgó vára, a Tó-strandi Víztározó, a csillagászati obszervatórium, a Bányamúzeum, a Somoskő vára vagy a Karancs kilátó. Ha szeretjük a természet közelségét, és szívesen laknánk vidéken, érdemes átböngésznünk az összes salgótarjáni ingatlanajánlatot.

Az előző megyeszékhely Balassagyarmat volt. A város a nevét Sajó váráról és a környéken letelepült tarján törzsről kapta. Nógrád megye Magyarország legészakibb része. A megye Nógrád városról kapta a nevét. Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja. Dél-keletről Heves, dél-nyugtról Pest megye a szomszédja. Területe 2544 négyzetkilométer. Az ország második legkisebb területű megyéje. Bár az Északi-középhelység szerves része, hegyei általában nem magasak (400-600 méternyiek), így a falvak inkább a völgyekben helyezkednek el. Legmagasabb pontja a Mátra, amely 946 méter. Ezekből a földrajzi adottságokból következik, hogy vizekben szegény. Az Ipoly, a Zagyva és a Galga folyó érinti a megyét. Salgótarjánon kívül Balassagyarmat, Bátorterenye, Pásztó, Szécseny és Rétság a legnagyobb városok a megyében. Balassagyarmat az Ipoly bal oldalán fekszik. Itt található a Palóc Múzeum, ami a palóc nyelvjárás egyik kitüntetet intézménye. Bátorterenye a megye harmadik legnagyobb városa. A város szülötte Abonyi Lajos író. Rétság kisváros ugyan a megyében, de a rétsági kistérség székhelye. A megye elhelyezkedéséből és adottságaiból adódóan nagyon sok kis falu, nagyközség, illetve kisebb település (több, mint száz) van a megyében. Ezek jelentős része a völgyekben épült fel. A sajátos jellegből adódóan ez azért is van, mert megélhetésük jelentős része a helyi megtermelt terményekre, illetve azok esetleges értékesítésére szorítkozik. Mondhatjuk nyugodtan, hogy önellátásra vannak berendezkedve. Salgótarján városrészei: Baglyasalja is eléggé lepusztult városrész. Maga a településrész kb. három kilométer hosszú, a tengerszint felett 200 méter mélyen helyezkedik el. Itt található az Ezüstfenyő Idősek Otthona. Idegér is a városközponthoz tartozik, bár korábban tanya volt. Abban az időben a bányászat kicsit fellendítette, úgy tűnt, hogy felzárkózik a fejlődési színvonalhoz, de ma már újra a város legszegényesebb része. Salgóbánya a város legmagasabb része. Ez is kicsi, tanyaszerű település, de jelentősen növeli értékét a Salgó vár, ami turisztikai szempontból nagy előnyt jelent a városrésznek. Somoskő és Somoskőújfalu a várostól északra fekszik. Ezek a települések jelentős közúti és vasúti átkelőhelyek a város szempontjából. Zagyvapálfalva. Már 1910-től elkezdték a különböző kisközségeket, kisebb településeket összevonni, mire végre kialakult ez a városrész. Zagyvavára és Zagyvaróna is hasonló módon lett városrész a hozzájuk csatolt tanya-részekkel. 1965-ben összesítették a rész kisebb falvait, tanyáit, így alakult ki a Kemarovó lakótelep. 1970-től beépült a bányagépgyár körüli rész. Ebből kialakult a Gorkij, a Beszterce és a Napsugár lakótelep. Hiába az ország legészakibb része, a második legkisebb területű megyéje, és ha még egy kicsit haladniuk is kell a fejlődésben, azért nyugodtan elmondhatjuk, hogy a természeti szépségek és a gyönyörű tölgy- bükk- akác és cserfaerdői csábítják az ide látogatókat. Turisztikai szempontból lenyűgözőek ezek a hatalmas erdő-felületek, a friss erdei levegő, és a város és a megye nagyon sokat tesz annak érdekében, hogy a vendéglátás és az idegenforgalom szempontjából az ide látogató megtalálja számítását.

A Karancs, a Medves és a Cserhát hegységek találkozásánál, a Tarján és a Zagyva patak vízgyűjtőjének két szűk völgyében helyezkedik el. Ez a megye az ország legészakibb része. Északról Szlovákia, Keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Dél-keletről Heves megye, Dél-nyugatról Pest megye határolja. Az ország második legkisebb területű megyéje. Hegyei általában 400-600 méter magasak. Legmagasabb pontja a Mátra, ami 946 méter. A terület 40 százaléka erdő, ami Magyarország erdeinek 18 százalékét teszi ki. Erdeinek fafajtái: a tölgy, a bükk, az akác és a gyertyán. Ebből következik, hogy a lakosság a gomba-igényét is megtalálja az erdőkben. A megyét csak az Ipoly, a Zagyva és a Galga érinti, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy vizekben szegény. Tavai közül a Palotás tó az ország legnevezetesebb tava. Mivel más lehetőségük nincs, tárolókat építetek, amiknek száma nyolc. Ezek a tárolók oldják meg a vízszükségletet, és hal-telepítésre is alkalmasak. Régen a város nehézipari központ volt, Magyarország bánya-mozgalmának egyik legjelentősebb része. Akkor az ország legnagyobb vas- és acélüzeme volt az acélgyár. Ebben az időben a megye barnaszénbányászata jelentette az ország megélhetését. De ez az idő elmúlt. A város most igyekszik felzárkózni a mostani helyzethez. Külvárosi részét, városrészeit igyekszik a mostani viszonyoknak megfelelően alakítani. Közlekedése legjelentősebb részét a Nógrád Volán oldja meg. Vasúti közlekedése szegényes. Vasúttal elérhető Budapest, Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó és Bátonyterenye. Nógrád megye az egyetlen megye, ahova nincs IC-vonat, de sajnos dieselüzemeltetésű és villamosított szakasza sincsen. Mindezek ellenére a megyében kb. 350 védett épület van. Ezeket kisebb szobrok, hidak és műemlék épületek alkotják. Nemzetközileg egyedülálló Salgótarján Földalatti Bányamúzeuma és az Ipolytarnóci Őslénytani kiállítás.A látnivalók között szerepel még a Salgó és Somoskő tava, a Nógrádi Történeti Múzeum és a Bányamúzeum. Ezeken kívül mintegy 7 kulturális intézmény mutatja be a megye régiségeit, szórakoztatja látnivalóival az ide látogatókat. A Palóc Múzeum az Ipoly bal oldalán fekszik. Néprajzgyűjteménye a palóc nyelvjárás egyik kitüntetett színhelye. Templomokban nem szűkölködik a város. Hét temploma van, amelyekből négy római katolikus, egy görög katolikus, egy református és még van egy evangélikus temploma is. Felsőoktatási intézményét 1972-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli karának kihelyezett intézete képezi. Hallgatóinak száma ezer fölött van. Sajnos ez az egyetlen város, ahol nincs bölcsődei intézmény. Ennek ellenére oktatás kiemelkedő, hiszen 23 óvoda, 24 általános iskola és 25 gimnázium és szakiskola, illetve szakközépiskola látja el a város oktatását. Egészségügy területén ellátott a város. Van Megyei Kórháza, Rendelőintézete, Idegosztálya. Külön Tüdőgondozót is üzemeltetnek. Mentőállomása most a Piaccal szemben működik, amelynek épülete egykor a megyei kórház volt. Sportélete ma már nem olyan jelentős, mint régen volt. Régen a Salgótarjáni futballcsapatot országosan ismerték. Ez ma már nem így van, de a város mindent megtesz a sportélet helyreállításáért. A legmodernebb technikai felszereltséggel hozták létre a sportcsarnokot, amelyben helyet kap a kosárlabda, a kézilabda, és minden más sportág, amire érdeklődés mutatkozik.

Ha munkánk ideiglenesen Nógrád megyébe szólít, és albérletre van szükségünk a környéken, érdemes átböngésznünk a megyeszékhely kiadó lakásainak listáját. Sajgótarján megyei jogú város, területe 101 négyzetkilométer, lakossága 37 ezer fő. A település nevében található salgó fényeset jelent, a Tarján pedig az egyik honfoglaló magyar törzs neve. A területet a X. század óta lakták, eleinte a Tarján törzsé volt. 1450-ben a cseh husziták elfoglalták a vidéket, Hunyadi Mátyás király szerezte vissza. Salgó várát a törökök megszerezték, 1593-ban sikerült visszafoglalni tőlük. A XVII. században jelentős számú ruszin és szlovák települt ide. A XVIII. században a terület a Jankovich családé lett. A XIX. században elindult a barnaszénbányászat. Salgótarján 1950-ben Nógrád megye székhelye lett. Hét városrésze van, Idegér, Salgóbánya, Somoskő, Zagyvapálfalva, Zagyvaróna és Somoskőújfalu. Utóbbi 2006-ban önálló településsé vált. A várost a természetbarátok is előszeretettel látogatják, ugyanis a tölgyerdőkben számos állatfajjal találkozhatunk, például vaddisznóval, szarvassal, őzzel, rókával vagy nyúllal. Egyes állatok még a városba is bemerészkednek. Salgótarján nevezetességei közé tartozik a csillagászati obszervatórium, a Bányamúzeum, Salgó vára, a Karancs kilátó, a Tó-strandi Víztározó vagy a Somoskő vára. A város Budapesttől 110 kilométerre fekszik, legkönnyebben az M3-as autópályán vagy a 21-es főúton közelíthető meg. Vonattal a Hatvan–Somoskőújfalu–Fülek-vasútvonalon utazhatunk el ide. A városban 1955 óta menetrendszeri autóbuszjárat közlekedik.

Előző cikkTatabánya
Következő cikkKaposvár

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét